50 cm feletti palisádok beépítése

Az 50 cm alatti palisádok főleg szegélyként szolgálnak: elválasztják a járdát a gyeptől, vagy alacsony ágyást alakítanak ki. Nagyobb magasságnál megváltozik a szerepük. A mögöttük lévő föld nyomja őket, eső után még nehezebb lesz, és a palisádnak ezt a nyomást évekig bírnia kell úgy, hogy közben ne dőljön meg.

Magas palisád jellemzően ezekben a helyzetekben kerül elő:

• a terep kiegyenlítése egy lejtőn épült új ház körül,
• a kert teraszosítása több vízszintes részre,
• feltöltés megtámasztása a kocsibeálló vagy a parkolóhely mellett,
• magaságyások, illetve a pihenőrész és a haszonkert elválasztása.

Egy hagyományos betonfalhoz képest könnyedebbnek és természetesebbnek hat. Ha viszont nő a magasság, vagy a fal mögött autó fog járni, az már nem egyszerű kerti munka. Ilyenkor érdemes a megoldást statikussal átnézetni.

Betonpalisád

50 cm felett ez a legelterjedtebb. Erős, jól bírja a fagyot és a nedvességet, és szinte semmi karbantartást nem igényel. Többféle színben és felülettel kapható, gyakran kő- vagy fautánzattal, így összehangolható a térkővel vagy a homlokzattal.

Acélbetétes palisád

Magasabb falaknál és nagyobb földnyomásnál vasalt elemeket használnak. A betétvas növeli a teherbírást, és csökkenti annak az esélyét, hogy az elem a nyomás alatt eltörjön. Hogy szükséged van-e rá, azt a gyártó műszaki adatlapja vagy a statikus mondja meg a magasság és a terhelés alapján.

Fapalisád

Természetesen néz ki, de nagyobb magasságnál és tartósan földdel érintkezve jóval rövidebb ideig bírja, és rendszeres kezelést kér. Inkább a kert díszítő részeire való, kisebb terheléssel, nem a fő támfalhoz.

Választáskor nem csak a külső számít. Fontos a talaj fajtája, a szintkülönbség nagysága, mennyi víz van a környéken, és hogy a fal mögött csak gyep lesz, vagy burkolt felület is. Ha a gyártó megadja az adott elemhez a támfal legnagyobb megengedett magasságát, azt tartsd be.

Hogy lásd, mi történik a telken, íme egy szakcég szokásos menete:

1. Ellenőrizni a földben futó közművek helyét, majd zsinórral és karókkal kitűzni a palisádsor vonalát.
2. Kiásni az alap árkát. A mélység a palisád magasságától, a talajtól és a terheléstől függ. A gyártók gyakran azt adják meg, hogy az elem hosszának nagyjából harmada kerüljön az alapba.
3. Tömöríteni az árok alját, szükség esetén zúzottkő réteget teríteni és azt is tömöríteni.
4. Elkészíteni a betonágyat, és a friss betonba egyenként beállítani a palisádokat.
5. Folyamatosan ellenőrizni a magasságot, a sík fekvést és a függőlegest vízmértékkel és zsinórral, esetleg szintezővel.
6. A hátoldalt is bebetonozni, hogy a palisádok egy szilárd egységet alkossanak.
7. Hagyni a betont megszilárdulni a gyártó előírása szerint, ez általában néhány nap, és csak utána visszatölteni.
8. A fal mögé szivárgócsövet, geotextíliát és kavicsos visszatöltést tenni, amelyet rétegenként tömörítenek.
9. Bekötni a környező felületeket, például a térkövet, a lépcsőt vagy a gyepet.

Ha a palisád térkőhöz csatlakozik, a végén még homokot szórnak és sepernek be a fugákba.

Miért dől meg néha egy magas palisádsor pár év után? Szinte mindig a víz vagy a gyenge alap áll mögötte. Az eső után átázott föld nehezebb, és jóval jobban nyomja a falat, mint a száraz. Ha a víz nem tud hova elfolyni, a nyomás tovább nő, az altalaj pedig lassan felázik.

Ezért a palisád mögé nem a kiásott földet töltik vissza. Kavics vagy zúzottkő kerül oda, amely átengedi a vizet, az aljára pedig szivárgócső, amelyet olyan helyre vezetnek ki, ahol a víz gond nélkül elfolyhat. A geotextília elválasztja a kavicsot a földtől, hogy idővel ne iszapolódjon el. A fal feletti terep enyhén lejtsen a faltól elfelé, ne felé.

Ugyanilyen fontos a rétegenkénti tömörítés. Ha a visszatöltést egyszerre öntik be, később leül, az eső átáztatja a fal mögötti földet, és a palisádokat egyenetlen nyomás éri.

A munka nehézsége és így a teljes munkamennyiség telkenként nagyon eltér. Könnyebb a dolog, ha a terep sík és jól megközelíthető, befér egy minikotró és odaér a betonszállító, ha a talaj kötött és stabil, és ha a vonal rövid és egyenes.

Nehezebbé teszi viszont:

• a meredek lejtő és a nagyobb szintkülönbség,
• a rossz megközelíthetőség, amikor kézzel vagy talicskával kell hordani az anyagot,
• a vizes, agyagos vagy feltöltött talaj,
• az ívek, lépcsők és a csatlakozás térkőhöz vagy falhoz,
• a közművek közelsége és a sok elszállítandó föld,
• ha a fal mögött autó jár, mert ez erősebb megoldást kíván.

Ennél a magasságnál a saját kezű beépítés nem ajánlott. Támszerkezetről van szó, és a hiba csak évek múlva jön elő, amikor a fal elkezd együtt mozogni a földdel.

• sekély árok vagy kevés beton az alapban, ettől a palisádok megdőlnek,
• hiányzó szivárgócső és kavics helyett földdel való visszatöltés,
• visszatöltés, mielőtt a beton megszilárdult volna,
• betonozás fagyban, védelem nélkül,
• pontatlan beállítás, ami rosszul néz ki, és egyenetlenül terheli a falat,
• a földnyomás alábecsülése olyan magasságnál, ami már statikusra tartozik,
• alacsonyabb felhasználásra szánt palisádok beépítése magas támfalba.

Átadáskor érdemes végigsétálni a fal teljes hosszán, és ezeket megnézni:

• a palisádok függőlegesek, a felső él tartja a tervezett magasságot vagy az egyenletes lejtést,
• a vonal egyenes, nincs kiugró vagy besüllyedt elem,
• a palisádok között nincsenek nagy rések, amelyeken kipereghet a föld,
• az alapbeton tömör, nincsenek látható üregek,
• a fal mögött kavicsos visszatöltés és szivárgócső van, egyértelmű kivezetéssel,
• a fal feletti terep a palisádtól elfelé lejt,
• az elemek nem repedtek és nem pattogzottak,
• a csatlakozás a térkőhöz, a lépcsőhöz és a gyephez tiszta és stabil,
• a kivitelező átadta a beépített anyag adatait és a gyártó ajánlásait.

Később elég időnként ránézni a falra, főleg nagy esők és a tél után: nem dől-e, nem reped-e, és elvezeti-e a szivárgó a vizet.