Visszatöltés földdel, tömörítéssel

A visszatöltés egy mélyedés kitöltése: árok, gödör, munkagödör vagy az alap és a környező terep közötti rés. A feltöltés ezzel szemben megemeli a terepszintet, például telekrendezésnél, talajon fekvő padló alatt vagy a bejáró alatt. A két munka elve ugyanaz: az anyag rétegenként kerül a helyére, és minden réteget tömöríteni kell, mielőtt a következő rákerül.

Miért nem elég betemetni a gödröt, és hagyni, hogy „magától leüljön”? A szemcsés anyagban a szemek között sok a levegő. A kitermelt föld ráadásul kiásás után fellazul, vagyis megnő a térfogata. Ha nincs tömörítve, az eső, a fagy és a terhelés évekig préseli lassan össze. Ennek eredménye a ház körüli horpadás, az alaphoz folyó víz és a megrepedt burkolat. A tömörítés ezt a folyamatot felgyorsítja, és egyetlen nap alatt, ellenőrzött módon elvégzi.

Az árlistában köbméter az egység. A térfogatot azonban többféleképpen lehet számolni: a kiásott gödör térfogata szerint, a terv szerinti tömörített állapotban, vagy a beszállított, laza anyag mennyisége alapján. A három szám között érezhető a különbség. Mielőtt megrendeled a munkát, beszéld meg a kivitelezővel, hogyan mérik majd a mennyiséget.

Ezen az oldalon három rokon árlistatétel szerepel. Az anyagukban különböznek, ezért máshová valók, és másképp kell velük dolgozni.

Visszatöltés földdel, tömörítéssel

Ehhez alkalmas földet használnak, többnyire azt, amit a helyszínen kiástak. Kerti árkokba való, az alapok mellé ott, ahol nem lesz burkolt felület, és mindenhová, ahol az eredeti terepet kell helyreállítani. A föld nem tartalmazhat termőföldet, gyökeret, fát, építési törmeléket és nagy köveket. A szerves maradványok idővel elkorhadnak, és üregeket hagynak maguk után.

Sokat számít a talaj fajtája. A homokos és kavicsos talajok könnyen tömöríthetők, és jól engedik át a vizet. Az agyag és a vályog érzékeny a nedvességre. Szárazon kemény rögöket alkot, amelyeket nem lehet rendesen tömöríteni, átázva pedig pudingként „hullámzik” a lapvibrátor alatt. Agyaggal is lehet dolgozni, de csak megfelelő nedvességnél, vékonyabb rétegekben és arra alkalmas géppel.

Visszatöltés kaviccsal vagy zúzottkővel

Kavicsot vagy zúzottkövet ott választanak, ahol a visszatöltésnek terhet kell viselnie, és nem süllyedhet meg: járda, terasz, garázsbejáró alatt, út alatti bekötéseknél, vagy az alapok mellett, ahová később burkolat kerül. A tömörített rétegekhez folyamatos szemeloszlású anyag kell, például 0/32-es vagy 0/63-as zúzottkő-keverék, amelyben az apró szemek kitöltik a nagyobbak közötti hézagokat. Az ilyen visszatöltés szilárd, teherbíró réteggé tömöríthető.

Egészen más a mosott, osztályozott kő, például a 16/32-es frakció. A szemek között hézagok maradnak, ezeken átfolyik a víz, ezért szivárgócső körüli szűrőrétegnek jó. Csak mérsékelten tömöríthető, és teherhordó rétegnek burkolat alá önmagában nem alkalmas. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy összekeverik a kétféle anyagot, aztán csodálkoznak, hogy „ezt a kavicsot nem lehet tömöríteni”.

Feltöltés homokos kavicsból, tömörítéssel

A homokos kavics, például a 0/32-es bányakavics, kitermelt, kerekebb szemű anyag homoktartalommal. Nagyobb feltöltésekhez használják, ha meg kell emelni a terepet talajon fekvő padló alatt, a terv szerinti alaplemez alatt, burkolt felületek alatt, vagy telekrendezésnél. Jól és egyenletesen tömöríthető, a vizet jobban tűri, mint a vályogos föld. Családi ház padlója alá a terv sokszor kifejezetten homokos kavicsot vagy zúzottkövet ír elő, adott vastagságban és teherbírással.

Hogyan dönts

• Kert vagy gyep marad a helyén: általában elég a jó minőségű kitermelt föld, a tetejére termőföld.
• Burkolat, járda vagy bejáró készül rá: zúzottkő vagy homokos kavics, legalább a felső rétegekben.
• Az épület alatt kell megemelni a szintet: homokos kavics vagy zúzottkő a terv szerint, teherbírás-ellenőrzéssel.
• Vizet kell elvezetni: mosott kő geotextíliával, nem agyag.

A visszatöltést nem lehet visszacsinálni újabb ásás nélkül. Ezért érdemes előtte megállni, és megnézni, tényleg kész van-e minden a föld alatt.

• A csövek és kábelek a helyükön vannak, és ellenőrizték őket. A csatornának megfelelő lejtése legyen, a vízvezetéken legyen túl a nyomáspróbán. Gáz- és villanyvezetéket csak arra jogosult szakember fektethet és köthet be, a visszatöltés időpontját vele egyeztesd.
• Megtörtént a bemérés. A bekötéseket és a közműveket betemetés előtt geodéziailag bemérik. Utólag erre már nincs lehetőség.
• Az alap vízszigetelése védve van. A szigetelésen legyen dombornyomott szivárgólemez, XPS hőszigetelés vagy más védelem, hogy a visszatöltés kövei ne sértsék meg.
• A beton elég szilárd. A pince- és alapfalakat csak kellő szilárdulás után töltik vissza, a statikus előírása szerint gyakran csak a födém elkészülte után, amely felülről megtámasztja a falat.
• A gödör alján nincs víz, hó vagy sár. Vízbe és fagyott aljzatra nem szabad visszatölteni.
• Tisztázva van, hol lesz az anyag, és merre mehet a gép. A kotrógépnek, a homlokrakodónak és a lapvibrátornak hozzáférés kell. Egy szűk átjáró a szomszéd kerítésénél vagy egy ágyás, amelyet nem szabad megrongálni, az egész technológiát megváltoztatja.

Társasháznál és közös telken előbb a közös képviselővel egyeztesd, hol lehet dolgozni, hová kerülhet az anyag, és mit kell utána helyreállítani.

A vezetékek körüli ágyazat és az első rétegek

Csöveknél és kábeleknél először a vezeték köré kerül finom anyag, leggyakrabban homok vagy finom zúzottkő éles kövek nélkül. Ez a takaróréteg általában nagyjából 10-30 cm-rel ér a cső teteje fölé, a pontos vastagságot a terv vagy a csőgyártó adja meg. A cső két oldalán kézzel vagy könnyű döngölővel óvatosan bedolgozzák az anyagot, hogy a cső szilárdan feküdjön, és oldalra ne mozduljon el. Közvetlenül a cső fölött nehéz géppel addig nem tömörítenek, amíg elég vastag réteg nincs rajta. A takarórétegbe vagy közvetlenül fölé megfelelő színű figyelmeztető szalag kerül, amely egy későbbi ásásnál jelzi, hogy alatta vezeték fut.

Rétegenkénti beépítés

A takaróréteg fölött az anyag egyenletes rétegekben kerül be. Átlagos lapvibrátornál egy laza réteg vastagsága általában nagyjából 20-30 cm, könnyű lappal kevesebb, nehéz hengerrel több. A pontos értéket a gép gyártója adja meg. A vastagabb rétegnek csak a teteje tömörödik, alatta laza marad az anyag. Ez a későbbi süllyedés leggyakoribb oka.

A gép minden rétegen többször végigmegy, egymást átfedő sávokban, amíg a felület láthatóan már nem süllyed, és a gép „visszaugrál”. Az épület körül a munka egyenletesen halad végig a kerületen, hogy a fal egyik oldalát ne terhelje jobban a föld, mint a másikat.

A megfelelő gép

• Lapvibrátor: univerzális gép homokhoz, kavicshoz és zúzottkőhöz. Könnyű lap szűk árkokba, nehezebb, irányváltós lap felületekre és vastagabb rétegekhez.
• Döngölőbéka: keskeny és erősebben üt, árkokba, falak és aknák mellé, valamint kötött, agyagos talajokhoz jó, amelyeket a lapvibrátor gyengén tömörít.
• Henger: nagy felületekre, utak és parkolók alatti feltöltésekhez.
• Kotrógép karra szerelt tömörítőlappal: mély és széles gödrökbe, ahová ember a lappal nem mehet be biztonságosan.

Az anyag nedvessége

Az anyag az úgynevezett optimális nedvességnél tömöríthető jól. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a földet a markodban gombóccá tudod nyomni, ez a gombóc megtartja a formáját, de nem kenődik, és nem csöpög belőle víz. A túl száraz kavicsot és homokot enyhén meglocsolják. Az átázott vályogot hagyják kiszáradni, szétterítik, vagy alkalmasabb anyagra cserélik. Az átázott agyag tömörítése többnyire elvesztegetett idő, az anyag csak ide-oda tolódik.

Alapok és pincefalak mellett

Közvetlenül a fal mellett óvatosan tömörítenek, könnyebb géppel és vékonyabb rétegekben. A friss fal mellett egy nehéz lap vagy henger benyomhatja és megbonthatja a falat. A ház melletti felső réteg a háztól elfelé lejt, hogy a víz ne az alaphoz folyjon. Ha burkolat, járda vagy terasz készül, a felső rétegek zúzottkőből vannak.

Mennyi ideig tart

Egy bekötési árok visszatöltése általában néhány óra, legfeljebb egy nap. A családi ház körüli visszatöltés vagy egy nagyobb padló alatti feltöltés a hozzáféréstől és a mennyiségtől függően egy vagy több napig tart. A betonnal ellentétben itt nem kell szilárdulásra várni. Ha viszont teherbírásmérés van előírva, a következő munka, például az aljzatbeton, csak a mérés kiértékelése után kezdődhet.

A visszatöltés nehézsége nem csak a mennyiségtől függ. Ugyanannyi köbméter egyszer kényelmes munka rakodógéppel, máskor egész napos talicskázás.

Könnyíti a munkát:

• jó hozzáférés kotrógéppel vagy rakodóval, és az anyag tárolása közvetlenül a gödör mellett,
• homokos vagy kavicsos talaj megfelelő nedvességgel,
• széles munkagödör, ahol akadály nélkül lehet lapvibrátorral dolgozni,
• száraz idő és talajvíz nélküli gödör.

Nehezíti és hosszabbá teszi:

• az anyag kézi hordása kerten, házon vagy szűk átjárón keresztül,
• sok vezeték egy árokban, aknák és keresztezések, amelyek körül kézzel kell tömöríteni,
• eső után átázott vályog vagy agyag, amelyet ki kell szárítani vagy ki kell cserélni,
• alkalmatlan kitermelt föld, amelyet el kell szállítani, és helyette másikat kell hozni,
• előírt teherbírásmérés és ismételt utántömörítés, ha a mérés nem sikerül,
• mély, dúcolt falú gödör, ahol a dúcolatot a visszatöltéssel együtt, fokozatosan kell eltávolítani.

• Egyszerre betemetett árok, rétegek nélkül. A kotró betolja az egészet, a tetején végigmennek a lappal. A felület szilárdnak látszik, de egy-két tél alatt mélyedés keletkezik az árok mentén.
• Termőföldes, gyökeres vagy törmelékes föld. A szerves anyag elkorhad, a törmelék üregeket hagy. Ez helyi beszakadásokban jelentkezik, sokszor csak évek múlva.
• Kövek a cső vagy a szigetelés mellett. Terhelés alatt az éles kő átszúrja a csövet vagy a vízszigetelést. Az eredmény nedves pince vagy szivárgó csatorna, amelyet újra ki kell bontani.
• Nehéz géppel tömörítés közvetlenül a cső fölött. A cső deformálódik, vagy a kötés megsérül. A kamerás csatornavizsgálat ilyenkor „belógó” csövet vagy a mélypontban álló vizet mutat.
• Átázott vályog vagy fagyott anyag. A nedves agyag nem tömöríthető, a fagyott föld olvadás után leül. Ugyanez történik a gödörbe tolt hóval is.
• Visszatöltés szilárdulatlan falhoz vagy egyoldalú nyomás. A fal kidőlhet vagy megrepedhet. Drága javítás, amelyet türelemmel meg lehet előzni.
• Szivárgó kő teherhordó réteg helyett. A burkolat alatt a mosott kő elmozdul, a lapok hullámossá válnak és billegnek.
• A ház felé lejtő terep. Az esővíz a visszatöltésen át az alapokhoz folyik, és utat keres a pincébe.
• Hiányzó figyelmeztető szalag vagy bemérés. Senki sem tudja, pontosan hol fut a vezeték, és egy későbbi ásásnál valaki átvágja.

Saját kezűleg ésszerűen meg lehet oldani egy sekély árok visszatöltését, például öntözőrendszerhez, villanyszerelő által lefektetett kerti kábelhez vagy szivárgóhoz, illetve egy kisebb járda alapjának tömörítését. Lapvibrátort szerszámkölcsönzőben lehet bérelni. Mély árokba, omlásveszélyes falú gödörbe és a szolgáltatói gáz-, villany- vagy vízbekötések közelébe ne menj be, ez szakcég dolga. Ha munka közben gázszagot érzel, azonnal menj biztonságos helyre, ne gyújts tüzet, ne kapcsolj villanykapcsolót, és hívd a földgázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t.

1. Ellenőrizni, hol futnak föld alatti vezetékek, és nem vakon ásni vagy tömöríteni.
2. Az árok aljáról eltávolítani a vizet, a sarat, a gyökereket és a köveket.
3. Előkészíteni az anyagot: homokot a vezeték köré, termőföldtől és törmeléktől mentes földet, szükség esetén zúzottkövet.
4. A cső vagy kábel köré homokot szórni, és a két oldalán kézzel bedolgozni.
5. A vezeték fölé védő homokréteget teríteni, és lefektetni a figyelmeztető szalagot.
6. A további anyagot nagyjából 15-20 cm-es rétegekben beteríteni.
7. Ellenőrizni a nedvességet: a föld a markodban tartsa a formáját, de ne kenődjön.
8. Minden réteget többször végigjárni a lapvibrátorral, egymást átfedő sávokban.
9. Falak, aknák mellett és a sarkokban kézi döngölővel utántömöríteni.
10. Az utolsó réteget a háztól elfelé lejtésre húzni, és ráteríteni a termőföldet vagy a burkolat alapját.
11. Néhány eső után megnézni, nem süllyedt-e meg a felület, és a mélyedéseket feltölteni.

A lapvibrátorral dolgozva viselj erős lábbelit, hallásvédőt és kesztyűt. Ne hagyd egy helyben járni a gépet, és az árokba ketten engedjétek le, ne dobjátok bele.

Egy átlagos kerti visszatöltésnél elég az egyszerű ellenőrzés. A tömörített felület nem süpped be a cipő alatt, egy acélrudat csak nehezen lehet beleszúrni, és a lapvibrátor után nem maradnak mély nyomok. Azok a pontok, ahol a rúd hirtelen könnyen megy, tömörítetlen réteget jeleznek.

Padlók, alaplemezek, utak és parkolók alatt a terv általában előírja a teherbírást vagy a tömörségi fokot. Ezt tárcsás próbaterheléssel ellenőrzik, amely az alakváltozási modulust méri, vagy gyorsabb, könnyű ejtősúlyos méréssel. Fontos feltöltéseknél előfordul, hogy a tömörített réteg sűrűségét az anyag laboratóriumi vizsgálatával vetik össze. Az elérendő értékeket a tervező határozza meg az MSZ EN szabványok alapján, nem a visszatöltést végző vállalkozó. Ha a mérés nem felel meg, a réteget utántömörítik, szükség esetén kicserélik, és újra mérnek.

Csatornabekötésnél érdemes a visszatöltés után kamerás vizsgálatot kérni. Ez megmutatja, nem hajlott-e meg a cső a tömörítéskor, és tartanak-e a kötések.

Átvételkor járd végig a területet, vesd össze a tervvel, és kérd el azokat a dokumentumokat, amelyekre a későbbi munkáknál szükséged lesz.

• a vezetékeket betemetés előtt ellenőrizték, kipróbálták és geodéziailag bemérték,
• a vezetékek körüli ágyazat homokból vagy finom anyagból készült, éles kövek nélkül,
• minden vezeték fölött ott a figyelmeztető szalag,
• a felhasznált anyag megfelel a megállapodásnak vagy a tervnek, és nincs benne termőföld, gyökér vagy törmelék,
• a visszatöltés rétegenként készült, és minden réteget tömörítettek,
• az alap melletti vízszigetelés és annak védelme sértetlen,
• a felület egyenletes, nincsenek benne mélyedések és puha foltok,
• a ház körüli terep az épülettől elfelé lejt,
• előírt teherbírású felületeknél megvan a mérési jegyzőkönyv,
• tisztázva van, hogyan mérték a mennyiséget, és mi történik, ha a visszatöltés az első hónapokban megsüllyed.