Villanyszerelés háromszobás lakásban: alapszerelés és szerelvényezés

A munka két szakaszból áll. A kettő között általában elkészül a vakolás, a glettelés és a festés.

Az alapszerelés a villanyhálózat „csontváza”. A villanyszerelő kijelöli a nyomvonalakat, hornyokat mar a falba, behúzza a vezetékeket, elhelyezi a dugaljak és kapcsolók dobozait, és előkészíti a lámpák és készülékek kiállásait. Ide tartozik az erősáram, vagyis a dugaljak, a világítás, valamint a tűzhely és a villanybojler betáplálása. Megbeszélés szerint a gyengeáram is: internet, tévé, csengő vagy riasztó kábelei.

A szerelvényezés a látható rész. Felkerülnek a dugaljak, a kapcsolók és a keretek, bekötik a lámpákat és a készülékeket. Az elosztóba kerülnek a kismegszakítók, az áram-védőkapcsoló (közismert nevén FI-relé) és gyakran a túlfeszültség-védelem is. Minden áramkör feliratot kap.

A munkát érintésvédelmi mérés zárja. A szakember megméri a szigetelési ellenállást, ellenőrzi az érintésvédelmet és a védőkapcsolók működését, erről jegyzőkönyv készül. Enélkül a hálózat nincs rendesen átadva, és egy biztosítási kárnál vagy a lakás eladásakor gyakran kérik.

1. A hálózat megtervezése: hová kerülnek a dugaljak, kapcsolók, lámpák, hol lesz a konyhabútor, a tévéfal és az ágy. Háromszobás lakásnál érdemes ezt alaprajzra rajzolni, vagy villamos tervet készíttetni.
2. A régi vezetékek bontása és az új nyomvonalak kijelölése.
3. Horonymarás. A hornyok vízszintesen vagy függőlegesen, meghatározott sávokban futnak, nem ferdén a falon át. Így később senki nem fúr bele véletlenül a vezetékbe.
4. A vezetékek behúzása, a dobozok elhelyezése, a hornyok gipsszel vagy habarccsal való betömése.
5. Vakolás, glettelés és festés (ezt más szakmák végzik).
6. Szerelvényezés: dugaljak, kapcsolók, lámpák, a készülékek és az elosztó bekötése.
7. Az összes áramkör kipróbálása, az érintésvédelmi mérés és a dokumentáció átadása.

Ma rézvezetéket használnak. A világítási körökhöz általában 1,5 mm², a dugaljkörökhöz 2,5 mm² keresztmetszet kerül, a háromfázisú főzőlaphoz gyakran 5×2,5 mm²-es kábel. A pontos méretet a villanyszerelő határozza meg a teljesítmény és a vezetékhossz alapján. A gyengeáramú kábeleket az erősáramtól külön vezetik, hogy a jel ne zavarodjon.

Ebben a méretben már több önálló áramkörre van szükség, és érdemes előre gondolni a későbbi igényekre is. Jellemzően ezek kerülnek bele:

• külön áramkörök a szobák dugaljainak, hogy egy hiba ne áramtalanítsa az egész lakást,
• önálló áramkörök a nagy fogyasztóknak: sütő, főzőlap, mosogatógép, mosógép, villanybojler, saját kismegszakítóval,
• dolgozósarok több dugaljjal és hálózati (LAN) csatlakozóval,
• klíma előkészítése: betáplálás és védőcső a beltéri és kültéri egység között,
• tévéfal és hálószoba elegendő dugaljjal, az ágy mindkét oldalán kapcsolóval vagy dugaljjal,
• tartalék hely az elosztóban későbbi bővítéshez, például szárítógép vagy okosotthon-eszközök miatt.

Ha okos kapcsolókat vagy modulokat tervezel, mélyebb szerelvénydobozok kellenek, ezt az alapszereléskor kell eldönteni.

A munka mennyisége és nehézsége több dolgon múlik:

• a falak anyaga: panellakásban betonba kell marni, ez lassabb. Téglafalba könnyebb hornyot vágni, viszont több a por,
• új építés vagy felújítás: felújításnál előbb a régi hálózatot kell eltávolítani és a falakat helyreállítani,
• a pontok és áramkörök száma: minden plusz dugalj, lámpa és külön áramkör munkát és anyagot jelent,
• a szerelvények színvonala: dizájnkapcsolók, fényerő-szabályzók, USB-s dugaljak vagy okosmodulok hosszabbá teszik a szerelvényezést,
• a lakás állapota: az üres, lakatlan lakás és a kész bútorterv sok időt spórol,
• utólagos változtatások: ha vakolás után kell egy dugaljat áthelyezni, újra vésni és javítani kell a falat.

• kevés dugalj, főleg a konyhában, a tévéfalnál, az ágy mellett és az íróasztalnál. Az elosztók és hosszabbítók pedig növelik a túlterhelés kockázatát,
• dugaljak a szekrény vagy a konyhabútor mögött, mert a tervezéskor nem gondoltak a bútorokra,
• egyetlen áramkör az egész konyhának, így a kismegszakító már egy átlagos főzésnél is lekapcsol,
• kicsi elosztó szabad hely nélkül, ahová később nem fér be új kismegszakító,
• hiányzó áram-védőkapcsoló, pedig ez véd az áramütés ellen,
• hiányzó kapcsolási rajz és mérési jegyzőkönyv.

A gyakorlatban jól bevált, ha üres védőcsöveket is elhelyeznek a falban és a födémben olyan dolgokhoz, amelyeket ma még nem tervezel. Kész falat utólag vésni sokkal macerásabb.

Ez nem barkácsmunka. A hálózatot csak képzett villanyszerelő készítheti, a mérést pedig erre jogosult szakember végzi. Egy bekötési hiba áramütést vagy tüzet okozhat, és a biztosító sem biztos, hogy megtéríti a kárt. Társasházban előre egyeztess a közös képviselővel: a felszálló vezeték, a fogyasztásmérő és a főbetáplálás nem csak a tiéd. A mérőhöz és a főbiztosítékhoz csak az áramszolgáltató, illetve az elosztó szakemberei nyúlhatnak. A hálózat az MSZ HD 60364 sorozat és a kapcsolódó MSZ EN szabványok szerint készül, ennek betartását a mérési jegyzőkönyv igazolja.

Átvételkor járd végig az egész lakást, és nézd meg ezeket:

• a dugaljak és kapcsolók egységes magasságban, egyenesen és stabilan ülnek, a fallal egy síkban,
• minden dugaljban van feszültség, és minden lámpa a hozzá tartozó kapcsolóval kapcsol,
• a fürdőszobában a szerelvények védettsége (IP-besorolása) megfelel az adott zónának,
• az elosztóban van áram-védőkapcsoló, és a tesztgombja lekapcsolja,
• minden kismegszakítón érthető felirat van, például „konyha dugaljak”,
• az elosztóban maradt szabad hely a későbbi bővítéshez,
• megkaptad a kapcsolási rajzot és a mérési jegyzőkönyvet az eredményekkel,
• az alapszerelés után fotókat kaptál vagy készítettél a falakról a vezetékekkel, még vakolás előtt.