Radiátorfestés (bordánként)

A tagos radiátor egymás mellé szerelt bordákból áll. Minden bordának mindkét oldalán tagolt a felülete, vannak rajta kiugrások és szűk rések, ahová ecsettel nehéz bejutni. Ezért ezt a munkát nem négyzetméterre számolják, mint egy falat, hanem darabra: ahány borda, annyi egység. Egy átlagos ablak alatti radiátoron több tucat borda is lehet, a régi házak nagy fűtőtestein még több.

A bordánkénti festésbe általában a tisztítás, a zsírtalanítás, a csiszolás és a fedőréteg felvitele tartozik bele. A rozsdamentesítést, a korróziógátló alapozást vagy a radiátor leszerelését sokszor külön tételként kezelik. Érdemes tehát előre tisztázni a szobafestővel, pontosan mit tartalmaz a munka.

Először lekapcsolják a fűtést, és megvárják, amíg a radiátor teljesen kihűl. Meleg felületen a festék túl gyorsan szárad, foltos lesz és rosszabbul tapad. Ezután fóliával vagy takaróponyvával letakarják a padlót, a radiátor mögötti falat és a környező tárgyakat, mert a bordák között a festék könnyen lecsöpög.

Utána jön a tisztítás. A résekből keskeny kefével kiseprik a port, a felületet mosogatószeres vízzel lemossák és zsírtalanítják. A laza festékdarabokat és a rozsdát drótkefével, csiszolópapírral vagy csiszolófejjel eltávolítják. Festés előtt a felületnek tisztának, száraznak kell lennie, és sehol sem pereghet.

A rozsdás részeket rozsdaátalakítóval vagy korróziógátló alapozóval kezelik. A régi, többször átfestett radiátoroknál az alapozó javítja a fedőréteg tapadását. Magát a festést vékony rétegekben végzik: a résekbe hajlított radiátorecsettel, az egyenes részekre kis hengerrel. A második réteg csak akkor jöhet, ha az első a csomagoláson megadott idő szerint megszáradt.

Sima beltéri falfesték vagy közönséges falakk nem való radiátorra. A hőtől megsárgul, megreped és lepereg. Radiátorra olyan festéket használj, amelyet a gyártó kifejezetten fűtőtestekhez ajánl, és a hőállóságot mindig nézd meg a címkén.

• Vizes bázisú (akril) radiátorzománc: gyorsan szárad, kevéssé szagos, lakott lakásba is jó választás. Hagyományos központi fűtésnél elegendő.
• Oldószeres (szintetikus) radiátorzománc: keményebb és kopásállóbb, de lassabban szárad és erős a szaga. Alapos szellőztetést igényel, ezért inkább pincébe, műhelybe vagy kazánházba választják.
• Korróziógátló adalékos festékek: régebbi, kissé rozsdás radiátorokhoz valók, egyesek közvetlenül a megtisztított fémre is felvihetők.

A színválasztás sem csak ízlés kérdése. A fehér továbbra is klasszikus, de a radiátor ma lehet antracit, matt fekete vagy a fallal egyező színű is, hogy beleolvadjon a szobába. A metálos és fémhatású árnyalatokról egyes gyártók azt írják, hogy kissé csökkenthetik a hőleadást.

Gyorsan halad a munka, ha a radiátor festése ép, csak kifakult, a fűtőtest jól hozzáférhető, és a helyén marad. Ilyenkor elég megtisztítani, átcsiszolni és lefesteni.

Több időt vesz igénybe:

• a rozsda, a megrepedezett vagy vastag, sokszor átfestett réteg,
• a nagy vagy szokatlan formájú bordák mély résekkel,
• ha a radiátor szorosan a falnál, ablakpárkány vagy bútor mögött van,
• ha alapozó és több réteg is kell,
• ha sötétről világosra váltasz, és egy réteg nem fed.

A legalaposabb eredményt akkor kapod, ha a radiátort leszerelik a falról. Ez viszont már beavatkozás a fűtési rendszerbe, ezért a víz leengedését és a leszerelést bízd vízszerelőre vagy fűtésszerelőre. A szobafestő általában a helyén festi le a radiátort.

• Meleg radiátor festése. A festék egyenetlenül szárad, és néhány nap múlva elkezdhet leválni.
• Vastag réteg. A festék megfolyik, cseppek és foltok keletkeznek, a résekben pedig felgyűlik. Két vékony réteg mindig jobb, mint egy vastag.
• Kihagyott tisztítás és csiszolás. Poron és zsíron az új festék nem tapad. A tartósságot elsősorban az előkészítés határozza meg.
• Nem megfelelő festék. A fal- vagy fafesték a meleg fémen megsárgul és megreped.
• Túl korai fűtés. A ki nem keményedett rétegen a hő foltokat, hólyagokat vagy színváltozást okoz.
• Lefestett szelepek. A termosztátfejet, a légtelenítő szelepet és a csavarzatokat nem szabad lefesteni, különben beragadnak, vagy nem lehet őket meglazítani.

A radiátort a helyén magad is lefestheted, ha van türelmed a bordák közötti résekhez. A nagyon régi festékrétegek ólmot tartalmazhatnak, ezért ezeket ne csiszold szárazon légzésvédő nélkül, a munka után pedig a port nedves ronggyal töröld fel.

1. Zárd el a termosztatikus szelepet, és várd meg, amíg a radiátor teljesen kihűl.
2. Takard le fóliával a padlót és a radiátor mögötti falat, a szelepeket és a termosztátfejet ragaszd le szalaggal.
3. Keskeny kefével söpörd ki a port a résekből, a felületet mosd le mosogatószeres vízzel.
4. Drótkefével vagy csiszolópapírral távolítsd el a laza festéket és a rozsdát, a maradék réteget enyhén csiszold át.
5. Töröld le a port, zsírtalanítsd a felületet, és hagyd megszáradni.
6. A rozsdás részeket kezeld rozsdaátalakítóval vagy korróziógátló alapozóval.
7. Hajlított ecsettel először a belső részeket és a réseket fesd le, utána a bordák elejét.
8. Hagyd megszáradni a csomagoláson megadott ideig, majd vigyél fel egy második vékony réteget.
9. Szedd le a szalagot, szellőztess, és a fűtést csak a festék gyártója által ajánlott idő után kapcsold be.

• a festés egyenletes, és a bordák közötti résekben is fed,
• sehol nincs csepp, megfolyás vagy festékfelhalmozódás,
• a festék alól nem üt át rozsda vagy a régi szín,
• a szelepek, a termosztátfej és a csavarzatok nincsenek lefestve, és működtethetők,
• a padló, a fal és a környezet tiszta, foltmentes,
• az első fűtés után a festék nem sárgul, nem hólyagosodik és nem ragad.