Külső ablakpárkány szerelése

Egy átlagos műanyag vagy alumínium ablaknál, amelynek alján tokemelő profil van, a szerelésnek néhány állandó lépése van. A sorrend csak attól függ, hogy a homlokzat már kész, vagy még most szigetelik.

Felmérés és előkészítés

A szerelő megméri a nyílás szélességét a két káva között, és a mélységet az ablaktoktól a homlokzat külső síkjáig. Ehhez hozzáadja a túlnyúlást, vagyis azt a részt, amely a homlokzat elé kilóg. Ez általában nagyjából 30-40 mm. Hőszigetelt falnál a kész vékonyvakolatig kell mérni, nem a csupasz falig. A párkányt ezután úgy vágják méretre, hogy a véglezárók felhelyezése után is maradjon hely az anyag tágulásának.

Az aljzat a párkány alatt

A párkány alá sík, szilárd, kifelé lejtő aljzat kell. Téglafalnál ezt kiegyenlített habarcs vagy ragasztó adja, hőszigetelésnél lejtésbe vágott szigetelőanyag. Az ablak és a fal közötti hézagot kívülről páraáteresztő, de vízzáró tömítőszalaggal fedik le. Ez kiengedi a szerelőhabból a nedvességet, az esőt viszont nem engedi be. A gyorsan, olcsón dolgozó csapatok ezt a lépést gyakran kihagyják, és pár év múlva ez meglátszik.

Beültetés és rögzítés

A párkány hátsó, felhajtott peremét a tok alá vagy a tokemelő profil hornyába tolják. Alá kis tágulású ragasztóhabot vagy szerelőragasztót visznek fel csíkokban, hogy a párkány teljes felületével feküdjön, és ne maradjon alatta üreg. Az alsó oldalra gyakran rezgéscsillapító szalagot ragasztanak, ez tompítja az eső dobolását. A hátsó peremet rozsdamentes csavarokkal a tokemelő profilhoz rögzítik. Amíg a hab köt, a párkányt leterhelik, hogy a hab ne emelje meg.

Véglezárók és tömítés

A párkány két végére véglezárók kerülnek. Alumíniumnál és lemeznél ezeknek engedniük kell, hogy a párkány nyáron táguljon, télen összehúzódjon. A véglezáró és a vakolat, illetve a tok közötti csatlakozást megfelelő tömítőanyaggal zárják le. Végül lehúzzák a védőfóliát, és vízzel kipróbálják a párkányt.

Többféle külső párkány kapható. Mindegyik más helyzethez illik, és mindegyiket kicsit másképp kell szerelni.

Alumínium párkány

Ma a magyar házakon ez a legelterjedtebb. Könnyű, nem rozsdásodik, és sok színben kapható. A sajtolt alumínium vékonyabb, gyártása egyszerűbb, az extrudált (húzott) változat merevebb, merevítő bordái vannak, és kevésbé dobol. Az alumínium a napon jelentősen tágul, ezért csúszó véglezárót igényel, hosszabb daraboknál pedig dilatációs toldást. A gyártók általában megadják, milyen hossztól kell a párkányt megosztani.

Bevonatos horganyzott acéllemez

Ez bádogos által hajlított párkány festett vagy műanyag bevonatú horganyzott lemezből. Méretre készül, ezért jó választás szokatlan méretekhez, íves és sarokablakokhoz. A vágásokat és furatokat védeni kell, különben az éleken megindul a rozsda. Gyakran a bádogos szereli a többi szegélyezéssel együtt.

Műanyag párkány

A műanyag külső párkány olcsó és könnyen vágható. A napon viszont még az alumíniumnál is jobban tágul, sötét színben vetemedhet is. Inkább kisebb ablakokra, pincére, melléképületre való.

Kő, beton és kerámia

Kő- és betonpárkánnyal régebbi házak felújításánál, polgári házakon és kőburkolatú homlokzaton lehet találkozni. Nehezek, flexibilis ragasztóba kerülnek, és az alsó oldalukon vízorr (csepegtető horony) kell, amely leszakítja a vízcseppet. A falhoz csatlakozó hézagokat rugalmasan kell tömíteni. A szerelés lassabb és nehezebb, de az ilyen párkány nem dobol, és évtizedekig kitart.

Titáncink és réz

Főleg olyan házakon használják, ahol a tetőfedés és a szegélyek is cinkből vagy rézből készültek. Bádogos technikákkal illesztik, tapasztalt szakembert igényel.

A külső párkány három szakma határán van: az ablakos, a homlokzati hőszigetelést végző csapat és a bádogos vagy asztalos munkájának találkozásánál. A legtöbb gond pont ott keletkezik, ahol az egyik a másikra vár.

