Munkagödör gépi kiemelése

A munkagödör olyan nagy felületű kiemelés, amely általában több méter széles, és az épület teljes alapterületét vagy annak nagy részét elfoglalja. Az alaptestek sávárkai és a közműbekötések árkai külön tételek, más kanállal és más módszerrel készülnek. Munkagödörre leginkább ezeknél az építkezéseknél van szükség:

• családi ház pincével vagy részben földbe süllyesztett alagsorral,
• lejtős telken álló ház, ahol a szint egy része a terepbe vágódik,
• lemezalap, amely alól el kell távolítani az alkalmatlan talajt, és tömörített zúzottkővel kell pótolni,
• medence, zárt szennyvíztároló, házi szennyvíztisztító, esővízgyűjtő tartály vagy mélygarázs,
• meglévő ház mellé épülő, pincés bővítés.

Miért géppel készül a gödör kisebb építkezésnél is? Kézzel néhány tucat köbméter kiásása hetekig tartana, és a falak közben szétmállanának az esőtől. A kotró ugyanezt egy-két nap alatt elvégzi, a gépkezelő pedig néhány centiméteres pontossággal ki tudja egyenlíteni az aljzatot.

Hogyan számolják a köbmétereket

A földkiemelést termett (eredeti, bolygatatlan) állapotban mérik, vagyis abban a térfogatban, amit a föld a kiásás előtt a terepben elfoglalt. A térfogatba beletartozik az épület alapterülete, a körülötte lévő munkatér és a ferde rézsűk térfogata. A munkatér az a sáv a leendő falak körül, amelyben a kőművesek és a szigetelők dolgoznak, hogy elkészülhessen a pincefalak vízszigetelése és hőszigetelése. A terv szerint ez általában nagyjából fél métertől egy méterig terjed.

Az elszállításnál számolni kell azzal, hogy a kitermelt föld fellazul, és nagyobb helyet foglal, mint a terepben. Homokos talajnál ez a különbség kisebb, agyagos és köves talajnál nagyobb, sokszor egyötöd vagy akár egyharmad. Ezért a fuvarok számát nem lehet egyszerűen a gödör méreteinek összeszorzásával kiszámolni. Ajánlatok összevetésekor figyeld meg, hogy a cég a terv alapján, a tényleges felmérés alapján vagy a fuvarok száma szerint számol.

Terv és az épület kitűzése

A kiemelés előtt a földmérő a terv alapján kitűzi az épületet, és a leendő gödrön kívül, biztonságos távolságban rögzíti a kitűzési pontokat, illetve a kitűzőpadokat, hogy a gép ne tegye tönkre őket. Kell egy magassági alappont is, amelyhez a gödör mélységét mérik. Kitűzés nélkül könnyen előfordul, hogy a ház néhány tíz centivel máshová kerül, mint kellene, vagy túl közel a telekhatárhoz.

A gépkezelőnek legyen a kezében a gödör alaprajza és metszete is, rajta az aljzat szintjével, a munkatér szélességével és a rézsűk hajlásával. Ha ezek az adatok hiányoznak, a helyszínen kell rögtönözni, és ritkán lesz belőle jó eredmény.

Közművek a földben

A gyep alatt futhat gázvezeték, elektromos kábel, vízvezeték, csatorna vagy távközlési vezeték. Ezek helyét előre ki kell deríteni a közműszolgáltatóktól, és a terepen meg kell jelöltetni. A megjelölt vezetékek közelében nem kanállal, hanem kézzel vagy nagyon óvatosan dolgoznak, a szolgáltató előírásai szerint.

Ha a kotró megsérti a gázvezetéket, vagy gázszagot érzel, azonnal állítsd le a gépet, hagyd el a helyet, senkit ne engedj a közelébe, és hívd a területileg illetékes gázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t. Közben ne használj nyílt lángot, és ne kapcsolj villanykapcsolót. Sérült elektromos kábelhez senki ne nyúljon, a javítás kizárólag az áramszolgáltató és szakképzett villanyszerelő dolga.

Talajmechanikai vizsgálat

Pincés vagy lejtőre épülő háznál nagyon megéri a talajmechanikai szakvélemény. A geotechnikus megállapítja, milyen talaj van az alapozási síkon, van-e talajvíz, és milyen rézsűhajlás biztonságos. Ezek nélkül a falak dőlésszögét és a víztelenítés módját csak ásás közben döntik el, sokszor az első omlás után.

