Okos termosztát bekötésének előkészítése

Ez nem a termosztát felszerelése, hanem az útjának előkészítése. Általában ezekből áll:

• a termosztát helyének kijelölése a referenciahelyiségben, többnyire a nappaliban,
• szerelvénydoboz beépítése a falba a megfelelő magasságban,
• védőcső (hajlékony gégecső) lefektetése a doboztól a kazánig, a hőszivattyúig vagy az elosztótábláig,
• vezérlőkábel behúzása elég érrel és ráhagyással,
• tápellátás előkészítése azoknál a termosztátoknál, amelyek külön tápot igényelnek,
• padlófűtésnél a padlóérzékelő és a zónaszabályozás nyomvonalának előkészítése,
• a kábelvégek megjelölése és a nyomvonal feljegyzése.

A védőcsőnek gyakorlati haszna van. Ha a kábel egyszer megsérül, vagy egy új termosztáthoz másik kábel kell, egyszerűen kihúzható és cserélhető, bontás nélkül.

Miért ilyen fontos a hely? A termosztát csak ott méri a hőmérsékletet, ahol éppen van, és ez alapján vezérli a fűtést az egész lakásban vagy zónában. Rossz helyen a fűtés túl korán vagy túl későn kapcsol le.

• belső fal, ne külső határoló fal, mert az télen hidegebb,
• magasság általában nagyjából másfél méter a padló felett,
• távol a radiátortól, kandallótól, tűzhelytől, tévétől és a közvetlen napfénytől,
• távol az ajtók és ablakok melletti huzattól,
• olyan hely, amelyet nem takar el bútor vagy függöny,
• WiFi-s termosztátnál olyan pont, ahol jó az otthoni hálózat jele.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a doboz oda kerül, „ahol épp maradt hely”, és csak a berendezés után derül ki, hogy a termosztát a szekrény mögött vagy közvetlenül a radiátor mellett van. Ezért érdemes a helyét a bútorozási tervvel együtt kijelölni.

1. Tisztázni kell, milyen hőtermelő lesz és milyen szabályozás: egyszerű be- és kikapcsolás, kommunikációs busz (a kazántól függően például OpenTherm vagy eBUS), vagy zónaszabályozás.
2. Át kell nézni a kazán, és ha már megvan, a termosztát gyártói útmutatóját: hány ér kell, milyen kábel, szükséges-e külön táp.
3. Ki kell jelölni a termosztát helyét és a nyomvonalat a kazánig vagy az elosztótábláig.
4. Ki kell vésni vagy marni a falhornyokat, beépíteni a dobozt és lefektetni a védőcsövet.
5. Be kell húzni a kábelt, mindkét végén ráhagyással, és legalább egy-két tartalék érrel.
6. Külön tápellátásnál ki kell építeni a betáplálást az elosztótáblából, saját kismegszakítóval.
7. A kábelvégeket szigetelni, megjelölni kell, a dobozt pedig fedéllel lezárni.
8. Fel kell jegyezni a nyomvonalat és az erek jelölését, a legjobb, ha vakolás előtti fotóval együtt.

Az elektromos hálózatba való beavatkozást, az új tápáramkört és az elosztótáblában végzett munkát csak képzett villanyszerelő végezheti. A kazán sorkapcsaira történő bekötést általában a kazán szervizese végzi, a garancia miatt is. A kazán gázoldali részéhez mindig csak jogosultsággal rendelkező gázszerelő nyúlhat. Ha gázszagot érzel, hagyd el a lakást, és hívd a gázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t.

Vezetékes termosztát

Kábel kell egészen a kazánig. Egyszerű be- és kikapcsolásnál gyakran két ér is elég, de a kazánnal kommunikáló vagy tápot igénylő termosztátokhoz több kell. Ezért érdemes többerű kábelt behúzni akkor is, ha most csak kettőt kötnek be.

Vezeték nélküli termosztát

A falon lévő egység elemmel működik, a kazán mellé viszont vevőegység kerül, amelynek hely, táp és a kazánnal való kapcsolat kell. Itt sem marad el teljesen az előkészítés. A kábelt a dobozig így is érdemes lefektetni, ha később vezetékes modellre váltanál.

Zónaszabályozás és padlófűtés

Minden zónának saját termosztátja van, a kábel pedig az osztó-gyűjtőhöz vagy a vezérlőegység dobozához fut. A padlóérzékelő még az aljzatbeton előtt védőcsőbe kerül, hogy hiba esetén cserélni lehessen. A padló kiöntése után már semmit nem lehet pótolni.

A legegyszerűbb a szerkezetkész állapotban vagy felújításkor, amikor a falak vakolatlanok, és a villanyszerelő a többi vezetéket is most készíti. Kész lakásban nehezebb és ezért drágább: a vakolatot vagy a csempét bontani kell, utána javítani a felületet, vagy a kábel kábelcsatornába kerül.

A munkát befolyásolja még a termosztát és a kazán közötti távolság, hogy hány falon és födémen halad át a nyomvonal, hány zóna van, kell-e külön táp, és van-e szabad hely az elosztótáblában. Társasházban, központi fűtésnél vagy távfűtésnél előbb a közös képviselőnél érdemes tisztázni, milyen szabályozási lehetőséged egyáltalán van, mert ilyenkor sokszor csak a radiátorszelepeken lehet szabályozni. Saját lakáskazánnál jóval egyszerűbb a helyzet.

• termosztát külső falon vagy hőforrás mellett,
• pontosan annyi erű kábel, amennyi ma kell, tartalék nélkül,
• védőcső nélkül, közvetlenül a falba vakolt kábel,
• hosszú szakaszon az erősáramú kábelekkel szorosan párhuzamosan vezetett vezérlőkábel, ami zavarhatja a jelet,
• jelöletlen kábelvégek, a nyomvonalról semmilyen feljegyzés,
• a törpefeszültségű és a hálózati bekötés összecserélése a bekötéskor,
• a hiányzó padlóérzékelő, amely csak a padló kiöntése után derül ki.

• a doboz a megbeszélt helyen és a megfelelő magasságban van,
• a kábel védőcsőben fut, és mozgatható benne,
• mindkét végen elég kábelráhagyás van,
• az erek száma megfelel a tervezett termosztátnak, és marad tartalék,
• a végek szigeteltek, megjelöltek, a doboz le van fedve,
• a villanyszerelő átmérte a kábelt, és meggyőződött róla, hogy nem szakadt,
• új tápáramkörnél megkaptad az érintésvédelmi mérés jegyzőkönyvét,
• megvannak a fotók a nyomvonalról és a bekötés írásos leírása.