Epoxi öntött padló 4 mm-ig

A vékony réteg bírja a normál járást, a személyautó forgalmát, az olajat, a téli sózás nyomait és a tisztítószereket. A felületen nincsenek fugák, így nem ül meg benne a kosz, és a víz sem jut be a hézagokba. Ezért beválik garázsban, műhelyben, kazánházban és bejárati térben, de bemutatóteremben és irodában is.

Van, ahol óvatosnak kell lenni. Az epoxi merev, nem követi az aljzat mozgását. Ha az aljzatbeton mozog vagy reped, a repedések idővel az új rétegen is megjelennek. Talajnedvesség elleni szigetelés nélküli régi pincékben az alulról jövő nedvesség felhólyagosíthatja az epoxit. A hagyományos epoxi közvetlen napfényen idővel sárgul, ezért nagy üvegfelületek mellé UV-álló fedőréteget választanak. Lakószobába, ahol puhább és csendesebb felületet szeretnél, sokszor a poliuretán öntött padló a jobb választás, mert valamivel rugalmasabb.

Az, hogy a padló hosszú távon kitart-e, nagyrészt az aljzat előkészítésén múlik. Maga az öntés csak a munka második fele.

1. Az aljzat felmérése. A burkoló megnézi a szilárdságot, a repedéseket, a síkpontosságot és a nedvességet. A cementesztrich nedvességtartalma a legtöbb gyártó szerint nagyjából 4% alatt legyen karbidos (CM) mérés alapján, az anhidrit aljzatnál ennél jóval kevesebb. A nedvességet mérni kell, a becslés nem elég.
2. Mechanikai előkészítés. Az aljzatot csiszolják, marják vagy szemcseszórják, hogy eltűnjenek a ragasztó- és festékmaradványok, a zsír és a gyenge felső réteg. A cél tiszta, finoman érdes felület. A nagyobb egyenetlenségeket előtte aljzatkiegyenlítővel javítják, nem vastag epoxiréteggel.
3. Portalanítás. Csiszolás után a felületet ipari porszívóval alaposan felszívják. A finom por a leválás egyik fő oka.
4. Alapozás. A száraz aljzatra epoxi alapozó kerül. Megerősíti a felületet, kiegyenlíti a nedvszívást, és tapadóhidat képez. Erősen szívó aljzatra néha kétszer viszik fel.
5. Keverés. A gyantát és az edzőt a gyártó által megadott pontos arányban, lassú fordulatú keverőszárral keverik, amíg a massza egyenletes nem lesz. Ezután tartani kell a feldolgozási időt, különben a keverék már a vödörben elkezd kötni.
6. Felhordás. A masszát fogazott simítóval vagy glettvassal terítik szét szakaszonként, „nedves a nedvesbe” csatlakozva, hogy ne maradjanak látható toldások.
7. Légtelenítés. Tüskés hengerrel kinyomják a még folyékony rétegből a légbuborékokat.
8. Kikeményedés. A padló általában nagyjából 24 óra után járható, teljes terhelést a gyártótól és a hőmérséklettől függően többnyire néhány nap, gyakran körülbelül egy hét után bír. Addig óvni kell a portól, a víztől és a nehéz tárgyaktól.

A ki nem keményedett epoxi irritálja a bőrt, és allergiát okozhat. Munka közben kesztyű, védőszemüveg és folyamatos szellőztetés kell. Ha társasházi pincében vagy garázsban készül a padló, érdemes előre szólni a közös képviselőnek és a szomszédoknak, mert a szag a közös helyiségekbe is átterjedhet.

• Egyszínű felület. Ez a leggyakoribb, a színt általában RAL-színskáláról választják. A fényes felület tiszta hatású, de jobban látszanak rajta a karcok és a por. Otthon a matt vagy selyemfényes kivitel praktikusabb.
• Csúszásgátló kivitel. A rétegbe finom kvarchomokot vagy más töltőanyagot szórnak vagy kevernek. Garázsba, műhelybe és bejárati folyosóra való, ahol vizes cipővel jársz. Minél durvább a struktúra, annál biztonságosabb, viszont kicsit nehezebb tisztítani.
• Dekor chipsek. Színes pelyheket szórnak a nedves rétegbe, majd átlátszó fedőréteggel rögzítik. Az eredmény a terrazzóra emlékeztet, és jól elrejti az apró koszt.
• Metálhatás. A metálpigmentek fényes, mélységet mutató felületet adnak. Látványos, de sok szakértelmet kíván, és minden padló kicsit másképp néz ki.
• Színes zónák és jelölések. Üzemekben biztonsági sávokat, parkolóhelyeket vagy céglogót is ki lehet alakítani.

A színnél a használatra is gondolj: a világos árnyalatok optikailag nagyobbítják a teret, a sötét és szürke tónusok jobban elrejtik a szennyeződést. Garázsba ezért leggyakrabban szürkét választanak.

A legegyszerűbb eset egy nagy, téglalap alakú helyiség szilárd, száraz és sík betonnal. A munkát, és vele a költséget is növeli:

• régi festék, ragasztó vagy burkolat, amit el kell távolítani vagy alaposan át kell csiszolni,
• repedések, laza részek és egyenetlenségek, amelyeket javítani és glettelni kell,
• nedves aljzat, amelynek száradására várni kell, vagy speciális alapozót igényel,
• tagolt alaprajz, sok sarok, oszlop és átmenet,
• dekoratív kivitel és fedőlakk, ami további rétegeket és közbenső várakozást jelent,
• hideg helyiség, amelynek fűtéséről előre gondoskodni kell.

A legtöbb hiba nem azonnal jön elő, hanem néhány hét vagy hónap múlva. A gyakorlatban ezek ismétlődnek a leggyakrabban:

• Rosszul megtisztított aljzat. A por, a zsír vagy az esztrich gyenge felső rétege leváláshoz és hólyagosodáshoz vezet.
• Hibás keverési arány. A massza nem köt ki teljesen, puha vagy ragacsos marad.
• Elmaradt légtelenítés. Apró kráterek és lyukak maradnak a felületen, amelyekben megül a kosz.
• Kedvezőtlen körülmények. Hidegben az epoxi lassan és egyenetlenül köt, magas páratartalomnál tejes bevonat vagy ragacsos felület jelenhet meg. Az aljzat hőmérséklete általában legalább 3 °C-kal legyen a harmatpont felett.
• Javítatlan repedések. Az aljzat repedéseit ki kell javítani, különben az epoxin is megjelennek. Az esztrich dilatációs hézagait az új rétegbe is át kell vinni.
• Túl korai terhelés. Ha túl hamar kerül rá bútor, autó vagy nedves takarítás, nyomot hagy.

• a felület összefüggő, nincs rajta hólyag, kráter vagy levált rész,
• kopogtatáskor sehol sem hallani kongó hangot,
• a szín és a fény egyenletes, a szakaszok között nincsenek látható toldások,
• a gyártó által megadott idő után a felület nem ragacsos és nem puha,
• a falak, ajtótokok és küszöbök mentén a szélek tisztán vannak lezárva,
• a dilatációs hézagok megmaradtak és ki vannak töltve,
• a csúszásgátló réteg, ha megállapodtatok rá, egyenletesen oszlik el az egész felületen,
• tájékoztatást kaptál a felhasznált rendszerről, a teljes terhelhetőség idejéről és a javasolt tisztításról.