Megközelítés, hely és elszállítás

• a bejárónak el kell bírnia a kotrót és a teherautókat, eső után a puha talaj ezt nem mindig teszi lehetővé,
• a telken kell hely a föld ideiglenes depóniájának, mert ebből lesz a visszatöltés,
• a környéken ne legyenek útban fák, légvezetékek vagy kerítés, amit a gép megrongálhat,
• tisztázd, hogy a teherautók hol állnak rakodás közben, és hogyan tisztítják le a kihordott sarat az útról,
• előre beszéld meg, hová kerül a felesleges föld, és ki gondoskodik a lerakásáról vagy további hasznosításáról.

Szomszédos épületek mellett érdemes a munka megkezdése előtt fényképekkel dokumentálni az állapotukat. Ha később repedés jelenik meg, igazolni tudod, hogy ott volt-e már korábban.

A menet a gödör méretétől függően változik, de az alaplépések szinte mindig ugyanazok:

1. Ellenőrizni az épület kitűzését, a magassági alappontot és a megjelölt közművek helyét.
2. Leszedni a termőföldet, vagyis a felső humuszos réteget, és külön depóniába tenni a telek szélén.
3. Kijelölni a gödör körvonalát a munkatérrel és a rézsűk felső élével együtt.
4. Rétegenként haladni az egyik szélétől, a földet közvetlenül teherautóra vagy az ideiglenes depóniára rakni.
5. Menet közben kialakítani a rézsűket a megadott hajlással, vagy elhelyezni a dúcolást.
6. A mélységet szintezőműszerrel vagy lézerrel ellenőrizni a magassági alapponthoz képest.
7. Az utolsó néhány centimétert az alapozási sík felett sima, fog nélküli rézsűkanállal vagy kézzel letisztítani.
8. Szivattyúzógödröt (zsompot) és aljzatvíztelenítést kialakítani, ha víz jelenik meg.
9. Átadni a gödröt az alapozási sík ellenőrzésére a statikusnak vagy a geotechnikusnak, ha a terv így írja elő.

A termőföldet azért választják le külön, mert később visszakerül a kertbe. Ha összekeveredik a mélyebb agyaggal és kavicsos réteggel, már nem lehet jól használni, ráadásul feleslegesen megnöveli az elszállítandó mennyiséget.

Különösen fontos az ásás utolsó lépése. A kanál fogai fellazítják a talajt az aljzat alatt, és ha a gödröt túlássák, majd laza földdel visszatöltik, puha folt keletkezik, amely később megsüllyed. A tapasztalt gépkezelő ezért éppen a kívánt szint fölött áll meg, és az aljzatot a sima kanál ferde húzásával egyengeti ki.

Mennyi ideig tart

Egy átlagos pincés családi ház munkagödre jó megközelítés és könnyen fejthető talaj esetén általában egy-három nap alatt elkészül. Több időt vesz igénybe a sziklás altalaj, a szűk hely, a lassú elszállítás vagy a talajvíz. A kész gödör ne álljon nyitva feleslegesen sokáig. Az eső és a fagy rontja az aljzat teherbírását, ezért jó minél előbb folytatni a szerelőbetonnal vagy a zúzottkő ágyazattal. Így védheted meg a kész aljzatot.

Ferde rézsű vagy dúcolás

A kiemelés függőleges, megtámasztás nélküli fala átlagos talajban csak kis mélységig biztonságos, általában nagyjából 1,25 méterig, és ez is csak kötött, száraz talajra igaz. A mélyebb gödröket vagy rézsűzni, vagy dúcolni kell. A fal omlása akkor is maga alá temethet valakit, ha a fal szilárdnak tűnik.

A rézsűzés a legegyszerűbb megoldás, ha van elég hely a telken. A falakat ferdén ássák ki, a talaj fajtájától függő hajlással. A pergő homok laposabb rézsűt igényel, a kemény agyag meredekebbet is elbír. Hátránya, hogy nagyobb a kiemelendő mennyiség, és később a visszatöltés is.

