Acél támasztószerkezet szerelése (hegesztéssel)

Az acélszerkezetet nem szemmértékre méretezik. A szelvények méretét, a rögzítés módját és azt, hogy elég-e egy áthidaló, vagy teljes keret kell, a statikus határozza meg a szakvéleményében vagy a tervében. Figyelembe veszi a fal típusát (vasbeton panel, tégla, pórusbeton), a felső szintekről érkező terhet, valamint azt, hogy a nyílás milyen közel van a panel széléhez és más nyílásokhoz.

A hegesztés nyílt lánggal és szikrákkal járó munka. Képzett, gyakorlott hegesztő végezze. Lakáson belül a tűzvédelemre is gondolni kell: el kell távolítani a közelből az éghető anyagokat, kéznél kell lennie tűzoltó készüléknek, és a munka befejezése után még egy ideig érdemes figyelni a helyszínt, nem parázslik-e valami.

A pontos sorrendet a statikus adja meg. Paneleknél a szerkezet gyakran csak a nyílás kivágása után kerül a helyére, máshol előbb beépítik az áthidalót, és csak utána vágják ki alatta a falat. A szokásos menet nagyjából így néz ki:

1. A nyílás és a szelvények helyét a terv szerint kijelölni, a falban futó vezetékeket ellenőrizni.
2. A leendő nyílás feletti födémet vagy falat állítható acéltámaszokkal alátámasztani, ha a statikus előírja.
3. A nyílást gyémántfűrésszel vagy sodronyfűrésszel kivágni, a sarkokat magfúrással előfúrni, hogy ne induljanak repedések.
4. A nyílás széleit a portól és a meglazult betondaraboktól megtisztítani.
5. Az acélszelvényeket a fal egyik vagy mindkét oldalára felhelyezni, síkba és vízszintbe állítani.
6. A dűbelek vagy átmenő csavarok furatait kifúrni, a szelvényeket a terv szerint rögzíteni.
7. A szelvényeket a sarkoknál kerethez hegeszteni, a varratokat a salaktól megtisztítani.
8. Az acél és a fal közötti hézagot zsugorodásmentes habarccsal vagy kiöntőhabarccsal kitölteni, hogy a szelvény teljes felületén felfeküdjön.
9. A kitöltés megkötése és az ellenőrzés után a támaszokat eltávolítani.
10. Az acélt, főleg a varratokat, korrózióvédő festékkel bevonni, a felületet előkészíteni a vakoláshoz vagy burkoláshoz.

Acélszelvények

Áthidalókhoz és keretekhez hengerelt szelvényeket használnak. Az U-szelvények (például UPE vagy UPN) paneleknél nagyon gyakoriak, mert a fal mindkét oldalára fel lehet tenni őket, és csavarokkal össze lehet húzni. Az I- és H-szelvényeket (IPE, HEB) nagyobb fesztávnál és nagyobb terhelésnél választják, ahol merevebb gerenda kell. A szögacélok (L-szelvények) inkább kisebb nyílásoknál vagy kiegészítő elemként jönnek szóba. Hogy melyik szelvény és milyen méretben kerül be, azt a számítás dönti el, nem az, hogy épp mi van raktáron.

Rögzítés

A szelvényeket vegyi dűbellel, mechanikus dűbellel vagy átmenő menetes szárral rögzítik a falhoz, mindkét oldalról összehúzva. A vegyi dűbel betonban és tömör falazatban is jól tart, de tiszta furat kell neki, és a gyártó szerinti kötési időt ki kell várni. Üreges téglánál szitahüvelyt használnak, különben a ragasztó elfolyik az üregekbe.

Varratok és korrózióvédelem

A hegesztéstől lesz a különálló szelvényekből egyetlen merev egység. Ahol a terv folytonos varratot ír elő, ott nem elég néhány ponthegesztés. Hegesztés után a kötéseket megtisztítják és lefestik, mert a rozsda jellemzően éppen a varratnál indul el először.

Két első ránézésre hasonló nyílás szerelése elég eltérő munkát jelenthet. Hosszabbá és drágábbá teszi főleg:

• a nagyobb fesztáv és a nehezebb szelvények, amelyeket fel kell hordani és szerelés közben tartani kell,
• a vastag vasbeton fal sűrű vasalással,
• ha több szinten át kell alátámasztani, vagy a támaszoknak hosszabb ideig a helyükön kell maradniuk,
• a szűk hely, a kis lakás, ahol nincs mozgástér, vagy a lift, amelybe nem férnek be a szelvények,
• a falban futó vezetékek, amelyeket előbb át kell helyezni,
• a bonyolult keretforma, a ferde vagy szabálytalan kávák.

Egyszerűbb a munka, ha van egyértelmű statikai terv, a helyiség ki van pakolva és le van takarva, az anyagot a szerelés helyéig el lehet vinni, és előre tisztázott, mikor lehet zajos munkát végezni és hegeszteni. Társasházban ezt érdemes a szomszédokkal és a közös képviselővel is egyeztetni.

• a statikus által előírtnál gyengébb vagy más szelvény, csak mert az volt kéznél,
• a nyílás kivágása alátámasztás nélkül, vagy a vágások túlhúzása a sarkokon, ami gyengíti a panelt és repedéseket okoz,
• a szelvény nem fekszik fel teljes felületén a falra, mert a hézagot nem töltötték ki habarccsal,
• tisztítatlan furatba tett dűbelek, vagy terhelés a ragasztó megkötése előtt,
• pontvarratok folytonos varrat helyett, félig összehegesztett keretsarkok,
• hegesztés a környezet védelme nélkül, kiégett padló, a szomszéd lakásokba áramló füst,
• hiányzó korrózióvédelem, főleg a varratokon és azokon a részeken, amelyek később vakolat alá kerülnek,
• munka fűtetlen helyiségben a hőmérséklet figyelmen kívül hagyásával, ilyenkor a habarcs és a ragasztó nem köt meg rendesen.

Átvételkor nézd végig ezeket a pontokat, lehetőleg még azelőtt, hogy a szerkezet vakolat alá kerül:

• a szelvények típusa, mérete és helyzete megfelel a statikai tervnek,
• az áthidaló vagy a keret vízszintben és a fallal egy síkban van,
• a dűbelek vagy csavarok előírt számban vannak bent, és meg vannak húzva,
• a varratok folytonosak, repedésmentesek, salakmaradvány nincs rajtuk,
• az acél és a fal közötti hézag ki van töltve, a szelvény sehol nem áll el,
• az egész acélszerkezet, a varratokkal együtt, korrózióvédő bevonatot kapott,
• a nyílás felett és körülötte nincsenek új repedések a falon,
• a támaszokat csak a kitöltés megkötése után és a statikus megerősítésével vették ki,
• a hegesztés után a környezetet átnézték, nincs parázsló maradvány vagy kiégett folt,
• megkaptad a statikai tervet vagy szakvéleményt és a munka elvégzését igazoló iratot.