Az ablak és a tokemelő profil

A műanyag és alumínium ablakok aljára tokemelő profil kerül. Ez egy műanyag léc, amely megemeli az ablakot, és ebbe ül bele a párkány. Ha hiányzik, a párkányt nincs hová betolni, és a víz a tok alá folyik. Ablakrendeléskor ezért érdemes a profilt külön kérni, és a magasságát a leendő hőszigetelés vastagságához igazítani.

Sorrend hőszigetelésnél

Homlokzati hőszigetelésnél a párkány általában a szigetelőlapok felragasztása és a hálós ragasztóréteg után, de a vékonyvakolat előtt kerül fel. A véglezárók így belesimulnak a vakolatba, a csatlakozás tiszta lesz. Vakolás után is felszerelhető, ilyenkor viszont a véglezáró és a vakolat közötti hézagot gondosan le kell tömíteni. Fontos előre megbeszélni, ki szállítja és ki építi be a párkányt, nehogy senkire se maradjon.

Vastag szigetelés, nagy kinyúlás

Körülbelül 15-20 cm vastag hőszigetelésnél a párkány mély, és messzire kinyúlik az ablaktól. Ilyenkor alá szigetelőék vagy hőszigetelő tokemelő profil kerül, nagy kinyúlásnál pedig fém konzol is. Alátámasztás nélkül a párkány terhelésre behajlik, például ha valaki létrát támaszt neki.

Társasházi lakások

Társasházban a külső párkány a homlokzat része, amely a tulajdonostársak közös ügye. Csere előtt ezért egyeztess a közös képviselővel. Sok helyen meghatározott színű és típusú párkányt használnak, hogy a homlokzat egységes maradjon. Ha az egész házat szigetelik, a párkányok cseréjét is érdemes a közös munkával összehangolni.

Az ár folyóméterre szól, de ugyanaz a méter egyszer egyszerű, máskor bonyolult. Segít, ha tudod, mi befolyásolja.

A munkát könnyíti:

• új ablak megfelelő magasságú tokemelő profillal,
• egyenes, szilárd, derékszögű kávák,
• hozzáférés a talajról vagy felállított állványról,
• több egyforma szélességű ablak egy helyen,
• pontos felmérés alapján előre méretre vágott párkány.

A munkát lassítja és nehezíti:

• a régi párkány bontása, főleg ha befalazott lemez vagy kő,
• a vakolat és a káva javítása bontás után,
• magasban lévő ablak állvány nélkül, amikor emelőkosár vagy kötéltechnika kell,
• nagy párkánymélység vastag szigetelésnél, konzolokkal,
• sarok-, íves és egyedi ablakok méretre gyártott párkánnyal,
• hiányzó vagy sérült tokemelő profil,
• ferde kávák, amelyekhez a véglezárókat igazítani kell.

A rosszul beépített párkány nem azonnal árulja el magát. A gond általában az első tél után vagy egy szeles, nagy eső után jelentkezik.

• kicsi vagy fordított lejtés: a víz megáll a párkányon vagy az ablak felé folyik, a tok alatt nedves foltok jelennek meg, belül penészedik a káva. A lejtésnek jól láthatónak kell lennie, általában legalább nagyjából 3-5 foknak,
• rövid túlnyúlás: a víz egyenesen a homlokzaton folyik le, minden ablak alatt sötét csíkok vagy zöld algák maradnak,
• mereven beragasztott véglezárók dilatáció nélkül: az alumínium nyáron kitágul és felpúposodik, vagy a véglezáró kitöri a vakolatot,
• üreges párkány hab nélkül: esőben dobol, könnyen behorpad, és ha rálépnek, behajlik,
• túl sok tágulóhab: a hab megemeli a párkányt, elvész a lejtés, vagy a párkány kiszakad a hátsó csatlakozásból,
• a tok alá be nem tolt párkány: a víz megtalálja az utat a hátsó perem mögé, és beszivárog a falazatba,
• hiányzó tömítőszalag: az ablak és a fal közötti hézagot csak tömítőanyag védi, ami pár év alatt megreped,
• csavar a vízszintes felületen: minden tömítetlen furat egy újabb hely, ahol bejut a víz,
• le nem húzott védőfólia: a napon rásül, később csak nagy nehezen jön le,
• védelem nélküli vágások horganyzott lemezen: az éleken rozsda jelenik meg, és lefolyik a homlokzatra.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a tulajdonos az ablakban keresi az ablak alatti nedvesség okát, pedig a víz a rosszul beépített párkány alatt folyik be. Mielőtt az ablakot reklamálnád, érdemes először a párkányt megnézni.

Egy átlagos párkány beültetése előkészített aljzatra egy gyakorlott csapatnak általában kevesebb mint egy óra ablakonként. Több időt vesz igénybe a régi párkány bontása, az aljzat rendbetétele és az egyedi darabok.

