Kémény falazása samottal és kerámia béléscsővel

A samott hagyományos tűzálló anyag. Jól bírja a magas hőmérsékletet, az ismétlődő felmelegedést és lehűlést, és a füstgázban lévő agresszív anyagokat is. A gyártók szerint általában jóval nagyobb hőt visel el, mint ami egy otthoni fűtésnél keletkezik.

A kerámia béléscső maga a füstgázjárat, vagyis a cső, amelyen a füst kijut a szabadba. A felülete sima, ezért kevesebb korom és kátrány rakódik le rajta. Így a kéményt könnyebb tisztítani, és kisebb az esélye, hogy a lerakódott korom meggyullad. A bélés emellett védi a köpenyt az égéskor keletkező savaktól és kondenzvíztől.

Ez a megoldás jól illik a szilárd tüzelésű kazánokhoz és kályhákhoz, a kandallókhoz és sok gázkészülékhez is. Kondenzációs kazánnál mindig ellenőrizni kell, hogy a bélés nedves üzemre alkalmas-e. Ezekhez gyakran más rendszert választanak, például rozsdamentes acél vagy műanyag bélést, a kazángyártó előírása szerint.

A kémény a ház egyik biztonsági szerkezete, ezért olyan kőművest érdemes választani, aki rendszeresen épít kéményt. A munka nagyjából így halad:

1. Az alap előkészítése. A kémény nehéz, ezért szilárd, vízszintes alapra vagy olyan teherhordó födémre kerül, amely elbírja a súlyát. Régi födémre statikus véleménye nélkül nem szabad kéményt építeni.
2. A kémény alsó része. Először a lábazati elem kerül a helyére a kondenzvízgyűjtővel és az elvezetéssel, fölötte pedig a tisztítóajtó. Ezen keresztül tisztítják és vizsgálják később a kéményt.
3. A kerámia béléscső beépítése. A csöveket egymásra rakják, a toldásokat saválló ragasztóval kötik össze a gyártó utasítása szerint. A bélésnek függőlegesnek kell lennie, a toldásoknak tisztának, a ragasztó nem türemkedhet be a járatba.
4. Hőszigetelés és tágulási hézag. A bélés és a köpeny között rés marad, ezt többnyire ásványgyapot hőszigetelés tölti ki. A bélés melegedéskor tágul, ezért nem szabad mereven befalazni a köpenybe.
5. A köpeny falazása. A bélés köré samott téglát vagy kéményelemet falaznak, a gyártó által előírt habarccsal. A sima cementes habarcs nem való oda, ahol nagy a hő.
6. A füstcső csatlakozása. A megfelelő magasságban kialakítják a csatlakozó nyílást a készülék számára. Ennek pontosan illeszkednie kell a kazánhoz vagy kályhához. Gázkészüléket csak jogosult gázszerelő köthet be.
7. Átvezetés a födémen és a tetőn. A kémény körül be kell tartani a fától és más éghető anyagoktól azt a távolságot, amelyet a szabvány és a gyártó előír. A tetőáttörést úgy bádogozzák le, hogy a víz ne folyjon be a fedés alá.
8. A kéményfej. A tető fölötti részt óvni kell az esőtől és a fagytól, például burkolótéglával, burkolattal vagy alkalmas vakolattal. A tetejére fedlap kerül, amely a vizet elvezeti a falazattól.

• Hagyományos falazás samott téglából: akkor jó választás, ha a kéményt szokatlan helyhez kell igazítani, vagy meglévő falazathoz kell csatlakoznia.
• Rendszerkémény elemekből: kerámia béléssel és hőszigeteléssel gyorsabban felépül, az elemek pontosan egymásba illenek. A többrétegű felépítés elve ugyanaz.
• Egy- vagy többjáratú kémény: ha gondolkodsz azon, hogy később kandallót vagy második kazánt teszel be, érdemes rögtön két járattal építeni. Utólag ez sokkal nehezebb.
• A bélés átmérője: ezt nem szabad szemre megválasztani. Igazodnia kell a készülékhez, a tüzelőanyaghoz és a kémény magasságához. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a túl bő járatnak gyenge a huzata, és a kémény átnedvesedik.

A legtöbbet a kémény magassága számít, és az, hogy mekkora része áll ki a tető fölé. A tetőn végzett munkához állvány és biztosítás kell, és lassabban halad. Egyszerűbb az új házban épülő kémény, amely a házzal együtt készül, amikor a tető még nincs kész.

Nehezebbé teszik a munkát az alábbi helyzetek:

• a régi kémény bontása és a törmelék elszállítása,
• szűk hely, ahol az anyagot kézzel kell felhordani,
• átvezetés kész tetőszerkezeten és fedésen, amelyet meg kell bontani és újra be kell kötni,
• több járat, további csatlakozók és kiegészítők, például szellőzőrácsok,
• igényesebb kéményfej, például burkolótéglás falazat vagy burkolat.

• Mereven befalazott bélés. Melegedéskor tágul, és tágulási hézag nélkül megrepeszti a köpenyt.
• Rossz ragasztó vagy habarcs. A bélés toldásaiban a közönséges habarcsot idővel szétmarják a savak.
• Túl kicsi távolság a fától. A kémény mellett közvetlenül futó szarufák, gerendák komoly tűzveszélyt jelentenek.
• Védelem nélküli kéményfej. A falazatba beszívódott víz télen megfagy, és a falazat morzsolódni kezd.
• Rosszul bádogozott tetőáttörés. A kémény körüli beázás az egyik leggyakoribb panasz.
• Túl alacsony kémény a tető fölött. A kéményfejnek kellően magasan kell lennie a gerinc fölött, különben a szél rontja a huzatot, és a füst visszaáramlik.

Az első begyújtás előtt a kéményt kéményseprőnek kell átvizsgálnia, és erről írásos dokumentumot kell kiállítania. Amíg ez nincs meg, ne köss rá készüléket. Az átvételkor nézd meg:

• függőleges-e a kémény, és repedésmentes-e a köpeny,
• hozzáférhető és jól zár-e a tisztítóajtó és a kondenzvízgyűjtő,
• van-e hová elfolynia a kondenzvíznek,
• megvan-e az előírt távolság az éghető anyagoktól a födémben és a tetőszerkezetben,
• rendesen le van-e bádogozva a tetőáttörés,
• van-e fedlap a kéményfejen, és védett-e a felülete,
• a bélés megfelel-e annak a készüléknek, amelyet rákötsz,
• megkaptad-e a kéményseprő dokumentumát és a beépített anyagok papírjait.