A dúcolás ott kell, ahol rézsű nem alakítható ki, például a telekhatárnál, a szomszéd ház vagy egy út mellett. Szóba jöhet acél szádfal, berliner fal (acélgerendák fa- vagy betonbetétekkel), dúcolókeretek vagy cölöpfal. A dúcolást statikus tervezi, és külön tétel. Cégválasztáskor kérdezd meg, hogy meg tudják-e oldani maguk, vagy kivel dolgoznak együtt.

Kiemelés a szomszéd épület mellett

Ha a gödör mélyebbre nyúlik, mint a szomszéd ház alapja, és közel is van hozzá, a szomszéd alapja alatt a talaj elveszítheti a megtámasztását. Ezt a helyzetet statikusnak kell megterveznie. Jellemző megoldás a rövid szakaszokban történő kiemelés, az alapok aláfalazása vagy a dúcolás. Terv nélkül ne áss ilyen helyen, akkor sem, ha csak rövid szakaszról van szó.

Talajvíz és csapadékvíz

A gödörben álló víz feláztatja az aljzatot, és rontja a rézsűk stabilitását. Kis hozzáfolyásnál elég egy szivattyúzógödör a legmélyebb sarokban és egy merülő zagyszivattyú. Magasabb talajvízszintnél a vízszintet le kell süllyeszteni, például kutakból vagy vákuumos kútpontokból szivattyúzva, ezt szakember tervezi meg. A környező terepről lefolyó esővizet érdemes elterelni a gödör szélétől, hogy ne a rézsűkön folyjon le.

Ha a geotechnikus magas talajvizet állapít meg, az a pince kialakítását is befolyásolja. Valószínűleg vízzáró beton vagy nyomás alatti víz elleni szigetelés kell majd, és ezt jobb ásás előtt tudni, mint utána.

Kisebb gödrökhöz és szűk telkekhez minikotrót vagy gumikerekes kotró-rakodót használnak, ezt a köznyelv sokszor egyszerűen JCB-nek hívja. Nagyobb gödrökhöz lánctalpas vagy gumikerekes kotrót, hosszabb gémmel, amely közvetlenül a teherautóra rakodik. A nagyobb gép gyorsabb, de szilárd bejárót és fordulási helyet igényel. Az ajánlat egyeztetésekor érdemes megkérdezni, milyen gépet tervez a cég, és az hogyan jut be a telekre.

A munka nehézségét, és így a költségét is leginkább ezek a körülmények befolyásolják:

• a talaj fajtája: homok és vályog könnyen fejthető, kemény agyag és kavics nehezebben, sziklás altalajnál hidraulikus bontókalapács is kellhet,
• a gödör mélysége, és hogy kell-e rézsűzni vagy dúcolni,
• a telek megközelíthetősége, a kapu szélessége, a terep lejtése és az úttól mért távolság,
• a földben futó közművek, amelyek miatt kézzel kell ásni,
• a talajvíz és a szivattyúzás szükségessége,
• a lerakóhely távolsága és a rakodás módja,
• régi alapok, beton, fagyökerek vagy építési törmelék a földben,
• az aljzat pontosságára vonatkozó elvárások és az utak tisztítása a teherautók kihajtása után.

Régebbi falusi telkeken a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a gyep alól egy régi ház maradványai, kút, emésztőgödör vagy betemetett hulladék kerül elő. Az ilyen leletek meghosszabbítják a munkát, és néha az elszállításukról is gondoskodni kell. Ha tudsz ilyesmiről, szólj előre a cégnek.

Hová kerül a föld

A föld egy része általában a telken marad a visszatöltéshez és a tereprendezéshez. A többit elszállítják. Az a kitermelt föld, amelyet az építkezésen nem használsz fel, hulladéknak minősülhet, és olyan helyre kell kerülnie, amely jogosult a befogadására. Előre egyeztesd, hogy az elszállítást és a lerakást a földmunkás cég intézi, vagy te magad. Olajjal, építési törmelékkel vagy régi hulladékkal szennyezett földet nem lehet csak úgy elteríteni a kertben.