A kis tágulású hab és a szerelőragasztó általában néhány óra alatt köt meg, a teljes szilárdságát a gyártó szerint később éri el. A hézagtömítőknek rendszerint nagyjából egy nap kell. Ezalatt a párkányt lehetőleg ne érje eső, ne terheljék, és ne lépjenek rá. Habot és ragasztót fagyban nem szabad felvinni, a legtöbb terméknél fel van tüntetve a legalacsonyabb feldolgozási hőmérséklet. A ragasztóba rakott kőpárkányt tovább kell békén hagyni, általában legalább egy-két napig, mielőtt a hézagokat tömítik.

Ha földszinti ablakról van szó, amelynek párkányát kényelmesen eléred a talajról, és a homlokzat kész, a cserét magad is meg tudod oldani. Magasabban lévő ablaknál, ahol létrán kellene állnod vagy kihajolnod az ablakon, bízd a munkát állvánnyal vagy emelőkosárral dolgozó csapatra. A magasból való leesés nem olyan kockázat, amit egy párkány miatt érdemes vállalni. Társasházban előtte egyeztess a közös képviselővel.

1. Lemérni a nyílás szélességét a kávák között és a mélységet a toktól a homlokzatig, hozzáadni nagyjából 30-40 mm túlnyúlást.
2. Megrendelni a megfelelő mélységű és színű párkányt a véglezárókkal, rezgéscsillapító szalaggal és ragasztóhabbal együtt.
3. Óvatosan eltávolítani a régi párkányt úgy, hogy az ablaktok ne sérüljön.
4. Megtisztítani az aljzatot a régi habtól, portól és a laza vakolattól.
5. Ellenőrizni a tokemelő profilt és az ablak és a fal közötti hézag állapotát.
6. Leragasztani az ablak és a fal közötti hézagot páraáteresztő külső tömítőszalaggal.
7. Méretre vágni a párkányt finom fémfűrésszel vagy lemezollóval, és sorjázni a vágott élt.
8. Felragasztani a rezgéscsillapító szalagot az alsó oldalra.
9. Felhelyezni a véglezárókat, szárazon próbára illeszteni a párkányt, vízmértékkel ellenőrizni a lejtést.
10. Felvinni a habot vagy ragasztót néhány csíkban, nem vastag rétegben az egész felületre.
11. Betolni a párkányt a tok alá, rányomni, és a hátsó peremet rozsdamentes csavarokkal a profilhoz rögzíteni.
12. Leterhelni a párkányt, például egy zsák homokkal, és megvárni, amíg a hab megköt.
13. Letömíteni a véglezárók és a vakolat, illetve a tok közötti csatlakozást megfelelő tömítőanyaggal.
14. Lehúzni a védőfóliát, kikeményedés után locsolókannából vizet önteni a párkányra.

Az ellenőrzéshez nem kell különleges szerszám, elég egy vízmérték és egy kanna víz. Akkor érdemes elvégezni, amikor a szerelő még a helyszínen van, vagyis átadáskor.

Tedd a vízmértéket a párkányra merőlegesen az ablakra, a buborék egyértelműen kifelé lejtést mutasson. Ezután önts lassan vizet a párkányra az ablak mellett. A víz gyorsan folyjon el az első élig, és szabadon csepegjen le a homlokzat előtt, ne a vakolaton folyjon le. Nem maradhat tócsákban, a véglezáróknál sem.

Kopogtasd végig ujjal a párkányt teljes hosszában. Kisebb hangkülönbség normális, de a hosszú, kongó szakaszok azt jelzik, hogy hiányzik alóla a hab. Nézd meg alulról is, hogy a vízorr elég messze van-e a homlokzattól, és hogy a túlnyúlás mindenütt egyforma-e.

Ellenőrizd a véglezárókat is: üljenek szorosan, de a párkány ne szoruljon beléjük. A vakolathoz csatlakozó tömítés legyen folytonos, hézag nélküli. A felületen ne legyen karc vagy horpadás, a fóliát pedig le kell szedni.

• a párkány teljes hosszában láthatóan kifelé lejt,
• a próbánál a víz elfolyik, és a homlokzat előtt csepeg le,
• a túlnyúlás a homlokzat előtt egyforma és elegendő,
• a párkány a tok alá vagy a tokemelő profilba van tolva,
• a párkány alatt nincsenek hosszú üreges szakaszok,
• a véglezárók fel vannak téve, és engedik a tágulást,
• a vakolathoz és a tokhoz csatlakozó tömítés hézagmentes,
• a vízszintes felületen nincs tömítetlen csavar,
• a felület karc- és horpadásmentes, a fólia le van húzva,
• a horganyzott lemez vágásai le vannak kezelve,
• az ablak környéke és a homlokzat meg van tisztítva a habtól és a tömítőanyagtól,
• a szerelő átadta az anyagra és a karbantartásra vonatkozó tudnivalókat.