Repedésjavítás erősítőszalaggal falon és mennyezeten

A beltéri repedések többsége nem szerkezeti probléma. Egy új ház az első években megül, és apró repedések jelennek meg, főleg ott, ahol két különböző anyag találkozik, például a falazat és a betonfödém. A vakolat száradás közben zsugorodik, a falak reagálnak a hőmérséklet és a páratartalom változására. Régi házakban a felső réteg gyakran rideg, és elég hozzá egy kis vésés az új villanyvezetékek miatt. Gipszkartonnál azok az illesztések repednek meg, amelyeket nem erősítettek meg rendesen.

Méret szerint a repedések nagyjából így oszthatók fel:

• hajszálrepedések a felületen, gyakran a vakolat vagy a festék száradása után: ha nem nőnek, néha elég egy vékony glettréteg szalag nélkül,
• látható, nagyjából 2 mm-es repedések, jellemzően sarkokban, gipszkarton illesztéseknél és anyagváltásoknál: ezekhez már szalag és glett kell,
• mély és mozgó repedések, amelyek visszatérnek vagy lassan szélesednek: ezekhez szélesebb erősítő háló és több réteg glett kell.

Van, amikor a repedés már nem festőnek való munka. Ilyen eset, ha a javítás után újra és újra visszajön, ha ferdén fut az ablak sarkától, ha szélesedik, vagy ha a fal teljes vastagságán átmegy. Ilyenkor statikus szakemberrel érdemes megnézetni. Társasházban szólj a közös képviselőnek is, mert a ház teherhordó szerkezetéről lehet szó.

A menet vakolaton és gipszkartonon hasonló. A különbség főleg a szalag és a glett kiválasztásában van.

Előkészítés

Első lépésként a repedés környékéről eltávolítják a laza vakolatot és a lepergő festéket. Magát a repedést késsel vagy a spakli élével V alakúra tágítják, hogy a glett befolyhasson és megkapaszkodhasson. A port kisöprik vagy kiporszívózzák. A régi, poros, erősen nedvszívó felületeket mélyalapozóval kezelik, így a glett nem szárad túl gyorsan, és jól tapad.

A szalag felhelyezése

Az öntapadós üvegszövet szalag közvetlenül a száraz felületre kerül. A papír hézagszalagot vékony, friss glettrétegbe fektetik, majd spaklival kinyomják alóla a levegőt és a felesleges anyagot. A szalagnak egyenesen, buborék és gyűrődés nélkül kell feküdnie, különben festés után minden egyenetlenség látszani fog.

Glettelés és csiszolás

Az első glettréteg teljesen eltakarja a szalagot, és a széleken kifelé elhúzzák. Száradás után a felületet enyhén átcsiszolják, majd jön egy második, vékonyabb és szélesebb réteg, amely síkba hozza az átmenetet a fallal. A száradási idő a glett típusától, a hőmérséklettől és a rétegvastagságtól függ, ezért mindig a gyártó adatai az irányadók. A végén finom csiszolópapírral vagy csiszolóhálóval simítják le a felületet, ez általában nagyjából 120 és 180 közötti szemcseméret. Festés előtt még egyszer alapozzák.

• papír hézagszalag: gipszkartonnál ez az alapmegoldás, erős és jól tartja a formáját, de pontos beágyazást igényel,
• öntapadós üvegszövet szalag: könnyen felrakható, ezért kisebb javításoknál és kezdőknél népszerű,
• erősítő üvegszövet háló: szélesebb, mélyebb repedésekhez, sarkokhoz és anyagváltásokhoz való,
• élvédő profilok: a gipszkarton külső sarkait védik és merevítik.

Belső falakon és gipszkartonon leggyakrabban gipszes glettet használnak, mert jól csiszolható. A végső simításhoz finom simítóglett való. Vannak sarkok, ahol két anyag találkozik, és a csatlakozás természetes módon mozog, például a mennyezet és egy gipszkarton válaszfal között. Ide gyakran rugalmas akril tömítő kerül, mert a kemény gipszes glett ott előbb-utóbb megrepedne.

A legegyszerűbb eset egy rövid repedés egy sík falon, egy üres szobában, amelyet úgyis teljesen kifestenek. Több időt visznek el a mennyezeti repedések, a sarkok és a fal és mennyezet találkozása. Itt létráról, kényelmetlen testhelyzetben kell dolgozni. Lassabb a munka régi, morzsolódó vakolaton is, amelyet előbb meg kell tisztítani és szilárdítani. Ugyanez igaz a mozgó repedésekre, amelyekhez több réteg kell. Lakott lakásban a bútorokat és a padlót is le kell takarni, ez szintén plusz munka. Előny viszont, ha a repedésjavítás az egész szoba festésével vagy glettelésével együtt zajlik, mert az egymásra épülő lépéseket egyszerre lehet elvégezni.

• glett szalag nélkül: mozgó repedésre nem elég, a repedés általában visszajön,
• rosszul felrakott szalag: a buborékok, gyűrődések és a gyengén lenyomott szélek a festék alatt hullámként látszanak, vagy a szalag idővel leválik,
• kapkodás: a még nedves rétegre felhordott glett hajlamos beroskadni vagy megrepedni,
• kihagyott alapozás: a glett és a festék rosszabbul tapad, a javított rész festés után más fényű vagy árnyalatú lesz,
• túl keskeny glettelés: a szalag körüli vastag glettcsík púpot képez, ezért a második réteget szélesebbre kell húzni,
• hanyag csiszolás: a spaklinyomok és az éles átmenetek festés után még jobban látszanak, főleg az ablakból oldalról eső fényben.

Egy kisebb, alacsony létráról elérhető falrepedést te magad is meg tudsz javítani. Nagyobb felületeket, egész szobán átfutó mennyezeti repedéseket vagy új gipszkarton szerkezeteket érdemesebb szobafestőre vagy gipszkartonosra bízni.

1. Takard le a padlót és a bútorokat a javítás környékén.
2. Távolítsd el a laza vakolatot és festéket, a repedést pedig késsel tágítsd V alakúra.
3. Söpörd ki vagy porszívózd ki a port a repedésből és a környékéről.
4. Alapozd le a repedés környékét, és hagyd megszáradni a csomagoláson megadott ideig.
5. Töltsd ki a repedést glettel, és ragaszd vagy ágyazd be a szalagot pontosan a repedés közepére.
6. Fedd be a szalagot az első glettréteggel, és húzd el a széleken kifelé.
7. Száradás után csiszold át enyhén, és hordd fel a második, szélesebb és vékonyabb réteget.
8. Csiszold síkba finom papírral, portalanítsd, és festés előtt alapozd le.

• oldalról zseblámpával megvilágítva nem látszanak a szalag szélei és a spaklinyomok,
• a javított rész púp nélkül, folyamatosan megy át a környező falba,
• a szalag sehol nem áll el, és a glett alatt nincsenek buborékok,
• festés előtt a felület portalanított és alapozott,
• a mozgó sarkokban rugalmas tömítő van,
• festés után a javított rész fényben és árnyalatban nem tér el a faltól.