Régi olajfesték lekaparása

Nem mindig. A régi bevonat állapota dönt. Ha az olajfesték szilárd, jól tapad és sehol sem válik le, sokszor elég alaposan átcsiszolni, zsírtalanítani, majd a gyártó ajánlása szerinti tapadóhídat (tapadásfokozó alapozót) felvinni. Ha viszont a festék törik, hólyagos, körömmel lefeszíthető, vagy több réteg van rajta, az új festék előbb-utóbb a régivel együtt jönne le. Ilyenkor a vakolatig le kell kaparni.

Honnan tudod, hogy olajfestékről van szó? Fényes vagy félfényes, kemény, a víz lepereg róla, kopogtatásra vékony héjnak tűnik. Egy egyszerű próba: dörzsölj át egy kis foltot spirituszos ronggyal. A diszperziós festék általában elkenődik, az olajfesték nem változik.

Nagyon régi házakban a festék ólmot is tartalmazhat. Ha régi épületben laksz és nem vagy biztos a dolgodban, vizsgáltasd be a festéket, és ne csiszold szárazon.

A módszer az aljzattól (vakolat, beton, gipszkarton), a rétegek számától és a felület nagyságától függ. A gyakorlatban a szobafestők sokszor kombinálják a megoldásokat.

Kézi kaparás

Kaparó, acélspatulya és drótkefe. Kisebb felületekre és olyan helyekre való, ahol a festék már magától leválik. Jól kézben tartható, óvatos munkával a vakolat sem sérül, viszont fárasztó, és nagy falon lassan halad. Ma főleg részletekre használják: ajtótok körül, sarkokban, radiátor mögött.

Gépi csiszolás

Excentercsiszoló vagy rezgőcsiszoló durva csiszolópapírral, nagyobb felületre zsiráf falcsiszoló. Gyors, és közben fel is érdesíti a felületet, így az új réteg jobban tapad. Egyenes, szilárd aljzaton működik jól. Sok finom por keletkezik, ezért a géphez mindig kell elszívó és légzésvédő maszk. Túl nagy nyomással a puhább vakolat könnyen átcsiszolható.

Vegyi festékeltávolító

A gél vagy folyékony szert ecsettel kell felvinni, a gyártó által megadott ideig hatni hagyni (általában negyedórától egy óráig), majd a megpuhult festéket kaparóval lehúzni. Vastag, erősen tapadó rétegeknél segít, amelyeket máskülönben napokig kellene kaparni. Szellőztetés, kesztyű, védőszemüveg és a maradékok alapos lemosása kell hozzá.

Kombinált módszer

Több rétegnél gyakran előbb vegyszerrel fellazítják a festéket, lekaparják, a maradékot pedig lecsiszolják. Az eredmény tiszta, enyhén érdes felület, amely készen áll a további munkára.

A munka nehézségét, és így a költségét is főleg ezek befolyásolják:

• a rétegek száma: minden újabb réteg újabb kör kaparást vagy vegyszert jelent,
• a festék tapadása: ami magától pattogzik, gyorsan lejön, a kemény, jól tapadó réteg ellenáll,
• a felület tagoltsága: egy sík fal gyorsan megvan, egy kis fürdőszoba csövekkel, sarkokkal és ajtótokkal sokkal több időt vesz igénybe,
• a vakolat állapota: ha a festék alatt morzsolódik, jön még a javítás vagy a glettelés,
• a választott módszer: a vegyszer több anyagot és védekezést igényel, a csiszolás gépet és elszívást,
• takarás és takarítás: lakott, bútorozott lakásban a terület előkészítése több munka, mint egy üres szobában.

Kisebb felületet magad is megcsinálhatsz, ha van türelmed és védőfelszerelésed. Ha ólomra gyanakszol, vagy nagy a felület, okosabb szobafestőt hívni.

1. Kivinni vagy letakarni a bútorokat, a padlót fóliával leragasztani, a széleket maszkolószalaggal védeni.
2. Lekapcsolni a fal konnektorainak és kapcsolóinak kismegszakítóját, a fedlapokat leszerelni, a dobozokat leragasztani.
3. Felvenni a kesztyűt, a védőszemüveget és a légzésvédő maszkot.
4. Egy próbafelületen kipróbálni, hogyan viselkedik a festék a kaparó alatt és a festékeltávolító felvitele után.
5. A laza részeket lapos szögben tartott kaparóval leszedni, hogy a vakolat ne sérüljön.
6. A szilárd rétegeket bekenni festékeltávolítóval, a leírás szerint hatni hagyni, majd a megpuhult festéket lehúzni.
7. A maradékot elszívós csiszolóval lecsiszolni, a sarkokat és részleteket kézzel.
8. A falat zsírtalanítós vízzel lemosni, a vegyszer maradékát eltávolítani.
9. A falat alaposan kiszárítani, általában legalább egy napig.
10. Mélyalapozót felvinni, száradás után a repedéseket és kitöréseket glettel kitölteni.
11. A glettet finom csiszolópapírral (nagyjából P120 és P180 között) átcsiszolni, a falat leporszívózni és nedves ronggyal áttörölni.

Ezután jöhet a fehér alapfesték, majd a fedőfesték, többnyire két rétegben, bár hogy pontosan hány réteg kell, az a festéktől és az aljzattól is függ. Konyhába és előszobába mosható festék való, a többi szobába sima diszperziós falfesték.

• Festés zsírtalanítatlan, fényes felületre. Az új festék pár hétig jól néz ki, aztán csíkokban kezd leválni.
• Le nem mosott festékeltávolító. Foltokat, színeltérést vagy gyenge tapadást okozhat a következő rétegeknél.
• Csiszolás elszívás nélkül. A por az egész lakásba eljut, és belélegezni sem egészséges, régi festékeknél különösen nem.
• Kihagyott alapozás. A csupasz vakolat és a glettelt részek másképp szívnak, festés után foltos lesz a fal.
• Felesleges kapkodás. A nedves falra festés vagy a vegyszer hatóidejének lerövidítése később javításként üt vissza.
• Bennhagyott régi festékszigetek. A régi festék és a csupasz vakolat határa átlátszik az új festéken, ha nincs kiegyenlítve.

Festés előtt nézd végig a falat súroló fényben, például a falhoz tartott zseblámpával. Nézd meg, hogy:

• a régi festék a teljes megbeszélt felületen lekerült, a sarkokban és a radiátor mögött is,
• a felület matt és enyhén érdes, sehol nincs fényes folt,
• a vakolat szilárd, tenyérrel végigsimítva nem morzsolódik,
• a fal le van mosva, nincs rajta zsír és vegyszermaradék,
• a fal tapintásra és látásra is száraz, nincsenek sötét, nedves foltok,
• minden repedés és kitörés ki van glettelve és át van csiszolva,
• a glett és a vakolat közötti átmenet súroló fényben sem feltűnő,
• a munkaterület ki van takarítva, a takarás eltávolítva vagy festésre előkészítve.