Falak javítása (Rimano, Rotband)

A különbség főleg abban van, mekkora és milyen mély a sérülés, és milyen helyiségben van a fal.

• Kisebb javítások (Rimano, Rotband) száraz helyiségekben, kis felületen: tiplilyukak, letört élek, a villanyszerelő után befoltozandó hornyok, sekély kitöredezések. A gipszes vakolat könnyen dolgozható, gyorsan köt és szépen simítható, így a fal szinte azonnal készen áll a glettelésre vagy a festésre.
• Nagyobb javítások akkor jönnek szóba, ha a vakolat egészen a falazatig levált, ha nagyobb felületet vagy vastagabb réteget kell pótolni, vagy ha mész-cement vakolatot javítanak, amelyre a gipsz nem való. Ilyenkor több rétegben dolgoznak, gyakran a falazat lyukait is ki kell pótolni téglával vagy habarccsal.

A magasság is számít. A padló közelében egészen más dolgozni, mint egy magas belmagasságú régi lakásban a mennyezet alatt, ahol állvány vagy stabil gurulós munkaállvány kell.

Az anyagot nem az dönti el, mi van éppen a polcon a barkácsáruházban. A javítóanyag legyen rokon az eredeti vakolattal, és bírja azt a környezetet, amelyben a fal van.

• Gipszes vakolatok (Rimano, Rotband) beltérbe és száraz helyiségekbe valók: nappali, hálószoba, előszoba. Viszonylag vastag rétegben is felhordhatók egyszerre, a pontos rétegvastagságot a gyártó adja meg a csomagoláson. Kültérre, nedves falra és olyan helyre, ahol víz éri a falat, nem alkalmasak.
• Mész-cement alapú vakolatok jobban bírják a nedvességet, bel- és kültérben is használhatók. Pincébe, kazánházba, lábazatra, régi mész- és mész-cement vakolatok javítására valók, és mindenhová, ahová később csempe kerül. Lassabban száradnak, a vastagabb rétegeket fokozatosan hordják fel.

Miért fontos ez? A gipsz és a cementes anyagok nem mindig férnek meg egymással. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy valaki egy nedves pincefalat gipsszel javít ki, és néhány hónap múlva a javítás megduzzad és lepotyog. Mész-cement réteget viszont gipszre nem szabad tenni. Ha nem tudod biztosan, miből van az eredeti vakolat, kérdezz meg egy kőművest, vagy próbáld ki egy kevésbé feltűnő helyen.

1. A fal felmérése. Kopogtatással derül ki, hol kong a vakolat, és hol tapad gyengén. Ezeket a részeket a szilárd alapig leverik, különben a javítás velük együtt esne le.
2. Tisztítás. Eltávolítják a port, a régi festékmaradványokat, a zsírt és a laza szemcséket. A lyukakból kiszedik a régi tipliket és szögeket.
3. A mély részek kitöltése. A nagyobb lyukakat és üregeket előbb habarccsal vagy tégladarabokkal töltik ki, hogy a vakolatnak ne kelljen üres teret áthidalnia.
4. Alapozás. A nedvszívó alapot mélyalapozóval szilárdítják és egységesítik. A sima betonra általában tapadóhíd kell, különben a vakolat nem marad rajta. Az alapozó típusát a vakolat gyártójának ajánlása szerint választják.
5. A vakolat felhordása. A keveréket kőműveskanállal vagy simítóval hordják fel, és léccel a környező fal síkjába húzzák. Nagyobb javításnál rétegenként dolgoznak, a következő réteg csak a már megkötött előzőre kerülhet.
6. Élek és anyagváltások. A sérült sarkokat élvédő profillal erősítik meg. Két különböző anyag találkozásánál, például tégla és beton között, üvegszövet hálót ágyaznak a vakolatba, ez csökkenti a repedés esélyét.
7. Simítás és száradás. A gipsz megkötés után simára dolgozható. A mész-cement vakolatnak hosszabb idő kell, irányadóként nagyjából egy napot szoktak mondani milliméterenként, a pontos adatot azonban a gyártó adja meg, és függ a hőmérséklettől és a szellőzéstől is.

Két első ránézésre egyforma falon a javítás nehézsége, és így az ára is, jelentősen eltérhet. Főleg ezek teszik hosszabbá és drágábbá a munkát:

• mélyebb sérülés, amely több réteget igényel,
• sok kicsi, szétszórt hiba egy összefüggő felület helyett,
• sarkok, ablakkávák, ívek és ajtótokok környéke,
• munka magasban, a mennyezet alatt vagy lépcsőházban,
• málló, porló vakolat, amelyet előbb le kell verni,
• nedves falazat, amelyet a javítás előtt ki kell szárítani, vagy meg kell szüntetni a nedvesség okát,
• berendezett lakás, ahol a bútorokat és a padlót takarni kell.

Ezzel szemben egy üres szobában, száraz és szilárd falon, összefüggő hibáknál gyorsan és tisztán lehet haladni.

• Vakolat laza alapon. Ha a javítás alatt kongó régi réteg marad, a javítás később megreped, vagy együtt esik le vele.
• Kihagyott alapozás. A nedvszívó tégla vagy pórusbeton túl gyorsan kiszívja a vizet a vakolatból, és az nem tud rendesen megkötni.
• Gipsz nedves helyen. Nedves falnál vagy beázásnál először az okot kell megszüntetni, csak utána van értelme a vakolatot javítani.
• Festés nedves javításra. A ki nem száradt helyen a festék elszíneződik, foltos marad vagy lepereg.
• Szerkezeti repedés befoltozása. Az ablak- és ajtósarkokból induló ferde repedések, vagy azok, amelyek javítás után újra kinyílnak, az épület mozgásával is összefügghetnek. Az ilyen repedést előbb nézze meg statikus, a vakolat önmagában nem oldja meg.

Tiplilyukakat, kisebb kitöredezéseket vagy egy sekély hornyot egy száraz szobában magad is megoldhatsz. Nagy felületekhez, vastag rétegekhez és magas mennyezet alatti munkához inkább hívj kőművest.

1. Húzd ki a falból a tipliket és szögeket, kopogtatással keresd meg a laza részeket, és verd le őket a szilárd alapig.
2. Portalanítsd a helyet ecsettel vagy porszívóval.
3. Kend át az alapot mélyalapozóval a vakolat gyártójának ajánlása szerint, és hagyd megszáradni.
4. Tiszta vízbe csak annyi gipszes keveréket keverj, amennyit fel tudsz dolgozni, mielőtt kötni kezd.
5. Nyomd bele a keveréket a lyukba, és húzd le simítóval vagy léccel a fal síkjába.
6. Mélyebb helyen hagyd megkötni az első réteget, és utána hordd fel a másodikat.
7. Megkötés után simítsd el, hagyd kiszáradni, és csak ezután glettelj vagy fess.

A kész javításokat érdemes súrolófényben ellenőrizni, például a falhoz tartott zseblámpával. Így minden egyenetlenséget látsz, amit később a festék is megmutatna.

• a javított helyek kopogtatásra nem konganak,
• a javítás egy síkban van a környező fallal, léccel ellenőrizve nem látszik lépcső vagy bemélyedés,
• a sarkok egyenesek és épek,
• a javításban nincsenek hajszálrepedések és buborékok,
• az anyagváltásoknál háló van a vakolatba ágyazva,
• a felhasznált anyag illik a környezethez, gipsz nincs nedves helyiségben vagy kültéren,
• a kivitelező megmondta, mikortól lehet a falat glettelni vagy festeni.