Gipszkarton sík álmennyezet

A menet a legtöbb rendszernél hasonló. A részleteket az adott rendszer gyártója határozza meg, ezeket érdemes betartani.

1. A magasság kimérése. A gipszkartonos lézerrel vízszintes vonalat jelöl minden falra, ahol az új mennyezet lesz. Közben megnézi, hol a legalacsonyabb az eredeti födém, mert ez szabja meg, mennyivel lesz alacsonyabb a szoba.
2. Kerületi UD profilok. Ezek a falakra kerülnek körben. Alájuk általában tömítőszalag jön, amely csökkenti a hangátvitelt, és kiegyenlíti a fal apró egyenetlenségeit.
3. Függesztők. Az eredeti födémbe függesztőket rögzítenek: kis süllyesztésnél közvetlen (direkt) függesztőt, nagyobbnál állíthatót. A dübelt a födémhez kell választani, mást használnak betonba, kerámia béléstestes födémbe vagy fába.
4. CD tartóprofilok. Ezeket az UD profilokba tolják, és a függesztőkhöz rögzítik. A profilok távolsága a gyártó előírása szerint általában nagyjából 40 és 50 cm között van. Ebben a fázisban kell a síkot a lehető legpontosabban beállítani, mert később ezt már nem lehet javítani.
5. Vezetékek és szigetelés. A burkolás előtt kerülnek a helyükre a kábelek, a lámpák dobozai és szükség esetén a csövek. Ha hang- vagy hőszigetelés miatt ásványgyapot is kerül a mennyezetbe, azt is ilyenkor teszik be.
6. Párazáró fólia, csak ha kell. Fűtetlen padlás vagy tető alatt van értelme, ahol a lakás nedves levegője a szigetelésben kicsapódna. Két fűtött szint között általában nem kell. Ha készül, az illesztéseket légzáróan leragasztják, és a falakhoz is rácsatlakoztatják.
7. Lapok felcsavarozása. A gipszkarton lapok keresztben kerülnek a CD profilokra, és gyorsépítő csavarral rögzítik őket. Mennyezeten a csavarok távolsága a gyártó szerint nagyjából 15-17 cm. A szomszédos lapok bütüillesztéseit eltolják, hogy ne alakuljon ki egy hosszú, végigfutó hézag.
8. Glettelés és csiszolás. Az illesztéseket hézagerősítő szalaggal erősítik, és több rétegben glettelik, a csavarfejekkel együtt. Száradás után jön a csiszolás, az alapozás, majd a szobafestő munkája.

Egy átlagos sík álmennyezethez leggyakrabban kb. 12,5 mm vastag lapot használnak. A lap típusát a helyiség dönti el:

• normál gipszkarton száraz helyiségekbe, például nappaliba, hálóba, előszobába,
• impregnált lap, többnyire zöld színű, fürdőszobába, konyhába és WC-be, mindig működő szellőzéssel együtt,
• tűzgátló lap, többnyire piros vagy rózsaszín, ahol tűzállóság az elvárás, például fa tetőszerkezet alatt vagy gépészeti helyiségben,
• akusztikus, perforált lap oda, ahol a szoba visszhangját szeretnéd csökkenteni.

Érdemes különbséget tenni a visszhang és a szomszédzaj között. A perforált lap a szobán belüli akusztikát javítja, a felső szomszéd lépészaja ellen viszont inkább a rugalmas függesztés, az ásványgyapot és esetleg a dupla lapréteg segít. Ha a zaj a fő ok, ezt mondd el a szerelőnek előre.

A legegyszerűbb eset egy üres, derékszögű szoba betonfödémmel. Több munkát és időt jelent viszont:

• a magas belmagasság, ahol létra helyett állvány kell,
• a régi fa- vagy gerendás födém, amelybe nehezebb rögzíteni a függesztőket,
• a sok kivágás spotlámpáknak, szellőzőrácsoknak vagy revíziós ajtóknak,
• a szigetelés, a párazáró fólia vagy a második lapréteg,
• a berendezett szoba, amelyet ki kell pakolni és le kell takarni,
• a régi burkolat vagy a hulló vakolat eltávolítása a szerelés előtt,
• a magasabb felületminőség igénye, például súrló fény vagy fényes festék alatt.

Sokat segít, ha előre tudod, hová kerülnek a lámpák, merre fut a szellőzés, és mennyivel lehet lejjebb a mennyezet. A burkolás utáni változtatás mindig több munka.

Az álmennyezet ideális hely új vezetékeknek, de a villanyszerelési munkát csak szakképzett villanyszerelő végezheti. Jó, ha még a burkolás előtt kint van, és a munka végén átadja a mérési jegyzőkönyvet az új vezetékekről. A kábeleket úgy kell vezetni az álmennyezet fölött, hogy csavarral ne lehessen átfúrni őket.

Nehezebb csillárt soha ne akassz csak a gipszkarton lapra. Ezt az eredeti födémbe vagy a szerkezetbe előre beépített merevítésbe kell rögzíteni. A könnyű spotlámpák rendben vannak, ha figyelembe veszik a melegedésüket és a fölöttük lévő helyet.

• Ritka tartószerkezet. A túl nagy függesztő- vagy profiltávolság idővel belógáshoz és repedő illesztésekhez vezet.
• Nem megfelelő rögzítés. Ami betonban tart, az nem biztos, hogy üreges téglában vagy régi fafödémben is megtart.
• Normál lap nedves helyiségben. Impregnált lap és szellőzés nélkül a fürdőben penész és deformáció várható.
• Hiányzó dilatáció. Nagyobb felületeknél és az épület dilatációs hézagai fölött a gyártó szerint dilatációs hézagot kell kialakítani, különben megreped a mennyezet.
• Elfelejtett vezetékek. Az utólag kivágott nyílások gyengítik a lapot és rontják a látványt.
• Elnagyolt glettelés. A szalag nélküli vagy rosszul csiszolt illesztések festés után látszanak, főleg az ablakon beeső oldalfényben.
• Munka hideg vagy nedves épületben. A lapoknak érdemes szerelés előtt egy ideig a helyiségben pihenniük, glettelni pedig általában 10 °C felett lehet, és nem rögtön a friss vakolás vagy aljzatbeton után.

Átvételkor vegyél elő egy zseblámpát, és világíts oldalról a mennyezetre, így az apró egyenetlenségek is látszanak. Ellenőrizd, hogy:

• a mennyezet sík és egy magasságban van, középen sem látszik belógás,
• a lapillesztések és a csavarfejek súrló fényben sem látszanak,
• a falcsatlakozás tiszta és repedésmentes,
• a lámpák és rácsok kivágásai a megbeszélt helyen vannak, egyenes élekkel,
• a nedves helyiségekben impregnált lap került fel,
• van revíziós ajtó ott, ahol szelepekhez, csőcsatlakozásokhoz vagy a szellőzéshez hozzá kell férni,
• a villanyszerelő átadta a mérési jegyzőkönyvet az új vezetékekről,
• tudod, milyen rendszer és milyen lapok kerültek be, hogy egy későbbi javításnál ez kéznél legyen.