Régi parketta kíméletes bontása fektetési terv szerint

Az első feszítés előtt alaposan meg kell nézni a padló állapotát. A törött, korhadt vagy a sok csiszolástól nagyon elvékonyodott lécek általában selejtbe kerülnek. Az ép, egyenes keményfa darabok, például a tölgy vagy a bükk, jó eséllyel kapnak második életet.

Ezután jön a fektetési terv. Ez egy egyszerű rajz a helyiségről. Rajta van a minta (halszálka, kocka, csíkos rakás), a lécek iránya és a sorok sorrendje. A gyakorlatban elég egy papírra rajzolt vázlat, kiegészítve több szögből készült fotókkal. Minden sor kap egy számot, és minden léc a soron belüli sorszámát.

A munka a szegélylécek leszedésével kezdődik. Ha jó állapotban vannak, ezeket is érdemes megtartani. A bontás a falnál indul, mert ott lehet a legkönnyebben kiemelni a szélső léceket, és onnan halad soronként a szoba közepe felé. A lécet feszítővassal vagy lapos vésővel lassan megemelik, alá pedig fa vagy műanyag alátétet tesznek. Ez védi az éleket a benyomódástól, és elosztja az erőt.

A legtöbb azon múlik, hogyan rögzítették a parkettát az aljzathoz.

• a vakpadlóra szegezett parketta viszonylag könnyen felszedhető, a szegek kihúzhatók vagy elvághatók, és a fa többnyire ép marad,
• a bitumenbe vagy kátrányos ragasztóba rakott parketta erősen tapad, gyakran lassan, néha melegítés után lehet csak fellazítani, és közben a sarkok, valamint a csap és a horony könnyen letörnek,
• a modern építési ragasztóval rögzített parkettát néha nehéz sérülés nélkül leválasztani, és a lécek egy részét nem mindig lehet megmenteni.

Tovább tart a munka egy tagolt szobában, ahol fülkék, ajtótokok és radiátorok vannak, bonyolultabb mintánál, például halszálkánál, és ha minden darabot gondosan jelölni kell. Gyorsabban megy, ha üres a helyiség, száraz a fa, és nem morzsolódik az aljzat.

Régebbi épületekben légy óvatos: a bitumen és a régi ragasztók káros anyagokat tartalmazhatnak, egyes régi aljzatokban pedig azbeszt is előfordul. Ha gyanús valami, vizsgáltass be egy mintát. Azbesztet csak erre szakosodott, jogosult cég távolíthat el. Ha bitumenmaradékot csiszolsz, mindig viselj légzésvédő maszkot, és szellőztesd a helyiséget.

Egy kisebb szobában, szegezett parkettánál egy ügyes házi ezermester is boldogul. Ha a parketta bitumenbe van rakva, vagy régi, értékes padlóról van szó, okosabb parkettást hívni. Ha magad csinálod, így haladj:

1. Pakold ki a szobát, és takard le a falakat, ajtókat és ajtótokokat.
2. Rajzold meg a fektetési tervet, fényképezd le a padlót, és számozd meg a sorokat.
3. Készítsd elő a feszítővasat, a lapos vésőt, a kalapácsot, a faékeket, a védőalátéteket, egy ceruzát és felcímkézett ládákat.
4. Óvatosan szedd le a szegélyléceket, és tedd félre őket.
5. Keresd meg a falnál azt a szélső lécet, amelyhez a legkönnyebb hozzáférni.
6. Tegyél alátétet a feszítővas alá, és lassan, rántás nélkül emeld meg a lécet.
7. Ragasztott parkettánál dolgozz kis szakaszokban, és segíts magadnak faékekkel.
8. Minden kiemelt lécet azonnal jelölj meg a hátoldalán a sor számával és a sorszámmal.
9. A léceket soronként rakd ládába, mindig fektetve.
10. Haladj soronként abban az irányban, ahogy a parkettát annak idején lerakták.
11. A végén nézd át az aljzatot, és távolítsd el a kiálló szegeket.

A hátoldali jelölés nem véletlen: a színoldalon a csiszolásnál eltűnne, a hátoldalon viszont megmarad az újrarakásig.

A lécek aljáról le kell szedni a bitumen-, ragasztó- és szennyeződésmaradékot. Különben egyenetlen lesz az új burkolat, és a ragasztó sem tapad jól. A vastagabb lerakódást spaklival vagy vésővel kaparják le, a maradékot közepes szemcséjű csiszolópapírral finoman átcsiszolják. Nagyon kemény maradékra ragasztóeltávolító is használható, mindig a gyártó utasítása szerint. A csiszolással csínján kell bánni: minden lecsiszolt milliméter gyengíti a lécet, és rövidíti az élettartamát.

A fa érzékeny a nedvességre, ezért száraz, szellőző, állandó hőmérsékletű helyen tárold. A megfelelő relatív páratartalom általában nagyjából 40 és 60 százalék között van. A nyirkos pince vagy a fűtetlen garázs nem jó választás. A léceket vízszintesen, egyenes felületre fektesd, és tegyél rájuk enyhe terhet, például deszkákat, így nem vetemednek meg. A soronkénti csoportokat tartsd együtt, hogy rakáskor ne kelljen keresgélni.

• erős feszítés alátét nélkül, amitől megrepednek a sarkok, a csap és a horony,
• hiányzó vagy zavaros jelölés, ami miatt a minta összerakása találgatássá válik,
• a színoldalra írt jelölés, ami a csiszolásnál eltűnik,
• a lécek alján maradt bitumen, ami egyenetlenséget okoz,
• túl erős csiszolás, ami elvékonyítja a lécet,
• állítva, ferdén vagy nyirkos helyen tárolt lécek.

Társasházban gondolj a szomszédokra is. A munka zajos, ezért tartsd be a házirendben megadott időszakokat, és érdemes előre szólni a környező lakóknak. A padló alatti födém a ház közös része, a munka során nem sérülhet meg.

Amikor a parkettás átadja a munkát, érdemes végigmenni ezeken a pontokon:

• a fektetési terv teljes, olvasható, és egyezik a léceken lévő jelöléssel,
• minden megtartott léc hátoldalán ott van a sor száma és a sorszám,
• a parketta soronként szét van válogatva, és fektetve van tárolva,
• a selejtes darabok külön vannak, és tudod, hány darab hiányzik,
• a szegélylécek félre vannak téve, és nem sérültek,
• az aljzaton nincs kiálló szeg és nagyobb bitumenmaradék,
• a helyiség ki van takarítva, a hulladék el van szállítva.