Falak hálózása üvegszövet hálóval és ragasztóval

A munka két menetben zajlik. Az első ragasztórétegbe kerül bele a háló, a második eltakarja és kiegyenlíti a felületet. A teljes rétegvastagság a rendszertől függően általában 3 és 5 mm körül van.

1. Az alap ellenőrzése: a hőszigetelő lapoknak stabilan kell állniuk, nyomásra nem rugózhatnak. A meglazult lapokat utólag ragasztják vagy dübelezik, a lapok közötti lépcsőket lecsiszolják.
2. A profilok elhelyezése: hálós élvédők a sarkokra, ablakcsatlakozó profilok a nyílászárók köré, lábazati profil alul. Ezek adják az egyenes éleket, és védik a legjobban igénybe vett pontokat.
3. Átlós erősítő csíkok beragasztása: az ablakok és ajtók sarkaihoz 45°-os szögben kb. 30 × 20 cm-es hálócsíkokat ragasztanak. Ezek veszik fel azt a feszültséget, amely egyébként ferde repedéseket okozna a nyílások sarkaiból kiindulva.
4. Az első ragasztóréteg felhordása: fogas glettvassal, fentről lefelé, kisebb szakaszokban, hogy a ragasztó ne kössön meg, mielőtt a háló belekerül.
5. A háló beágyazása: a függőleges sávokat legalább 10 cm-es átfedéssel, a közepétől a szélek felé simítva nyomják a ragasztóba, ráncok és buborékok nélkül. A hálót teljesen be kell takarni, és inkább a külső felülethez közel kell lennie, nem közvetlenül a hőszigetelésen.
6. Száradás, majd a második réteg: sima simítóval, vékonyan, hosszú húzásokkal, a sávok enyhe átfedésével. 20 °C körül a két réteg között általában nagyjából egy napot várnak, hidegben és párás időben tovább. Egyes rendszerek megengedik a „nedves a nedvesre” módszert is, erről a műszaki adatlap dönt.

A fedővakolat előtt az erősítő rétegnek teljesen ki kell száradnia. Ez az időjárástól és a gyártó előírásától függően általában néhány nap. Ezután jön a vakolat alá való alapozó.

A homlokzati hálónak lúgállónak kell lennie. A cementes ragasztó lúgos, és a sima beltéri háló idővel lebomlik benne. Kívülről ez nem látszik, de évek múlva a rétegből egyszerűen hiányzik az erősítés. Általános felületekre kb. 145 és 160 g/m² közötti hálót használnak. A lábazatra és az ütésnek kitett helyekre ezen felül megerősített, úgynevezett páncélháló kerül.

A ragasztók elsősorban az összetételükben különböznek:

• polimer-cementes ragasztótapaszok: ezek a legelterjedtebbek, jól tapadnak és rugalmasak,
• cementes ragasztók: szilárdak, de kevésbé rugalmasak, inkább ásványi alapra valók,
• diszperziós (pasztás) tapaszok: könnyen felhordhatók, nem kell vízzel keverni őket, főleg egyes rendszerekben, kisebb felületeken használják.

Alapszabály: a háló, a ragasztó, a profilok és a vakolat lehetőleg egyetlen minősített homlokzati hőszigetelő rendszerből (ETICS) származzon. A rendszert egészként vizsgálják be. Ha különböző gyártók termékeit keverik, a gyártó nem vállal felelősséget az egészért, és a garancia is elveszhet.

Gyorsan halad a munka egy nagy, sík, nyílások nélküli falon, amely könnyen megközelíthető. Hosszabb és drágább lesz viszont, ha:

• sok az ablak, ajtó és sarok, mert mindegyikhez profil és erősítő csík kell,
• tagolt a homlokzat zárterkélyekkel, falfülkékkel vagy ablakkeretező díszítésekkel,
• egyenetlen vagy laza az alap, amit előbb javítani kell,
• magasan kell dolgozni, vagyis állvány kell, amit át kell rakni, vagy szűk a hely a szomszéd felőli oldalon,
• kedvezőtlen az időjárás, és a munkát meg kell szakítani vagy a homlokzatot hálóval kell takarni,
• kicsi a felület, így az előkészítés és a takarítás aránylag sok időt visz el.

A kész homlokzat eleinte szinte mindig jól néz ki. A gondok általában az első fagyok és esők után mutatkoznak meg. Ezek a jellemző hibák:

• kevés ragasztó a háló alatt: a háló helyenként nem tapad, és kidudorodik,
• kicsi vagy hiányzó átfedés: a toldásnál nincs erősítés, és pont ott jelenik meg a repedés,
• hiányzó átlós csíkok az ablaksarkokban, ami ferde repedésekhez vezet,
• a hőszigetelésig benyomott háló, vagy épp ellenkezőleg, a felszínen átütő háló,
• a ragasztó utólagos hígítása vízzel, ami rontja a szilárdságot és a tapadást,
• második réteg a még nedves elsőre: a bezárt nedvesség hólyagokat okoz,
• munka tűző napon, esőben vagy +5 °C alatt, amikor a ragasztó nem köt meg rendesen.

Miért számít ennyire az időjárás? A felforrósodott falon a víz elpárolog a ragasztóból, mielőtt az megkötne, így a réteg gyenge marad. Hidegben viszont a kötés szinte megáll, és az éjszakai fagy károsíthatja a friss réteget. Ezért általában nagyjából +5 és +25 °C között dolgoznak, ideális esetben árnyékban, erős szél nélkül. A friss réteget az állványra feszített háló védi.

Az ellenőrzést érdemes még a fedővakolat előtt elvégezni, mert utána a hibák javítása sokkal nehezebb. Átvételkor figyelj ezekre:

• a háló sehol nem látszik, és nem is tapintható a felület alatt,
• a felület sík, egy legalább 2 m-es léccel mérve nincs nagyobb eltérés, mint amit a gyártó a választott vakolathoz megenged,
• nincsenek buborékok, dudorok, hullámos háló vagy simítónyomok,
• minden ablak és ajtó sarkában ott vannak az átlós csíkok, ideális esetben a munka közben készült fotókon is,
• a sarkok egyenesek és élesek, élvédővel,
• az ablakcsatlakozó profilok épek, sérülésmentesek, és jól illeszkednek a tokhoz,
• a lábazat páncélhálóval van megerősítve,
• a réteg száraz, szilárd és repedésmentes,
• a kivitelező meg tudja mondani, melyik ETICS rendszert használta, és átadja az anyagok műszaki adatlapjait, ami egy esetleges felújítási támogatásnál is jól jöhet.