PVC élvédő profil felszerelése

A homlokzaton a sarok a legsérülékenyebb pont. Nekimegy a bicikli, a létra, a talicska vagy a labda. Ha a polisztirolon vagy kőzetgyapoton csak a vékony ragasztótapasz és a vakolat lenne, a sarok hamar letöredezne. Az élvédő merev élt ad a saroknak, a hálója pedig mindkét falon szorosan összeköti a tapasszal.

A másik ok a látvány. Élvédő nélkül nehéz egyenes, éles sarkot húzni a ház teljes magasságában. Az élvédővel a burkoló vagy a homlokzatos szakember kap egy vezetőélt, amelyhez a tapaszt és a vakolatot is lehúzhatja.

Élvédőt főleg ezekre a helyekre tesznek:

• a ház sarkaira,
• az ablak- és ajtókávák éleire,
• az erkélyek, loggiák és attikák sarkaira,
• az áthidalók alsó élére, ahol vízorros profilt használnak.

Egyenes, hálós élvédő

Ez a derékszögű sarkok szokásos megoldása. A típusok főleg abban térnek el, milyen széles a háló az egyes oldalakon. A szélesebb háló jobban összeköti a sarkot a falfelülettel, ezért a sokat igénybe vett helyekre ezt választják.

Vízorros élvédő

Az ablakok áthidalójának alsó élére, erkélylemezekre és kiugró részekre kerül. A kis csepegtető él megakadályozza, hogy a víz az alsó felületen végigfolyjon az ablak felé vagy vissza a homlokzatra. Ahol víz folyik le, ott a sima élvédő helyett ezt kell használni.

Hajlítható élvédő más szögekhez

Tompa vagy hegyes szögeknél, például zárt erkélyeknél, kiugrásoknál vagy íves falaknál hajlítható profilt használnak, amely a formához igazítható.

PVC vagy alumínium?

Hőszigeteléshez ma szinte kizárólag PVC-t használnak. Nem korrodál, nem reagál a lúgos ragasztóval, és könnyen vágható. Ha minősített hőszigetelő rendszert építtetsz, olyan élvédőt válassz, amelyet a rendszer gyártója a rendszer részeként megad. Ellenkező esetben a teljes hőszigetelés garanciája kerülhet veszélybe.

Az élvédő azután következik, hogy a hőszigetelő lapokat felragasztották és bedübelezték, de még mielőtt a teljes felületre bekerülne az üvegszövet háló.

1. A szigetelés sarkát lecsiszolni, hogy mindkét felület sík legyen, és az élen ne maradjon lépcső.
2. A port és a csiszolási maradékot eltávolítani.
3. A sarok mindkét oldalára ragasztótapaszt felhúzni, valamivel szélesebb sávban, mint az élvédő hálója.
4. Az élvédőt a tapaszba nyomni, és vízmértékkel vagy léccel függőlegesbe állítani.
5. A tapaszt a hálón át elsimítani úgy, hogy a háló teljesen beágyazódjon, és sehol ne lógjon ki.
6. A következő élvédőt tompán az előzőhöz illeszteni, a hálókat átfedéssel hagyni.
7. A felületre ezután a homlokzati hálót úgy beágyazni, hogy átfedje az élvédő hálóját, végül felhúzni a második tapaszréteget.

Az ablaknyílások sarkaiba ezen felül ferde hálócsíkokat is be kell ágyazni. Ezek nélkül az ablakok sarkaiból jellegzetes ferde repedések indulnak.

A legtöbbet a sarkok száma és hossza számít. Egy hosszú sarok gyorsabban megvan, mint több tucat rövid él a kis ablakok körül. A kávák munkaigényesebbek, mert keskenyek, és az élvédőt gyakran az ablak melletti csatlakozó profilhoz kell illeszteni.

A munkát az is elhúzza, ha:

• a szigetelés egyenetlen, és előbb le kell csiszolni,
• szokatlan szögek és ívek vannak,
• magasan, állványról kell dolgozni, ahol minden mozdulat lassabb,
• az időjárás miatt várni kell.

Ha viszont az élvédők egy munkamenetben kerülnek fel a teljes homlokzat tapaszolásával, a munka folyamatosan halad, felesleges állásidő nélkül.

• Az élvédőt tapasz nélkül, a száraz szigetelésre ragasztják. Csak néhány ponton tart, és idővel elválik.
• A háló nincs beágyazva. Ha látszik, vagy a felületen fekszik, mellette lepereg a tapasz.
• Az élvédőket egymásra fektetik. A sarkon púp keletkezik, amit a vakolat sem takar el. A műanyag részek tompán illeszkedjenek, csak a háló fedje át egymást.
• Ferde sarok. Aki nem állítja be vízmértékkel az élvédőt, a vakolás után rögtön látni fogja, főleg oldalról érkező fényben.
• Hiányzik a vízorr az ablak fölött. A víz ilyenkor az áthidalón folyik le, és az ablak körüli homlokzat sötét és nedves marad.
• Szerelés fagyban, esőben vagy tűző napon. A tapasz nem köt meg rendesen, és megrepedhet. A legtöbb gyártó nagyjából +5 °C feletti alapfelület- és léghőmérsékletet ír elő, és azt javasolja, hogy a friss munkát védd az esőtől.

Ha garázst, kerti házat vagy egy fal földszinti részét szigeteled, és a talajról dolgozol, az élvédőt magad is fel tudod tenni. Az állványos munkát és a ház teljes homlokzatát viszont bízd arra a cégre, amely a hőszigetelés többi részét is végzi.

1. Előkészíteni az élvédőket, a ragasztótapaszt, a glettvasat, a vízmértéket és egy műanyag vágására alkalmas kést.
2. A szigetelés sarkát csiszolódeszkával lecsiszolni, a port lesöpörni.
3. Lemérni a hosszt és méretre vágni az élvédőt, az ablakoknál a műanyag részt rövidebbre, a hálót hosszabbra hagyni.
4. A tapaszt a csomagoláson lévő útmutató szerint bekeverni.
5. A tapaszt a sarok mindkét oldalára felhúzni.
6. Az élvédőt benyomni, vízmértékkel beállítani, a hálót a tapaszba simítani.
7. A felesleges tapaszt lehúzni, hogy az élen ne maradjanak csomók.
8. A gyártó előírása szerint hagyni megszáradni, és csak utána folytatni a felületi hálózással.

A sarkokat még vakolás előtt nézd meg, utána a hibákat már nehéz kijavítani.

• a sarok a teljes magasságban egyenes, léccel vagy vízmértékkel ellenőrizve,
• az élvédő hálója sehol nem látszik, teljesen be van ágyazva a tapaszba,
• az élvédők tompán, púpok és hézagok nélkül csatlakoznak egymáshoz,
• a felületi homlokzati háló átfedi az élvédő hálóját,
• az ablakok sarkaiban ott vannak a ferde hálócsíkok,
• az ablakok fölött és az alsó éleken vízorros élvédő van,
• kopogtatáskor az élvédő nem kong, és nem mozdul el.