Fapadló teljes felületű ragasztása

Az úsztatott padló vékony alátéten fekszik, és nincs összekötve az aljzattal. Gyorsabban lerakható, de járás közben kopoghat és rugózhat. A ragasztott padló szilárdan kapcsolódik az aljzathoz, ezért teltebb a hangja, és a láb alatt egy tömbnek érződik.

A ragasztás főleg ezekben a helyzetekben indokolt:

• tömör parketta és csaphornyos lamella: a tömör fa a páratartalom változására erősebben reagál, úsztatva vetemedhet, vagy szétnyílhatnak a hézagai,
• padlófűtés: légrés és alátét nélkül a hő könnyebben jut át a szobába,
• nagy, egybenyitott terek: ragasztva gyakran átmenetiléc nélkül is átvezethető a padló egyik helyiségből a másikba, ha a gyártó ezt engedi,
• erősen igénybe vett helyek: előszoba, nappali, iroda, ahol az úsztatott padló illesztései idővel megsínylenék a terhelést.

Kattanós (click) rendszerű többrétegű parketta is ragasztható, de nem mindegyik. Hogy az adott termék alkalmas-e rá, és milyen ragasztóval, azt a gyártó műszaki adatlapjában találod meg.

A ragasztó csak olyan aljzaton tart, amely maga is szilárd. Ha az aljzatbeton morzsolódik vagy nedves, a hiba előbb-utóbb az egész padlón megjelenik. Az aljzatnak ilyennek kell lennie:

• száraz: a nedvességet úgynevezett CM-módszerrel (karbidos méréssel) mérik, vagyis mintát vesznek az aljzatból, nem csak a felületre teszik rá a műszert. Cementes aljzatbetonnál általában nagyjából 2%, anhidrit esztrichnél nagyjából 0,5% a határ, padlófűtésnél ennél is kevesebb. A pontos értéket a padló és a ragasztó gyártója adja meg,
• szilárd: morzsolódó réteg, repedés és laza rész nélkül,
• sík: általában kétméteres lécen kb. 2 mm eltérés megengedett, a nagyobb egyenetlenséget önterülő aljzatkiegyenlítővel javítják,
• tiszta: por, zsír, festékmaradék és régi ragasztó nélkül.

Anhidrit esztrichnél a felületet le kell csiszolni és alaposan felporszívózni. Padlófűtésnél az aljzatot a lerakás előtt felfűtési protokoll szerint szárítják ki. Ezt a jegyzőkönyvet a fűtésszerelőtől a parkettásnak is meg kell kapnia.

A ragasztó előtt szinte mindig alapozó kerül a felületre. Ez kiegyenlíti az aljzat nedvszívását, megköti a maradék port, és javítja a tapadást. Az alapozó abból a rendszerből legyen, amelyet a ragasztó gyártója ajánl.

Régi burkolatra, például járólapra vagy régi parkettára is lehet ragasztani, ha az szilárd, nem kong és zsírtalanított. A laza parkettalapokat el kell távolítani, különben az új padló velük együtt válik le.

Fához nem használnak univerzális ragasztót. A gyakorlatban főleg három csoporttal találkozol:

• MS polimer és szilán bázisú ragasztók: rugalmasak maradnak, követik a fa természetes mozgását, és nem tartalmaznak oldószert. A legtöbb többrétegű parkettához és padlófűtéshez is jók,
• egykomponensű PU ragasztók: erősek, mégis rugalmasak, tömör lamellához is alkalmasak,
• kétkomponensű PU ragasztók: nagyon erősek és jól bírják a nedvességet, igényesebb fafajokhoz és nagyobb terheléshez használják. Pontos keverést és gyors munkát kívánnak.

Egzotikus fafajoknál, például magas olajtartalmú fánál, a gyártó gyakran konkrét ragasztót ír elő. Az egyszerű szabály: a padló és a ragasztó műszaki adatlapjának egyeznie kell egymással.

