Számítógépes hálózat kiépítése FTP kábellel

A jó hálózat papíron kezdődik, nem a falban. A villanyszerelő végigbeszéli veled, hol lesz a számítógép, a tévé, a router vagy a kamerák, és ehhez igazítja az aljzatok számát és a kábelek útvonalát.

1. Tervezés: kijelölik a rack szekrény vagy egy kisebb adatdoboz helyét, az RJ45 aljzatok helyét és a nyomvonalakat. Érdemes tartalékkal számolni, például egy második aljzattal a tévénél, vagy egy kivezetéssel a mennyezeten egy későbbi Wi-Fi hozzáférési pontnak.
2. Nyomvonal előkészítése: vakolás előtt hornyot vésnek és védőcsövet fektetnek, gipszkartonnál a kábel a lapok mögötti üregben fut, utólagos szerelésnél kábelcsatorna vagy szerelőléc kerül a falra.
3. Kábelhúzás: minden aljzat saját kábelt kap, amely egészen a központi szekrényig fut. Mindkét végén ráhagyást hagynak, általában néhány tíz centimétert.
4. Bekötés: a kábeleket egyetlen bekötési séma szerint kötik be az aljzatokba és a patch panelbe, ez T568A vagy T568B. FTP kábelnél az árnyékolást össze kell kötni az aljzat és a panel fém részével.
5. Földelés: a patch panelt és a racket rákötik az épület védőegyenpotenciálra hozására. Ez a kötés villanyszerelő feladata.
6. Mérés és jelölés: minden vonalat bemérnek, az aljzaton és a panelen ugyanazzal a számmal jelölik, az eredményeket pedig jegyzőkönyvbe írják.

Az árnyékolatlan UTP kábel nyugodt környezetben megbízhatóan működik, például egy lakáson belüli rövid hálózatnál, ahol az adatkábel nem fut közvetlenül az erősáramú vezetékek mellett. Az FTP ott éri meg, ahol az adatkábel a villanyvezetékkel párhuzamosan halad: sűrűn szerelt társasházi lakásokban, irodákban és gépészeti helyiségekben. Az árnyékolás viszont csak akkor segít, ha a teljes vonal árnyékolt és helyesen földelt. Ha egy árnyékolt kábelt árnyékolatlan aljzatba kötnek, az gyakorlatilag úgy viselkedik, mint egy sima UTP.

A kategóriánál egyszerű a szabály: a falba került kábelt nehéz kicserélni, ezért ott nem érdemes spórolni, ahol később nem lehet javítani.

• Cat 5e: elbírja a gigabites kapcsolatot, de új hálózathoz ma már csak kivételesen választják,
• Cat 6: a megszokott választás lakásba, házba és irodába, és van benne tartalék a jövőre,
• Cat 6a: akkor jó választás, ha hosszabb szakaszokon is nagyjából 10 Gbit/s sebességet szeretnél, vagy hosszú évekre építed a hálózatot.

A vonal minden eleme, vagyis a kábel, az aljzatok, a csatlakozók és a patch panel is azonos kategóriájú legyen. A magasabb kategóriájú kábel vastagabb és merevebb, ezért szélesebb kábelcsatorna kell hozzá, és nagyobb hajlítási sugár a gyártó adatai szerint.

Az adatkábeleket a gyakorlatban szinte mindig a villanyvezetékekkel együtt húzzák be, ezért érdemes a kettőt egyszerre és összehangoltan megoldani. Az adat- és az erősáramú vezeték ne feküdjön szorosan egymás mellett ugyanabban a horonyban. A legjobb, ha külön nyomvonalon futnak, vagy egy elválasztó fallal osztott kábelcsatorna két külön rekeszében. A szükséges távolság a kábel típusától függ, és attól, van-e válaszfal a két vezeték között. A nyomvonalakra és a strukturált kábelezésre vonatkozó szabályokat az MSZ EN 50174 és az MSZ EN 50173 szabványok tartalmazzák.

A rack szekrényhez hozzá kell férni a karbantartáshoz, kell neki szellőzés és saját 230 V-os konnektor, esetleg szünetmentes táp is. A konnektort, a kismegszakítót és a rack földelését képzett villanyszerelő készítse el, új szerelésnél pedig az érintésvédelmi mérés is a munka része. Ha a kamerákat vagy a hozzáférési pontokat az adatkábelen keresztül szeretnéd táplálni (PoE), ezzel már a kábel és a switch kiválasztásakor számolni kell.

A legegyszerűbb a szerelés szerkezetkész állapotban, amikor a falak még vakolatlanok, és a kábel a többi vezetékkel együtt kerülhet védőcsőbe. Könnyebb a munka gipszkarton falnál, hozzáférhető álmennyezetnél és a központi helyhez közeli aljzatoknál is.

A munkát nehezebbé teszi:

• az utólagos szerelés kész lakásban, ahol vakolatba kell vésni, vagy a meglévő védőcsövekben kell utat keresni,
• a beton vagy tégla fal és födém, amelyen áttöréseket kell fúrni,
• a több szinten átvezetett hosszú nyomvonal és a sok aljzat,
• a magasabb kategóriájú kábel, amely merevebb, így lassabban lehet vele dolgozni,
• ha minden vonalhoz jegyzőkönyves mérést kérsz.

A gyakorlatban újra és újra ugyanazok a hibák jönnek elő, és később kimaradásként vagy lassú kapcsolatként jelentkeznek.

• Földeletlen árnyékolás: a bekötetlen fólia nem véd, sőt néha még rontja is a zavarokat,
• sérült fólia: a csupaszításnál vagy bekötésnél a fólia elszakad, és az árnyékolás nem lesz folytonos,
• árnyékolt és árnyékolatlan elemek keverése: az FTP kábel árnyékolatlan aljzatban elveszíti az előnyét,
• rossz bekötés: felcserélt érpárok, a T568A és T568B séma keverése, vagy túl hosszan szétsodort erek a csatlakozónál,
• sérülés húzás közben: túl éles hajlítás, bilinccsel összenyomott kábel vagy sarokban megtört kábel,
• hiányzó jelölés és jegyzőkönyv: évek múlva senki sem tudja, melyik kábel hová fut, és a hibakeresés sokáig tart.

Átvételkor kérd meg a szerelőt, hogy mutassa meg a mérési eredményeket, és néhány dolgot nézz meg magad is:

• minden aljzat és a patch panel minden portja azonos, jól olvasható jelölést kapott,
• van rajz arról, melyik kábel hová fut,
• minden vonalhoz megvan a bekötés és a vonalminőség mérési eredménye,
• a kábel, az aljzatok és a panel azonos kategóriájú, és mind árnyékolt,
• a rack vagy a patch panel be van kötve a földelésbe,
• a szekrényben a kábelek rendezetten futnak, és sehol sincsenek élesen megtörve,
• az aljzatok stabilan ülnek, és egy eszközt bedugva a hálózat kimaradás nélkül csatlakozik.