Mészcement finomvakolat (Feinputz)

A keverék mészből, cementből és nagyon finom homokból áll. A mész rugalmassá és páraáteresztővé teszi a vakolatot, vagyis a fal „lélegezni” tud. A cement szilárdságot ad. A szemcse finom, általában fél milliméter körüli. A réteg vékony, a gyártó szerint jellemzően néhány milliméter. Ezért a finomvakolat nem egyenlít ki nagy egyenetlenségeket, ez az alatta lévő alapvakolat dolga.

Érdemes tisztázni egy félreértést. A „stukkó” szót Magyarországon főleg a díszítő párkányokra, rozettákra és mennyezeti ornamentikára használják. Az külön szakma. Itt a fal vagy a mennyezet teljes felületére kerülő, egyszerű, finom fedőrétegről van szó.

A beltéri finomvakolat lakószobákba, előszobába, konyhába való, jó szellőzés mellett fürdőszobába is. Itt a simaság, az egyenletes megjelenés és a festék jó tapadása számít. A fürdőben, ahol közvetlenül éri a víz, csempe vagy kenhető vízszigetelés kell. A finomvakolat magában nem vízzáró.

A homlokzati finomvakolatnak bírnia kell az esőt, a fagyot és a napot. Csak olyan anyag jó ide, amelyet a gyártó kifejezetten kültéri használatra szán. A homlokzaton nehezebb a munka: állvány kell, figyelni kell az időjárást, és gondosan meg kell oldani az ablakok, párkányok és a lábazat körüli részleteket.

1. Az alapot ellenőrizni: az alapvakolat legyen szilárd, száraz, pormentes és kellően kiszáradt. Durva ökölszabályként milliméterenként nagyjából egy napot szoktak számolni, a pontos időt a gyártó adja meg.
2. Régi vakolatnál a laza részeket leverni, a régi festéket és a zsírfoltokat eltávolítani, a repedéseket kijavítani.
3. Az alapot benedvesíteni vagy alapozóval lekenni, hogy ne szívja ki túl gyorsan a vizet a friss vakolatból.
4. Az ablakokat, a padlót és a szerelvényeket letakarni, kint az állványt felállítani és biztosítani.
5. Az anyagot a zsák szerint bekeverni, zsákonként mindig ugyanannyi vízzel.
6. Vékony réteget felhordani acélsimítóval, kézzel vagy géppel.
7. Meghúzás után a felületet szivacsos vagy filces simítóval egyenletesre dolgozni.
8. A friss vakolatot óvni a naptól, a huzattól, a fagytól és az esőtől, amíg megköt.

A kézi felhordás kisebb felületekre, régebbi házakba és sok sarokkal, nyílással tagolt falakra való. A gépi gyorsabb, és új építésű házak nagy, sík felületein éri meg igazán. A végső képet viszont mindig a kézi simítás adja meg.

A finomvakolat ásványi alapvakolatra, vagyis mészcement vagy mészvakolatra való. A legegyszerűbb eset a téglafal alapvakolattal. A pórusbeton nagyon szív, ott alapozó nélkül nem megy. Ahol két különböző anyag találkozik, például a tégla és a betonkoszorú, az alapvakolatba üvegszövet hálót tesznek, hogy később ne repedjen meg. A sima betonra először tapadóhíd kerül, különben a vakolat rosszul tapad.

Gipszvakolatra mészcement finomvakolat nem kerülhet, a két anyag nem fér össze. Ha gipsz van a falon, más glettel vagy simítóval kell dolgozni.

A legtöbb az alap állapotán múlik. Ha az alapvakolat sík, tiszta és kiszáradt, gyorsan halad a munka. A régi, morzsolódó vagy repedezett felületnél viszont jön a leverés, a javítás, az alapozás, néha a háló is. Ezen kívül számít:

• a felület mérete és formája, mert egy nagy, sík fal gyorsabban kész, mint sok kis szoba sok sarokkal,
• a magasság, mert a mennyezethez és a magas terekhez gördíthető állvány kell,
• az ablakok, ajtók, kávák és élvédők száma,
• kint az állvány, a védőháló és a megfelelő időjárásra való várakozás,
• hogy berendezett lakásban kell-e alaposan takarni és utána takarítani.

Sokszor látni, hogy a finomvakolat még ki nem száradt alapvakolatra kerül. Az még zsugorodik, és a felületen finom hajszálrepedések jelennek meg. A másik klasszikus a túl gyors száradás: tűző nap, huzat vagy rögtön teljes erővel bekapcsolt fűtés. A cement nem tud rendesen megkötni, a felület porzik vagy reped. Az anyagot általában nagyjából +5 és +25 °C között lehet bedolgozni, a pontos értéket a gyártó adja meg.

Gondot okoz a kihagyott alapozás szívó alapon, a túl vastag réteg, amely megreped, vagy a túl vékony, amelyen átlátszanak az egyenetlenségek. Gyakori hiba a túl korai festés is. A falnak ki kell száradnia, ez általában néhány hétig tart. Ha nem várják meg, foltos lesz, vagy lepereg a festék. A homlokzaton akkor keletkezik kár, ha eső vagy fagy előtt vakolnak.

Egy kisebb belső felületet, például egy szoba javított falát, egy kis türelemmel magad is megcsinálhatsz. A homlokzatot és a magasban végzett munkát inkább hagyd a kőművesre, akinek van állványa.

1. A helyiséget kiüríteni, a padlót és az ablakokat fóliával letakarni.
2. A laza részeket leverni, a falat leporolni.
3. A nagyobb lyukakat és repedéseket előre alapvakolattal kitölteni, és hagyni kiszáradni.
4. A falat alapozóval lekenni vagy egyenletesen benedvesíteni.
5. Kisebb adag anyagot pontosan a leírás szerint bekeverni.
6. Vékony réteget felhordani acélsimítóval, fentről lefelé.
7. Megvárni, amíg a felület meghúz, majd szivacsos simítóval körkörösen eldolgozni.
8. Az ablakokat becsukni a huzat ellen, nem fűteni túl, és hagyni a falat lassan kiszáradni.
9. Csak teljes kiszáradás után festeni.

Nézd meg a falat nappali fényben, és egy lámpával is, amelyet a felület mentén ferdén tartasz. Így minden hullám látszik.

• a felület egyenletes, nincs rajta folt, karcolás vagy szemcsecsomó,
• sem a falon, sem a sarkokban nincs repedés,
• tenyérrel végigsimítva a felület nem porzik és nem morzsolódik,
• hosszú lécet a falra fektetve nem látszanak a megbeszéltnél nagyobb mélyedések vagy hullámok,
• a sarkok és a kávák egyenesek és élesek,
• a mennyezet, az ablakok, az ajtók és a kapcsolók körüli csatlakozások tiszták,
• kint a párkányok és a lábazat körüli részletek gondosan el vannak dolgozva,
• az anyag gyártója és típusa, valamint a javítandó hibák szerepelnek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben.