Falhornyok bevakolása villanyszerelés után

A kétféle munka hasonlónak tűnik, de a hornyok mérete és a helyiség jellege eltér. Ettől függ, milyen anyag kell, hogyan halad a munka, és mennyire bonyolult.

• Villanyszerelés után a hornyok általában keskenyek és sekélyek, mert a kábel vagy a gégecső kevés helyet foglal. Ehhez jönnek a dugaljak, kapcsolók és lámpák dobozainak helyei. Többnyire száraz szobákról van szó, ezért elég a gipszes vagy szálerősített javítóanyag.
• Vízszerelés után a hornyok szélesebbek és mélyebbek, főleg a lefolyóknál és a szigetelt csöveknél. A kiállások körül gyakran nagyobb darab falat bontanak ki. A munka fürdőszobában vagy konyhában folyik, ahol párás a levegő, ezért mész-cement vakolat vagy más nedvességtűrő anyag kerül a falba.

A víznél van még egy fontos szabály: a csöveket csak a vízszerelő által elvégzett nyomáspróba után szabad eltakarni. Ha egy szivárgó kötést vakolnak be, a javításhoz újra vésni kell a falat. A melegvizes csövet sem érdemes szigetelő csőhéj nélkül keményen bevakolni. A hőmérséklet változásával a cső tágul és összehúzódik, ez pedig megrepesztheti fölötte a vakolatot.

A menet mindkét esetben lényegében ugyanaz, főleg a rétegvastagság és az anyag változik.

1. A vezetékek ellenőrzése. A kábeleknek stabilan rögzítve kell lenniük, például gipszpöttyökkel. A csöveknek is rögzítve kell lenniük, víznél pedig nyomáspróbán is át kell esniük. Érdemes a nyomvonalakat lefotózni egy mérőszalaggal a fal mellett, mert később fúrásnál nagyon jól jön.
2. Tisztítás. A horonyból kisöprik vagy kiporszívózzák a port, és eltávolítják a laza vakolatdarabokat. Az aljzatnak szilárdnak, száraznak és zsírmentesnek kell lennie.
3. Alapozás vagy nedvesítés. A mélyalapozó megköti a felületet, és nem engedi, hogy a fal túl gyorsan elszívja a vizet a javítóanyagból. A pórusbeton és a beton erre érzékenyebb, mint a tégla.
4. Kitöltés rétegenként. A mélyebb hornyot nem töltik ki egyszerre. Az első réteget jól bele kell nyomni a horonyba, hagyni kell meghúzni, és csak utána jön a következő. A túl vastag réteg megroskad és megreped.
5. Erősítés. Szélesebb és mélyebb hornyoknál, nagyjából egy centiméter fölött, illetve különböző anyagok találkozásánál üvegszövet hálót vagy erősítőszalagot dolgoznak a rétegbe. Ez elosztja a feszültséget, és megelőzi a hajszálrepedéseket.
6. Síkba hozás és csiszolás. Az utolsó réteg kicsit a fal síkja fölött marad. Száradás után finom csiszolópapírral lecsiszolják, majd egyenes léccel ellenőrzik.

• Gipszes javítóanyagok: gyorsan száradnak, könnyen simíthatók és jól csiszolhatók. Száraz szobákba valók, jellemzően villanyszerelés után.
• Szálerősített glettek és gipszes vakolatok szálerősítéssel: rugalmasabbak és szilárdabbak. Problémásabb aljzatra és olyan helyekre jók, ahol repedésre lehet számítani.
• Mész-cement és cementes habarcsok: bírják a nedvességet és a nagyobb rétegvastagságot, viszont lassabban száradnak. Fürdőszobába, konyhába, pincébe és mindenhová, ahová csempe kerül.
• Mész- és agyagvakolatok: régebbi házakban használják, ahol az eredeti vakolat is ilyen, vagy ahol a tulajdonos páraáteresztő falat szeretne. A javítóanyag legyen hasonló az eredeti vakolathoz, különben a határvonalon könnyebben megjelenik a repedés.

