Gipszkarton ferde mennyezet és álmennyezet tetőtérben

A munka hasonlít egy átlagos gipszkarton mennyezetre. A különbség az, hogy az alap egy fa tetőszerkezet, amely a hőmérséklettel és a páratartalommal folyamatosan mozog. Ezért a gipszkartont nem rögzítik mereven a fához, hanem függesztőkön és profilokon keresztül, amelyek ezt a kis mozgást fel tudják venni.

1. Átnézik a tetőszerkezetet: száraz fa, szilárd szarufák, se beázás, se kártevők nyoma.
2. A szarufák közé beteszik a hőszigetelést, többnyire ásványgyapotot, úgy, hogy hézag nélkül kitöltse a teret.
3. A szarufákra felszerelik a függesztőket, ezekbe kerülnek a CD profilok, a kerület mentén pedig UD profilok. A profilok távolsága a lap típusától és a rendszergyártó előírásától függ, általában nagyjából 40 és 50 cm között van.
4. A profilok közé, a szarufák alá jön a második szigetelőréteg. Ez eltakarja a fát, és csökkenti a hőhidakat.
5. A meleg oldalra, vagyis a szoba felé kerül a párazáró fólia. Az illesztéseket leragasztják, és a fóliát légtömören bekötik az oromfalakhoz, az ablakokhoz és az áttörésekhez.
6. A lapokat a profilokra csavarozzák, az illesztéseket eltolják, a vágott éleket pedig leélezik a glettelés miatt.
7. Az illesztéseket hézagerősítő szalaggal glettelik, csiszolják, és előkészítik a felületet a festésre.

Ha a mennyezetbe villanyszerelés is kerül, sokat segít az úgynevezett szerelési sík: a párazáró fólia és a lap között marad néhány centiméter hely, ahol a kábelek és a lámpadobozok elférnek. Így nem kell minden spotlámpánál kilyukasztani a fóliát.

Lakott tetőtérbe általában nagyjából 12,5 mm vastag gipszkarton lapot használnak. Ahol nagyobb a pára, például egy fürdőszoba fölött, impregnált lap kerül fel. Ha a tervező nagyobb tűzállóságot ír elő, tűzgátló lapot használnak, néha két rétegben. A dupla lapozás ráadásul az eső és a szél zaját is jobban tompítja.

• ferde felületek: a szarufák mentén futnak, és a talpszelemennél vagy egy alacsony térdfalnál érnek véget,
• vízszintes álmennyezet: a fogópárok vagy a födémgerendák alá függesztik, ez adja a mennyezet sík részét,
• a kettő kombinációja: ez a leggyakoribb megoldás, itt fontos, hogy a ferde és a vízszintes rész találkozása egyenes legyen, és a csatlakozást rendesen megoldják.

A profilok, a függesztők, a csavarok és a glett lehetőleg egy rendszerből legyenek. A különböző gyártók elemeinek keverése apróságnak tűnik, de gyakran éppen ez okozza a későbbi repedéseket vagy a belógást.

A ferde mennyezet nehézsége tetőtérről tetőtérre nagyon eltér. Ugyanakkora felület elkészülhet gyorsan, de az is lehet, hogy sokkal több időt kíván.

• könnyít a munkán az egyenes, szabályos tetőszerkezet, az egyszerű tetőforma, a jó hozzáférés és a már kész hőszigetelés,
• nehezítik a ferde vagy szabálytalan távolságban álló szarufák, amelyeket ki kell egyenlíteni,
• minden tetőablak, tetőkibúvó, kémény vagy áttörés újabb vágásokat, sarkokat és részleteket jelent,
• a sok kivágás lámpáknak, hangszóróknak vagy szellőzésnek a szerelést és a glettelést is meghosszabbítja,
• a szűk lépcső vagy a csak padlásfeljárón át megközelíthető tér megnehezíti a lapok felhordását,
• a magasabb glettelési minőség, például fényes festék vagy súrlófény esetén, több munkát és csiszolást igényel.

Ha a tetőtérben a hőszigetelést is pótolni kell, számíts arra, hogy a munka nagyobb lesz, mint a puszta burkolás. A szerelés állványról vagy stabil munkaállványról történik, nem a szarufának támasztott létráról.

A tetőtérben a hibák gyakran nem látszanak azonnal. A mennyezet szép, aztán az első tél után megjelennek a repedések vagy a nedves foltok.

• merev rögzítés a szarufákhoz függesztők nélkül: a fa mozgása átadódik a lapokra, és az illesztések megrepednek,
• kevés függesztő vagy túl nagy profiltávolság: az álmennyezet belóg, vagy rezeg, ha valaki a padláson jár,
• lyukas vagy ragasztatlan párazáró fólia: a szoba nedves levegője bejut a szigetelésbe, ott lecsapódik, és penész jelenhet meg,
• mereven beglettelt csatlakozás a ferde felület és az oromfal között: ide szinte mindig jobb az elválasztó szalag vagy a rugalmas tömítő,
• kapkodás: lapszerelés a vakolás vagy az aljzatbeton után még nedves térben, vagy festés a ki nem száradt glettre.

Gyakran előfordul, hogy a villanyszerelő a lapok felrakása után fúr utólag lyukakat, és átszúrja a párazáró fóliát. Ezért a lámpák és a vezetékek helyét érdemes előre egyeztetni. A lámpák bekötését és a mennyezetbe kerülő villanyszerelést mindig képesített villanyszerelő végezze.

Átvételkor érdemes a mennyezetet nappali és mesterséges fénynél is végignézni, legjobb, ha egy lámpával ferdén rávilágítasz a felületre. Így kiugranak az egyenetlenségek és a rosszul glettelt illesztések.

• a felületek síkok, nincs rajtuk látható hullám vagy belógás, és egy kétméteres léccel mérve sem nagyobb az eltérés, mint amit a megbeszélt minőség megenged,
• a ferde és a vízszintes rész találkozása végig egyenes,
• a lapillesztések glettelve vannak, nincs rajtuk repedés, és nem állnak ki csavarfejek,
• az oromfalak és a válaszfalak csatlakozásánál elválasztó szalag vagy rugalmas tömítő van,
• a tetőablakok környéke tiszta, a káva egyenes, és a párazáró fólia be van kötve az ablakhoz,
• a lámpakivágások a megbeszélt helyen vannak, és tiszta a szélük,
• a kivitelező el tudja mondani a rétegrendet: milyen szigetelés, párazáró fólia és lap került fel,
• a szerelés után nem maradt hulladék a padláson vagy a szigetelésben, és nincs sérült fóliadarab.