Fa kapaszkodó szerelése

A kapaszkodónál a pontos kimérés és a rögzítés a legfontosabb. Maga a profil felcsavarozása gyorsan megvan.

Kimérés és a vonal kijelölése

Az asztalos először megnézi, miből van a fal: tömör tégla, beton, üreges blokktégla, pórusbeton vagy gipszkarton. Ettől függ, milyen dübelt vagy horgonyt használ. Ezután kijelöli a kapaszkodó vonalát. A kapaszkodó a lépcső lejtését követi, ezért a magasságot függőlegesen mérik a lépcsőfok első élétől, nem a padlótól. Lakásokban és családi házakban általában nagyjából 900 és 1000 mm közötti magasságba kerül. A pontos értéket a lépcső terve adja meg.

Fúrás és rögzítés

Tömör téglába és betonba jó minőségű dübel kell. Üreges téglába vagy régebbi, morzsalékos falazatba inkább vegyi dübelt használnak, mert az kitölti az üregeket és erősebben tart. Gipszkartonnál a tartószerkezeti profilt vagy az előre beépített fa merevítést kell eltalálni. A gipszkarton lap önmagában nem tartja meg a kapaszkodót.

A tartók és a kapaszkodó felhelyezése

A tartók jellemzően nagyjából 80 és 120 cm közötti távolságra kerülnek egymástól, nehezebb profilnál inkább sűrűbben. A kapaszkodó elején és végén mindig kell egy biztos rögzítési pont. A fát alulról csavarozzák a tartókra, így a csavarfej nem látszik, és a kezed alatt sem érzed. Végül elkészítik a végeket, lecsiszolják az éleket, és befejezik a felületet.

Ha a kapaszkodó a korlátra kerül, a profilt az oszlopokba vagy a felső övbe rögzítik. A töréspontoknál és a pihenőknél a darabokat csapokkal, csavaros kötőelemekkel vagy hajlított idomokkal illesztik, hogy a tenyered alatt ne érezz bukkanót.

Kapaszkodónak legtöbbször bükköt, tölgyet és kőrist használnak. A keménység és a jó kiszárítás számít igazán: a nedves fa a felszerelés után vetemedik és reped.

• bükk: erős, finom és egyenletes a rajzolata, jól pácolható, ezért a legtöbb belső térbe illik,
• tölgy: keményebb és alaktartó, karakteres a rajzolata, jól bírja a mindennapi használatot,
• kőris: világos és rugalmas, jól mutat fém tartókkal és letisztult, modern enteriőrben.

A felületnél lakk és olaj közül választhatsz. A lakk kemény réteget képez, jól bírja a kopást, és könnyen letörölhető. Ha viszont egyszer megsérül, nehezebb javítani. Az olaj kiemeli a fa rajzolatát, és melegebb tapintású. A kopott részt elég helyben átcsiszolni és újraolajozni, de az olajat időnként frissíteni kell a gyártó útmutatója szerint. Sokat használt lépcsőn kemény lakk vagy nagy igénybevételre szánt olaj a jó választás.

A legegyszerűbb eset az egyenes, egykarú lépcső tömör tégla vagy beton fal mellett. A munkát viszont hosszabbá teszi:

• a csigalépcső vagy a tört vonalú lépcső, ahol a kapaszkodót hajlítani vagy szögben illeszteni kell,
• a gyenge vagy üreges fal, amely vegyi dübelt vagy utólagos merevítést igényel,
• a görbe fal, ahol a tartókat alá kell bélelni, hogy a kapaszkodó egy vonalban fusson,
• a több szinten vagy pihenőn át folyamatosan futó kapaszkodó,
• az egyedi, méretre gyártott profil és a helyszínen befejezett felület,
• a régi kapaszkodó leszerelése és a régi tartók furatainak eltüntetése.

• csak a vakolatban ül: a tartó csak a vakolatban vagy profil nélküli gipszkartonban tart, és az első erősebb terhelésnél kiszakad,
• rossz magasság: túl alacsony kapaszkodónál előre kell hajolni, túl magasnál a kéz nem kap természetes támaszt, ami lefelé menet zavar a leginkább,
• ritka tartók: a kapaszkodó közöttük behajlik, a kötések pedig meglazulnak,
• kevés hely a kéznek: ha a kapaszkodó túl közel van a falhoz, megkarcolod az ujjaidat, ezért legalább nagyjából négy-öt centiméter szabad helyet hagynak,
• nem akklimatizált fa: a hideg raktárból egyenesen hozott fa a meleg lakásban felszerelés után elmozdul, ezért néhány napig a helyiségben kell pihennie,
• éles végek: az egyenesen levágott vég beakad a kabátujjba vagy a táska pántjába, ezért a végeket lekerekítik vagy a fal felé fordítják.

Egyenes, tömör falra, egyszerű lépcső mellé a kapaszkodót magad is felszerelheted, ha van fúrógéped, vízmértéked és türelmed. Ha bizonytalan a fal, csigalépcsőről van szó, vagy a kapaszkodó egy teherhordó korlát része, bízd a munkát asztalosra. A falban elektromos vezetékek futhatnak, ezért fúrás előtt mindig vizsgáld át a helyet vezetékkeresővel.

1. Hagyd a kapaszkodót néhány napig abban a helyiségben, ahová felszereled.
2. Mérd ki a függőleges magasságot az első és az utolsó lépcsőfok élétől, és jelöld be mindkét pontot a falon.
3. Kösd össze a jelöléseket egyenes vonallal lézerrel vagy léccel és vízmértékkel.
4. Mérd ki a tartók helyét, az elsőt és az utolsót a kapaszkodó végéhez közel tedd.
5. Ellenőrizd a fúrási pontokat vezeték- és csőkeresővel.
6. Fúrd ki a lyukakat az anyagnak megfelelő fúrószárral, és tisztítsd ki belőlük a port.
7. Helyezd be a dübeleket vagy horgonyokat, és rögzítsd a tartókat, egyelőre ne húzd meg őket teljesen.
8. Illeszd fel a kapaszkodót, minden foknál ellenőrizd a vonalat és a magasságot, majd húzd meg a tartókat.
9. Csavarozd a kapaszkodót alulról a tartókhoz olyan hosszú csavarral, amely nem bújik ki a felső felületen.
10. Kerekítsd le vagy fedd le a végeket, és a vágásokat kezeld ugyanazzal a felülettel, mint a kapaszkodót.
11. Nyomd meg a kapaszkodót egy felnőtt erejével oldalról és felülről is, és győződj meg róla, hogy sehol nem mozdul.

• erős oldalirányú vagy lefelé nyomásra sem mozdul, és a tartók nem nyikorognak,
• a magasság a teljes hosszon azonos, a lépcsőfokok élétől mérve,
• az első foknál kezdődik és az utolsónál ér véget, nem marad abba a lépcsőkar közepén,
• a kapaszkodó és a fal között van elég hely, hogy kényelmesen körbefogd,
• a tenyered alatt nem érzel csavart, illesztést vagy éles élt,
• a végek lekerekítettek vagy a fal felé fordulnak, és semmi nem akad beléjük,
• a felület egyenletes, nincs rajta lakkfolyás vagy csiszolatlan rész,
• a tartók környéke tiszta, nincs kiszakadt vakolat és régi furat.