Függőleges fűtéscsövek festése

Maga a festés gyorsan megvan. Az idő nagy része az előkészítésre és a rétegek közötti száradásra megy el. A menet nagyjából a következő:

• a csövek kihűtése: festéket csak hideg, száraz felületre szabad felvinni, különben hólyagosodik és rosszul tapad,
• a környezet letakarása: a padlót, a cső mögötti falat és a bútorokat fóliával vagy papírral takarják le, a széleket maszkolószalaggal ragasztják le,
• tisztítás és zsírtalanítás: a port, a zsírt és a laza régi festéket eltávolítják,
• rozsdátlanítás és csiszolás: drótkefével vagy csiszolópapírral, hogy az új festék meg tudjon kapaszkodni,
• alapozás: ott, ahol csupasz fém vagy rozsda bukkant elő,
• két vékony fedőréteg: felülről lefelé haladva, a gyártó által megadott száradási idő betartásával.

Miért két vékony réteg, és miért nem egy vastag? A függőleges csövön a vastag réteg megfolyik, sokáig szárad, a csőbilincseknél festékcseppek, úgynevezett orrok képződnek, és később könnyebben lepereg.

Fűtéskor a csövek újra és újra felmelegszenek, majd lehűlnek. Ezt sem a falfesték, sem a sima falakk nem bírja. Olyan festéket válassz, amelyet kifejezetten radiátorokra és fűtéscsövekre szántak. A dobozon általában feltüntetik a hőállóságot. A szokásos radiátorfestékeknél ez a gyártó szerint többnyire 100 és 120 °C körül van, ami a hagyományos központi fűtéshez elég.

Vízbázisú akril radiátorfestékek

Szinte szagtalanok, gyorsan száradnak, és fehér színben tovább megtartják az árnyalatukat. Lakott lakásba, gyerekszobába és irodába jó választás. Rozsdás fémre csak megfelelő alapozóval kerülhetnek.

Oldószeres (alkid) festékek

Kemény, ellenálló, fényes bevonatot adnak, amely jól bírja a kopást és az ütődést. Felhordáskor erősebb a szaguk, és lassabban száradnak, ezért alaposan szellőztetni kell. A nem radiátorra szánt fehér oldószeres festék a meleg csövön idővel megsárgul.

Alapozók és színek

Rozsdás acélcsőre korróziógátló alapozó kell. A réz- és horganyzott csövekhez az adott felülethez való alapozót érdemes választani, különben a festék nem tapad. A szín ízlés kérdése. A fehér vagy a fal színe szinte eltünteti a csövet, az antracit vagy a fekete viszont szándékosan kiemeli. A fényes felületet könnyebb letörölni, a matt kevésbé mutatja a régi alap egyenetlenségeit.

A munka nehézségét, így a ráfordított időt is főleg a csövek állapota és hozzáférhetősége határozza meg:

• a felület állapota: az egy réteg ép festékkel bevont csövet elég átcsiszolni, a rozsda és a vastag, hámló rétegek viszont jóval több előkészítést jelentenek,
• távolság a faltól: a fal mellett szorosan vagy sarokban futó cső hátoldalát nehéz lefesteni, ehhez keskeny radiátorecset kell,
• csőbilincsek, leágazások és szelepek száma: minden részletet kézzel, lassan kell festeni,
• bútorok és berendezések: a cső melletti szekrény, konyhabútor vagy kád miatt többet kell takarni,
• sötét vagy élénk szín: színváltásnál néha egy harmadik réteg is kell.

Társasházban a függőleges csövek, vagyis a felszálló vezetékek, gyakran a közös fűtési rendszerhez tartoznak. A fűtési idényben melegek, és a lakásból nem tudod kihűteni őket. Ezért a festést érdemes idényen kívülre időzíteni. Ha nem tudod, mikor indul vagy áll le a fűtés, kérdezd meg a közös képviselőt. A csővezeték bármilyen átalakítása, például áthelyezése, már nem festői munka, azt fűtésszerelő végzi.

A falmagasságban futó csövek festését egy ügyes hobbiszerelő is meg tudja csinálni. A rendszerhez nem nyúlsz, csak a felületet újítod fel. Csak hideg csövön dolgozz, és szellőztess jól.

1. Lekapcsolni a fűtést, vagy megvárni a fűtési idény végét, és hagyni, hogy a csövek teljesen kihűljenek.
2. Letakarni a padlót és a bútorokat, a cső mögötti falat egy darab kartonnal vagy fóliával védeni.
3. Lekaparni a laza festéket és a rozsdát drótkefével vagy durvább csiszolópapírral.
4. Az egész csövet finoman átcsiszolni, hogy a felület matt és érdesebb legyen.
5. Eltávolítani a port, a csövet megfelelő tisztítószerrel zsírtalanítani, majd hagyni alaposan megszáradni.
6. A csupasz fémre és a rozsdás helyekre alapozót felvinni, és a gyártó szerint megszárítani.
7. Felvinni az első vékony fedőréteget felülről lefelé, a cső hátoldalát radiátorecsettel lefesteni.
8. A réteget a dobozon leírtak szerint megszárítani, szükség esetén finoman átcsiszolni.
9. Felvinni a második vékony réteget, és megnézni, nem gyűlik-e össze festék a bilincseknél és a csatlakozásoknál.
10. A fűtést csak a gyártó által megadott idő után bekapcsolni, ez általában legalább egy-két nap.

Régebbi házakban az eredeti festékrétegek ólmot tartalmazhatnak. Az ilyen rétegeket inkább nedvesen csiszold, viselj légzésvédő maszkot, és a port ne söpörd fel szárazon.

• meleg cső festése: a festék a felszínen túl gyorsan megköt, hólyagosodik, később megreped,
• kihagyott előkészítés: zsíros, poros, rozsdás felületen az új festék nem tapad, és egy éven belül hámlik,
• nem megfelelő festék: a fal- vagy fafesték a csövön megsárgul, ragad és lepereg,
• egy vastag réteg: megfolyások, egyenetlenségek és hosszú száradás,
• lefestett szelepek és termosztátfejek: összeragadt menet vagy fej, amelyet aztán nem lehet elforgatni,
• túl korán bekapcsolt fűtés: a bevonat még nem keményedett ki, ezért elszíneződik vagy megsérül.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a cső szigetelését vagy a műanyag védőcsövet is lefestik. Ezeket nem szabad festeni, a festék nem tapad rajtuk, és károsíthatja is őket.

Száradás után nézd meg a csövet jó fényben, lehetőleg oldalról, és ellenőrizd:

• az egyenletes színt, átütő régi festék nélkül,
• a cső fal felőli hátoldalát, amely ugyanúgy le van festve, mint az eleje,
• hogy nincs megfolyás és festékcsepp, főleg a bilincseknél és a csatlakozásoknál,
• hogy sehol nem üt át rozsda a festéken,
• a tiszta szelepeket, termosztátfejeket és meneteket, amelyek szabadon forgathatók,
• a falat, a padlót és a környezetet, festékfoltok nélkül,
• az első fűtés után a bevonatot, hogy nincs-e rajta hólyag, repedés vagy feltűnő színváltozás.