A földkiemelés csak egy munkafolyamat-lánc eleje, és minden láncszemnek szüksége van valamire az előzőtől:

• a földmérő a kiemelés előtt kitűzi az épületet, nagyobb építkezésnél a kész gödröt is felméri,
• a geotechnikus vagy a statikus ellenőrzi az alapozási síkot, vagyis hogy az aljzaton lévő talaj megfelel-e a tervben feltételezettnek,
• a betonozóknak közvetlenül az átadás után kell a gödör, hogy az aljzat ne ázzon fel és ne fagyjon át,
• a vízszerelőnek tudnia kell, hol lesznek a csatorna és a bekötések áttörései az alaptesteken,
• a szigetelőknek elég munkatér kell a pincefalak körül,
• a visszatöltés csak a vízszigetelés, a szigetelés védelme és a szivárgó elkészülte után jöhet, rétegenként, tömörítéssel.

Miért ilyen fontos az ütemezés? Ha a betonozók csak két hét múlva érkeznek, eső után a gödör egészen másképp nézhet ki. A feliszapolódott aljzatot ki kell tisztítani, néha mélyíteni is kell, és zúzottkővel pótolni. Ezért a kiemelés időpontját a betonozás időpontjához igazítják, nem fordítva.

• túlásott, laza földdel visszatöltött aljzat: az alap alatt puha folt keletkezik, a ház egyenlőtlenül süllyed, és a falazatban repedések jelennek meg,
• hiányzó munkatér: a szigetelőknek nincs helyük, a vízszigetelés sietve készül, és a pince később vizesedik,
• túl meredek rézsű: a falak becsúsznak a gödörbe, embereket veszélyeztetnek, és betemetik a már kész aljzatot,
• közvetlenül a gödör szélére rakott föld: terheli a rézsűt és növeli az omlás veszélyét, általában legalább egy méterre kell rakni a széltől, mélyebb gödörnél távolabb,
• megoldatlan víz: a feláztatott aljzat veszít teherbírásából, és a beton alatt iszap marad,
• összekevert termőföld és altalaj: a kertnek nem lesz jó minőségű felső rétege, és az elszállítás is feleslegesen nagyobb,
• ásás a közművek megjelölése nélkül: sérült vezeték vagy kábel, leálló munka és balesetveszély,
• sokáig nyitva álló gödör: az eső és a fagy rontja az aljzatot, a rézsűk fokozatosan szétmállanak.

Ezek közül sok hiba nem látszik azonnal. Az alap alatti puha folt csak évek múlva jelentkezik, amikor a ház már kész, és a javítás nagyon nehéz. Ezért kisebb építkezésen is megéri az aljzat ellenőrzése.

Biztonság az építkezésen

A nyitott gödör különösen a gyerekekre és azokra veszélyes, akik este érkeznek a telekre. A gödör szélét körbe kell keríteni vagy jól láthatóan meg kell jelölni. A gép munkája közben senki ne tartózkodjon a gém hatósugarában, sem a rakodás alatt álló teherautó mellett. A gödörbe csak akkor lehet lemenni, ha a gépkezelő befejezte a munkát, és biztos, hogy a rézsűk stabilak. A le- és feljutáshoz létra vagy kirézsűzött rámpa való, nem a falról leugrálás.

Átvételkor vedd elő a tervet, és nyugodtan járd végig a gödröt a gépkezelővel vagy a művezetővel. A mélységet szintezőműszerrel ellenőriztesd a magassági alapponthoz képest, ne szemre. Ha a terv előírja, hogy az alapozási síkot geotechnikus vagy statikus vegye át, az erről készült jegyzőkönyvet tedd el, később is jól jöhet.

• a gödör méretei megfelelnek a tervnek, a munkatérrel együtt,
• az aljzat mélysége észszerű tűrésen belül egyezik a tervvel, és műszerrel ellenőrizték,
• az aljzat egyenletes, nincsenek rajta feliszapolódott foltok, laza föld vagy a kanálfogak nyomai,
• a rézsűk hajlása az egyeztetett, és nem látszik rajtuk repedés vagy leválás,
• a dúcolás, ha szükség volt rá, a statikus terve szerint készült,
• a szivattyúzógödör és a víztelenítés működik, az aljzaton nem áll víz,
• a megjelölt közművek épek és jól láthatóan jelölve vannak,
• a termőföld és a visszatöltésre szánt föld külön, a gödör szélétől távolabb van depóniában,
• a kitűzőpadok és a magassági alappont épen maradtak,
• a bejáró és a közút meg van tisztítva,
• a gödör széle leesés ellen biztosítva van,
• egyeztetve van, mikor érkeznek a betonozók, és addig az aljzat védve van.