1. A parkettát abban a helyiségben pihentetik, ahová kerül, általában legalább 48 órán át, bontatlan csomagolásban.
2. Megmérik az aljzat nedvességét, ellenőrzik a szilárdságát és a síkságát.
3. Az aljzatot lecsiszolják, felporszívózzák, szükség esetén kiegyenlítik és hagyják kiszáradni.
4. Felhordják az alapozót, és kivárják a gyártó szerinti száradási időt.
5. Megtervezik a lerakást: az elemek irányát, az illesztések kiosztását és a kezdőfalat. Leggyakrabban a hosszabb fal mentén vagy a fény beesésének irányában raknak.
6. A ragasztót a gyártó által megadott fogméretű fogazott simítóval hordják fel, mindig csak akkora felületre, amennyit a ragasztó nyitott idején belül le tudnak rakni.
7. Az elemeket a ragasztóba nyomják, összeillesztik, és ütőfán keresztül gumikalapáccsal ütköztetik. A falak mentén a gyártó szerinti dilatációs hézagot hagynak, ez általában kb. 10 mm.
8. Menet közben ellenőrzik a síkot és a hézagokat, a felületre kinyomódott ragasztót azonnal letörlik.
9. A padlót pihenni hagyják. Járni rajta általában 24 óra után lehet, bútort és teljes terhelést a ragasztótól függően többnyire 48-72 óra után bír.
10. Felszerelik a szegélyléceket, amelyek eltakarják a dilatációs hézagot.

Munka közben és utána még néhány napig a helyiségben nagyjából 18-22 °C legyen, a relatív páratartalom pedig 45-60% körül. A padlófűtést ragasztás előtt kikapcsolják vagy lejjebb veszik, a ragasztó kikeményedése után pedig fokozatosan fűtik fel újra.

A munka nehézségét és így a ráfordított időt főleg ez befolyásolja:

• az aljzat állapota: a sík, száraz, új aljzatbeton egyszerű eset, a régi, egyenetlen beton vagy a régi parketta és ragasztó eltávolítása sok órát ad hozzá,
• a helyiség alakja: fülkék, oszlopok, radiátorcsövek és sok ajtótok sok pontos vágást jelent,
• a padló típusa: a kattanós többrétegű parketta gyorsabban halad, mint a mintába, például halszálkába rakott tömör lamella,
• fafaj és ragasztó: a kemény fa nehezebben vágható, a kétkomponensű ragasztó több gyakorlatot kíván.

Társasházban érdemes a házirendben megnézni, mikor szabad zajos munkát végezni, mert a csiszolás és a régi burkolat bontása hangos. A szomszédok is jobban tűrik, ha előre tudnak róla.

• nedves aljzat: a fa alulról felszívja a nedvességet, megdagad, és a ragasztó elveszítheti a tapadását, ezért a nedvességmérés nem hagyható ki,
• elmaradt alapozás vagy poros felület: a ragasztó ilyenkor a poron tapad, nem az aljzaton,
• kevés ragasztó vagy rossz simító: az elemek alatt üregek maradnak, amelyek kopogtatásra kongnak,
• túllépett nyitott idő: a ragasztó felülete bőrösödik, és az elem már nem tapad meg rendesen,
• hiányzó dilatáció: a ragasztott padló is mozog egy kicsit, és ha a falnál nincs hézag, felpúposodhat,
• nem akklimatizált fa: a hideg raktárból egyenesen lerakott elemek utólag még mozognak, és a hézagok szétnyílhatnak.

Átvételkor járd végig az egész felületet, és figyelj ezekre:

• a padló kopogtatásra sehol sem kong, és az elemek nem mozdulnak a láb alatt,
• az elemek közti hézagok egyenletesek, az illesztések rendesen össze vannak ütve,
• a felületen nincs ragasztómaradék, karc vagy kalapácsnyom,
• a falak mentén megvan a dilatációs hézag, és a szegélyléc teljesen eltakarja,
• az ajtótokoknál és csöveknél a vágások tiszták,
• megkaptad az aljzat nedvességmérésének eredményét, valamint a ragasztó és az alapozó nevét,
• van ápolási útmutatód, és tudod, mikor terhelheted teljesen a padlót és mikor kapcsolhatod be a fűtést.