Fűtéscsövek bevésése a padlóba

A jó eredmény a tervezésnél kezdődik. A szakember először megnézi, milyen rétegekből áll a padló. Egy átlagos lakásban a teherhordó födém fölött lépéshangszigetelés van, erre jön az aljzatbeton (esztrich), legfelül pedig a burkolat. A horony az aljzatbetonba kerül, nem a teherhordó födémbe.

1. A nyomvonalat a terv vagy az egyeztetett vázlat alapján közvetlenül a padlóra rajzolni. Legyen minél rövidebb, minél kevesebb kanyarral.
2. Vezetékkeresővel ellenőrizni, hogy a nyomvonalban nem fut-e villanykábel, vízcső vagy régi padlófűtés.
3. A nyomvonal fölött eltávolítani a burkolatot, például felszedni a járólapot.
4. Falhoronymaróval vagy gyémánttárcsás sarokcsiszolóval két párhuzamos vágást ejteni, a köztük lévő anyagot kivésni.
5. A hornyot kitisztítani a portól és a törmeléktől.
6. A csövet szigeteléssel együtt lefektetni és rögzíteni, hogy kitöltéskor ne mozduljon el.
7. Nyomáspróbát végezni, a nyomvonalat lefényképezni és lemérni.
8. A hornyot javítóhabarccsal kitölteni, száradás után visszarakni a burkolatot.

Miért kell a nyomáspróba a kitöltés előtt? Mert utána egy szivárgást nagyon nehéz megtalálni, és a javítás újabb vésést jelent. A falaktól mért távolságokkal készült fotók pedig évek múlva is jól jönnek, amikor valaki fúrni akar a padlóba vagy burkolatot cserél.

A padlóba leggyakrabban műanyag cső kerül, jellemzően többrétegű (alumínium betétes) cső, PEX vagy PB. Egy darabban vezetik, ideális esetben toldás nélkül az osztó-gyűjtőtől vagy a felszálló vezetéktől egészen a radiátorig. Rézcsövet is használnak, a padlóban azonban szigeteléssel vagy védőcsővel kell körbevenni, hogy ne érintkezzen közvetlenül a habarccsal.

A cső szigetelése nem csak a hőveszteség miatt fontos. Melegedéskor a cső tágul, a puha burkolat helyet ad neki. Enélkül a horony fölött megrepedhet a habarcs, és a cső pattogó hangokat adhat.

A vésés nem az egyetlen megoldás. Ha új padló készül, a csövet gyakran a hőszigetelő rétegbe lehet fektetni az új aljzatbeton alá, így vésni egyáltalán nem kell. Máskor elég a falban, gipszkarton előtétfal mögött vagy speciális szegélylécben vezetni. Érdemes ezeket még a döntés előtt összevetni.

A munka nehézségét, és ezzel az oldalon látható árat is, főleg ezek befolyásolják:

• a padló anyaga: a kemény, vasalt beton lassan vágható és erős gépet kíván, a régebbi vagy puhább aljzatbeton könnyebben megy,
• az aljzatbeton vastagsága: ha vékony, a horony nehezen fér el benne, és más nyomvonalat kell keresni,
• a burkolat: a járólapot felszedni és visszarakni több munka, mint egy épülő lakásban a csupasz aljzatot megbontani,
• a nyomvonal hossza és alakja: minden kanyar, küszöb alatti vagy falon átmenő szakasz lassítja a munkát,
• hozzáférés és berendezés: egy bebútorozott, lakott szobában takarni kell, bútort kell mozgatni, és alaposabb takarítás is kell,
• a törmelék elszállítása: lift nélküli házban lépcsőn kell lehordani.

Panelházban a vékony aljzatbeton alatt gyakran közvetlenül a vasbeton födémlemez van. Ebbe hornyot vésni nem szabad. Ha a vasalás megsérül, gyengül a teherhordó szerkezet, amely a ház összes tulajdonosáé. Ha az aljzatbeton nem elég vastag a horonyhoz, más vezetési módot kell választani, vagy statikus tanácsát kell kérni.

A társasházi központi fűtés közös rendszer. A víz leeresztését, a felszálló vezetékhez nyúlást és az új vezetékek rákötését a munka előtt egyeztesd a közös képviselővel, mert ezt jellemzően csak az ő közreműködésével lehet megszervezni. A bekötést és a nyomáspróbát olyan vízszerelő vagy fűtésszerelő végezze, aki vállalja érte a felelősséget.

• túl sekély horony, a cső fölött vékony habarcsréteg marad, és a járólap később megreped,
• szigetelés nélküli cső, amely hőmérséklet-változáskor mozog és szétrepeszti a habarcsot,
• a padlóba betonozott csőkötés, pedig a gyártó nem ilyen felhasználásra szánta az idomot,
• kitöltés nyomáspróba nélkül,
• átvágott villanykábel vagy vízcső, mert a nyomvonalat előtte senki nem ellenőrizte,
• dilatációs hézagon védőcső nélkül átvezetett cső,
• belevésés a panelház teherhordó födémjébe,
• hiányzó fotók és méretek, így pár év múlva senki nem tudja, merre fut a cső.

A beton vágásakor finom, kvarctartalmú por keletkezik, ami károsítja a tüdőt. A szakemberek ezért finomszűrős porszívóba elszívva vagy vizesen vágnak, és légzésvédő maszkot viselnek. A bútorokat és a többi szoba ajtaját fóliával kell letakarni.

Átvételkor főleg arra figyelj, ami a kitöltés után már nem látszik. Ezért jó, ha még a horony kitöltése előtt ott vagy.

• a cső a horonyban végig szigetelésben van és stabilan fekszik,
• a padlóban nincs fölösleges csőkötés, ha mégis van, kibetonozásra alkalmas idom,
• a nyomáspróba megtörtént, és a nyomás közben nem esett,
• megkaptad a nyomvonal fotóit a falaktól mért távolságokkal,
• a horony síkban ki van töltve, a habarcs nem repedezett,
• a környéken nem sérült kábel vagy más vezeték,
• a radiátor feltöltés és légtelenítés után egyenletesen melegszik, a kötések szárazak,
• a helyiség ki van takarítva, a törmelék el van szállítva.