Gipszkarton falat nem vakolnak. A nyílásokat gipszes glettel javítják ki, szükség esetén erősítőszalaggal.

A munka bonyolultsága, és így a végső ára is, több dologtól függ:

• a hornyok hossza és mélysége, valamint a dobozok és kiállások száma,
• az aljzat: egy egyenes vakolatú új lakás egyszerűbb, mint egy régi ház morzsálódó vakolattal és vegyes falazattal,
• az erősítés szükségessége és a rétegek száma,
• a hozzáférés: szaniter mögött, szűk fürdőszobában vagy a mennyezet alatt lassabban halad a munka,
• a kívánt felület: csempe alá elég az egyenes és szilárd aljzat, sima festés alá viszont tökéletesen ki kell csiszolni.

Előfordul, hogy a hornyok a fal nagy részét behálózzák, vagy az eredeti vakolat repedezett, és kopogtatásra üregesen kong. Ilyenkor a hornyok kitöltése önmagában nem elég. Érdemes inkább egy új, hálóval erősített glettrétegben vagy a teljes vakolat javításában gondolkodni. Társasházban a felszálló vezetékek a közös tulajdonhoz tartoznak. Ha ezeket cserélik, a munka terjedelmét érdemes előre egyeztetni a közös képviselővel.

A kisebb, villany utáni hornyokat te magad is megcsinálhatod, ha a kábelek már a helyükön vannak, és a villanyszerelő ellenőrizte őket. Magukhoz a vezetékekhez ne nyúlj. Víznél várd meg, amíg a vízszerelő igazolja, hogy a rendszer tömör.

1. Ellenőrizni, hogy a kábelek stabilan rögzítve vannak, és nem állnak ki a fal síkjából.
2. Letakarni a dobozok nyílását, hogy ne kerüljön beléjük habarcs.
3. Kiporszívózni a hornyot, és eltávolítani a laza vakolatdarabokat.
4. Bekenni a hornyot mélyalapozóval, és a leírás szerint megszárítani.
5. Annyi anyagot bekeverni, amennyit fel tudsz dolgozni, mielőtt megköt.
6. Az első réteget spaklival mélyen a horonyba nyomni.
7. Szélesebb horonynál a következő rétegbe üvegszövet hálót tenni, amely a környező falra is átfed.
8. Az utolsó réteget kicsit a fal síkja fölé húzni.
9. Teljesen kiszárítani. Ehhez ne a tapintásra hagyatkozz, hanem a gyártó által megadott időre.
10. Simára csiszolni, és egyenes léccel, fénnyel szemben ellenőrizni.

• Csak átkenik gipsszel. Mélyebb horonyban a gipsz zsugorodik és megreped.
• Kimarad az alapozás. A javítóanyag túl gyorsan veszíti el a vizet, gyenge lesz és leválik.
• Siettetik a száradást. A teljes erővel járó fűtés vagy a huzat repedéseket okoz. A legtöbb gyártó szerint legalább nagyjából 5 °C kell, de jobb a szobahőmérséklet.
• Nedves felületre festenek. A falon foltok és mintázatok jelennek meg.
• Nem csiszolják ki rendesen. Festés után, oldalfényben minden átmenet látszik.
• Eltakarják a szivárgó csövet. Vízszerelésnél ez akkor történik meg, ha a nyomáspróba elmarad.

Festés vagy csempézés előtt nézd át magad a falat:

• a javított részek a fal síkjában vannak, a léc nem billeg rajtuk,
• zseblámpa oldalfényében nem látszanak hullámok vagy lépcsők,
• a felületen nincsenek hajszálrepedések, és kopogtatásra sem kong,
• a dobozok széle tiszta, és a dobozokat nem töltötték ki habarccsal,
• az anyag teljesen száraz, nincsenek rajta sötétebb, nedves foltok,
• víznél megvan a nyomáspróba igazolása és a nyomvonalakról készült fotók.