Egyszeres borítású gipszkarton válaszfal

A váz mindkét változatnál ugyanaz. A padlóhoz és a födémhez UW vezetőprofilokat rögzítenek, ezekbe kerülnek a függőleges CW profilok. A profilok közötti üreget általában ásványgyapot tölti ki. A különbség a lapok számában van.

• Egyszeres borítású válaszfal: oldalanként egy, általában 12,5 mm-es lap. 75 mm-es profillal a fal nagyjából 100 mm vastag lesz. Könnyebb, gyorsabban elkészül, és kevesebb anyag kell hozzá. Jó választás szobák egyszerű elválasztására, gardróbhoz, közlekedőhöz vagy dolgozósarokhoz, ha nem akarsz rá nehéz dolgokat akasztani.
• Dupla borítású válaszfal: oldalanként két lap, egymáshoz képest eltolt illesztésekkel, azonos profillal kb. 125 mm. Merevebb, jobban bírja az ütéseket és jobban csillapítja a zajt. Hálószoba, gyerekszoba, otthoni iroda mellé, vagy ha konyhaszekrény, tévé, polc kerül a falra, általában ezt érdemes választani.

Miért szigetel jobban a két réteg? A nehezebb burkolatot a hang nehezebben rezegteti meg, az eltolt illesztések pedig nem hagynak átmenő rést. Az eredmény mindkét esetben azon is múlik, mennyire gondosan zárják le a csatlakozásokat a födémnél, a padlónál és az oldalfalaknál.

A lap típusára is figyelni kell. Fürdőszobába és konyhába impregnált, zöld lap való, ahol tűzvédelmi követelmény van, oda tűzgátló lap kerül.

1. Kitűzés. Lézerrel vagy vízmértékkel kijelölik a fal tengelyét a padlón, a mennyezeten és az oldalfalakon, az ajtó helyével együtt.
2. Vezetőprofilok. Az UW profilokra tömítőszalagot ragasztanak, ez választja el a falat a födémtől és a padlótól, és csökkenti a hang átjutását. A profilokat az aljzathoz illő dübelekkel rögzítik. Ugyanígy kerülnek fel a szélső CW profilok az oldalfalakhoz.
3. Függőleges profilok. A CW profilokat általában 600-625 mm-es osztásban állítják az UW profilokba, a lapszélességhez igazítva, hogy minden illesztés profilra essen. Az ajtónyíláshoz erősebb UA profil kell, a nyílás fölé áthidaló kerül.
4. Vezetékek és erősítések. A burkolás előtt behúzzák a kábeleket, és beépítik az erősítéseket oda, ahová később szekrény vagy tévé kerülhet.
5. Első oldal és szigetelés. Az egyik oldalt beborítják, majd az üregbe ásványgyapotot tesznek úgy, hogy rés nélkül kitöltse, de ne legyen összenyomva.
6. Második oldal. Felcsavarozzák a másik oldal lapjait is. A csavartávolság a gyártó előírása szerint alakul, ez általában 25 cm körül van.
7. Glettelés és csiszolás. Az illesztéseket glettel töltik ki, hézagerősítő szalagot ágyaznak be, majd további rétegek és csiszolás következik. A külső sarkokra élvédő kerül.

Az, hogy mennyi munka van egy válaszfalban, főleg attól függ, mi minden történik benne:

• a fal magassága: magasabb falhoz szélesebb vagy duplázott profil kell, és a lapok mozgatása is nehezebb,
• a nyílások száma: minden ajtó, revíziós ajtó vagy vezetékáttörés erősítést és pontos vágást jelent,
• a tér tagoltsága: tetőtéri ferde falak, fülkék, egyenetlen mennyezet sok szabással járnak,
• a lapok és a szigetelés fajtája: az impregnált, tűzgátló vagy keményebb lapok nehezebbek, és nehezebben vághatók,
• az elvárt felületminőség: egy sima festés alá szánt fal kevesebb glettelést igényel, mint az, amelyet súrlófény ér, vagy fényes festék kerül rá.

Ha a terv menet közben változik, és mégis nehéz bútor kerül a falra, az utólagos erősítés sokkal macerásabb. Ezért érdemes már a tervezésnél eldönteni, mi lesz a falon.

Egy egyszerű, normál belmagasságú válaszfalat egy ügyes házi barkácsoló is meg tud építeni. A falba kerülő villanyszerelést viszont mindig bízd szakképzett villanyszerelőre.

1. Kijelölni a fal tengelyét lézerrel a padlón, a mennyezeten és az oldalfalakon.
2. Tömítőszalagot ragasztani az UW és a szélső CW profilokra.
3. Rögzíteni az UW profilokat a padlóhoz és a födémhez az aljzathoz illő dübelekkel.
4. Behelyezni a CW profilokat a lapszélességhez igazított osztásban, és vízmértékkel ellenőrizni a függőlegességüket.
5. Megerősíteni az ajtónyílást és a később terhelt falrészeket.
6. A villanyszerelővel behúzatni a kábeleket és beépíttetni a dobozokat.
7. Beborítani az első oldalt, az illesztéseket profilra tenni és egymáshoz képest eltolni.
8. Az üregbe ásványgyapotot tenni rés nélkül, összenyomás nélkül.
9. Beborítani a második oldalt, a csavarfejeket kissé a karton felülete alá süllyeszteni.
10. Kiglettelni az illesztéseket hézagerősítő szalaggal, kiszáradás után újabb rétegeket felhordani, majd csiszolni.
11. Festés vagy tapétázás előtt mélyalapozóval lekenni a felületet.

• Gyenge profilrögzítés. A fal rezeg, az illesztéseknél megreped.
• Elmaradt tömítőszalag. A hang és a rezgés a födémen és a padlón át terjed, hiába van szigetelés a falban.
• Hézagos szigetelés. Az összenyomott vagy rosszul méretre vágott gyapot rontja a hangcsillapítást.
• Illesztések egy vonalban. Ha a két oldal vagy a szomszédos lapok illesztései egy vonalba esnek, a fal hajlamosabb a repedésre.
• Elsietett glettelés. Szalag nélkül vagy a rétegek kiszáradása előtt dolgozva festés után repedések és foltok jelennek meg.
• Elfelejtett erősítés. Csak a gipszkartonba akasztott konyhaszekrény felesleges kockázat. Az erősítés a burkolás előtt készül, nem utána.

• a fal függőleges, hosszú léccel végigmérve nincs rajta feltűnő hullám,
• kézzel megnyomva nem mozdul és nem nyikorog,
• a mennyezet, a padló és az oldalfalak felé a csatlakozás tömített, rés nem látszik,
• alapozás után az illesztések és a csavarfejek oldalfényben sem látszanak,
• az ajtótok szilárdan áll, az ajtó súrlódás nélkül záródik,
• le van rajzolva vagy le van fotózva, hol vannak az erősítések és merre futnak a kábelek.