Radiátor le- és visszaszerelése (komplett)

Ha a radiátor mögött csak egy hosszú nyelű hengerrel áthúzza a szobafestő a falat, sokszor elég letakarni vagy kicsit eldönteni. A teljes leszerelésnek akkor van értelme, ha a fal mögötte komolyabban változik: új vakolat, glett, csempe, tapéta vagy belső oldali hőszigetelés kerül rá. Padlócserénél főleg akkor előnyös, ha a padló magassága változik, és a csöveket később igazítani kell.

A leszerelés a radiátorcsere első lépése is. Ez a munka viszont azzal számol, hogy ugyanaz a radiátor kerül vissza ugyanoda. Ha a típus, a méret vagy a bekötés módja változik, az már nagyobb munka.

A menet attól függ, hogy a radiátoron van-e elzáró a előremenő és a visszatérő ágon is. Ha van, és rendesen zár, nem kell az egész rendszert leereszteni. Ha nincs, vagy a szelep beragadt, legalább a vezetékek egy részéből le kell engedni a vizet.

1. kikapcsolni a fűtést, és hagyni kihűlni a radiátort,
2. elzárni a termosztatikus szelepet az előremenő ágon és a csavarzatot a visszatérő ágon, a csavarzat eredeti beállítását megjegyezni vagy felírni,
3. a csatlakozások alá tálat tenni, és rongyokat teríteni,
4. meglazítani a hollandereket mindkét oldalon, és leengedni a vizet a radiátorból,
5. a radiátort leemelni a konzolokról, és biztonságos helyre vinni, a nagyobb darabokat ketten,
6. a nyitott szelepekre vakdugót vagy záróanyát tenni,
7. a munkák végén átnézni a konzolokat, a tömítéseket és a meneteket, a kopott tömítéseket kicserélni,
8. a radiátort visszaakasztani, vízszintbe állítani, és bekötni,
9. lassan kinyitni a szelepeket, feltölteni a radiátort, és ellenőrizni a tömítettséget,
10. légteleníteni a radiátort, ellenőrizni a rendszer nyomását, és visszaállítani a szelepek eredeti beállítását.

Miért számít a visszatérő csavarzat beállítása? Ezzel szabályozták a fűtés kiépítésekor, mennyi víz folyik át az adott radiátoron. Ha valaki egyszerűen elzárja, majd teljesen kinyitja, a radiátor elszívhatja a hőt a többi helyiség elől.

Családi házban, saját kazánnal mindent te irányítasz: a fűtést kikapcsolod, a vizet leengeded és utántöltöd. Feltöltés és légtelenítés után a nyomás általában leesik, ezért a kazánon vissza kell tölteni arra az értékre, amelyet a kazán gyártója megad. Magát a kazánt, főleg ha gázkazán, bízd szakszervizre. Ha a kazán közelében gázszagot érzel, azonnal hagyd el a helyiséget, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentő számát vagy a 112-t.

Társasházban a radiátor a közös fűtési rendszer része, sok helyen távfűtésről vagy központi kazánról. Leszerelés előtt ezért egyeztess a közös képviselővel. Ha a radiátoron nincs működő elzáró, a strang leürítését a közös képviselő vagy az általa megbízott cég intézi, gyakran csak fűtési szezonon kívül. A társasházi radiátorokon sokszor fűtési költségmegosztó is van. Ezt nem szabad csak úgy leszedni és visszaragasztani, mert gondot okozhat a fűtési költség elszámolásánál. A le- és visszaszerelését, az új plombával együtt, a közös képviselővel vagy a leolvasást végző céggel beszéld meg.

A munka nehézségét, és ezzel a ráfordítást is, főleg az határozza meg, mit talál a szerelő a helyszínen. Könnyebb a dolga, ha:

• lapradiátorról van szó, működő szeleppel és csavarzattal,
• a csatlakozások újabbak, és nagy erő nélkül meglazíthatók,
• a radiátor szabadon hozzáférhető, a konzolok pedig stabilan ülnek egészséges falban.

Nehezebb a munka, ha:

• öntöttvas tagos radiátorról van szó, amely nagyon nehéz, a csatlakozásai pedig gyakran berozsdásodtak,
• a szelepek beragadtak vagy csöpögnek, és cserélni kell őket,
• nincs elzáró, és a rendszert vagy a strangot kell leüríteni,
• változik a fal vagy a padló vastagsága, ezért a csöveket toldani vagy a konzolokat áthelyezni kell,
• a tiplik kilazultak a morzsolódó vakolatban vagy a régi falazatban,
• a fűtővíz nagyon szennyezett, és eltömíti a szelepeket.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy egy régi szelepet évek után most zárnak el először, és utána már nem zár rendesen. Érdemes ezzel előre számolni, és a szelepet rögtön kicserélni, amíg a radiátor lent van.

• a radiátor nincs vízszintben: nehezebb légteleníteni, és a levegő az egyik sarokban marad, segít, ha a csatlakozások meghúzása előtt vízmértékkel ellenőrzik,
• újra felhasznált régi tömítések: a csatlakozás pár napig tarthat, aztán szivárogni kezd, ezért jobb újat tenni,
• felcserélt előremenő és visszatérő ág: a szelep zúg vagy rosszul szabályoz, az áramlás irányát a szelepen általában nyíl jelzi,
• elmaradt légtelenítés: a radiátor csak alul melegszik, vagy egyáltalán nem, feltöltés után mindig légteleníteni kell,
• rosszul beállított csavarzat: az egyik szoba túlmelegszik, a másik hideg marad,
• a radiátor túl közel a falhoz: rosszabbul áramlik a levegő, és mögötte gyűlik a por, a faltól általában néhány centiméter, a padlótól nagyjából egy tenyérnyi távolság szokásos.

Miért van a radiátor szinte mindig az ablak alatt? A meleg levegő felfelé száll, és megfogja az ablak felől lefelé áramló hideg levegőt. Ezért érdemes pontosan az eredeti helyére visszatenni, ha nincs ok a változtatásra.

Átvételkor szánj rá néhány percet, amikor a fűtés már megy, és a radiátor meleg:

• a radiátor stabilan ül a konzolokon, és nem mozog,
• vízszintben van, és ugyanott áll, mint korábban,
• a csatlakozások felmelegedés után is szárazak, érdemes egy papírzsebkendővel végighúzni rajtuk,
• a radiátor egyenletesen melegszik a teljes felületén, nem csak alul,
• a termosztatikus fej forgatható, és reagál,
• a visszatérő csavarzat az eredeti beállításon van,
• a kazán nyomása a gyártó által megadott tartományban van,
• lakásban a fűtési költségmegosztó visszakerült, és szabályosan le van plombálva,
• a környezet száraz, a fal és a padló sértetlen.

Néhány nap használat után nézz be még egyszer a csatlakozások alá. Egy kis szivárgás gyakran csak az első felfűtési és lehűlési ciklusok után jelentkezik.