8-10 cm vastag térkő lerakása

A vastagság dönti el, mennyit bír a burkolat. A vastagabb kő jobban elosztja a kerék súlyát az alapon, fékezésnél és kanyarodásnál kevésbé billen ki, és tovább marad síkban.

• 4 cm: járda, kerti út, terasz, vagyis gyalogos forgalom, legfeljebb talicska vagy fűnyíró,
• 6 cm: udvar, ház körüli rész, jó alapon alkalmanként áthajtó személyautó,
• 8 cm: garázsfeljáró, bejáró és naponta parkoló személyautók,
• 10 cm: ahol kisteherautó vagy szervizjármű is jár, céges udvarok, rakodóterületek.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy valaki a beállóra is 4 cm-es követ rak, mert „az autó csak néha áll ott”. Néhány szezon után a kerékjárásban nyomvályúk és meglazult kövek jelennek meg. Vegyes felületnél össze lehet kötni a vékonyabb járdát a vastagabb beállóval, csak előre meg kell oldani a két rész szintbeli csatlakozását.

1. A terület kitűzése karókkal és zsinórral, a szintek és a lejtés meghatározása. A víz a háztól elfelé folyjon, általában nagyjából 1-2% lejtéssel.
2. A termőtalaj leszedése és a kiemelés. Járdánál általában kb. 20-30 cm-t, autós felületnél talajtól és terheléstől függően nagyjából 30-60 cm-t kell kiemelni.
3. A kiemelés aljának tömörítése, agyagos vagy puha talajon geotextília leterítése is.
4. A teherhordó zúzottkő réteg beterítése rétegenként, minden réteget külön tömörítve lapvibrátorral.
5. A szegélykövek betonágyba rakása, hátoldalon betonmegtámasztással.
6. Az apró zúzalékból álló ágyazat elterítése és lehúzása léccel, ez általában 3-5 cm vastag. Az ágyazatot lerakás előtt nem tömörítik.
7. A térkő lerakása a kiválasztott minta szerint, a szélek vágása, a vonalak ellenőrzése.
8. A fugák kitöltése, a felület tömörítése gumitalpas lapvibrátorral, majd a fugák utántöltése.

Autós felületre olyan kötést érdemes választani, amelyben a kövek jól egymásba kapaszkodnak, például a halszálkás mintát. A haladási iránnyal párhuzamos egyenes sorok a kerekek alatt könnyebben szétcsúsznak.

Miért süllyed meg a térkő évek múlva? Szinte mindig az alap miatt, nem a kő miatt. A vastagabb kő sem menti meg a rosszul elkészített alapot.

Autós felületnél az alap általában ezekből a rétegekből áll:

• teherhordó réteg durvább zúzottkőből, beállóknál általában kb. 25-40 cm, járdánál kevesebb is elég,
• kiegyenlítő réteg finomabb frakcióból, ez zárja le a teherhordó réteg felszínét,
• ágyazat apró zúzalékból vagy homokos kavicsból, erre kerül közvetlenül a térkő.

Rétegenként kell tömöríteni, nem a teljes vastagságot egyszerre. A lapvibrátor csak egy bizonyos mélységig hat, így a túl vastag réteg alja puha marad, és később leül. 8-10 cm-es kőnél nehezebb gépet használnak, mint járdánál. A jól tömörített alap nem rugózik a láb alatt, és a gép áthaladása után nem marad rajta nyom. Fagyos időszakban a rosszul vízelvezetett, nedves alap fel is fagyhat, ezért a vízelvezetés és a fagyálló kő is fontos.

Egyszerű eset a téglalap alakú felület sík, szilárd terepen, ahová a zúzottkövet hozó teherautó és egy kisgép is be tud állni. Munkaigényesebb, és így drágább is szokott lenni:

• a tagolt felület ívekkel, lépcsőkkel és sok vágással,
• a vastagabb kő, amely nehezebb, és lassabban, erősebb vágógéppel vágható,
• az agyagos vagy vizes talaj, ahol mélyebbre kell ásni, és meg kell oldani a vízelvezetést,
• a rossz megközelítés, amikor az anyagot kézzel vagy talicskával kell hordani,
• a régi beton vagy aszfalt bontása és a föld elszállítása,
• a pontos szintű csatlakozás a garázshoz, ajtóküszöbhöz vagy meglévő járdához,
• a vízelvezető folyókák és víznyelők beépítése.

Kiemelés előtt nézz utána, hol futnak a föld alatti vezetékek, főleg a gáz, a villany és a víz. A helyi szolgáltatóktól megtudhatod a nyomvonalakat. Ha ásás közben megsérül a gázvezeték, menj biztonságos távolságba, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentő számát vagy a 112-t. A sérült elektromos kábelhez ne nyúlj, azt csak villanyszerelő vagy a szolgáltató javíthatja.

• túl vékony alap, vagy zúzottkő helyett föld,
• a teljes vastagság egyszerre tömörítése,
• hiányzó vagy túl sekélyen beépített szegély, így a szélek szétcsúsznak,
• rossz lejtés, a víz megáll a felületen vagy a ház felé folyik,
• túl vastag vagy előre tömörített ágyazat, amelybe a kövek nem ülnek bele rendesen,
• apró szélső darabok, amelyek a kerék alatt kitörnek,
• vékony kő olyan felületen, ahol naponta parkolnak.

Kisebb járdát vagy teraszt vékonyabb kőből egy ügyes házi barkácsoló is megcsinálhat. A lapvibrátort és a betonvágót kölcsönözni is lehet. A 8-10 cm-es kőből készülő beállót inkább bízd szakemberre, mert a kiemelés, a vastag rétegek tömörítése és a pontos szintek gépet és tapasztalatot kívánnak.

1. Ellenőrizni a földalatti vezetékek helyét, és kitűzni a területet zsinórral.
2. Leszedni a termőtalajt, és kiásni a szükséges mélységet a háztól elfelé lejtve.
3. Tömöríteni a kiemelés alját.
4. Rétegenként beteríteni a zúzottkövet, és minden réteget lapvibrátorral tömöríteni.
5. Betonba rakni a szegélyköveket, és hagyni megkötni.
6. Elteríteni az ágyazatot, lehúzni léccel a vezetőcsövek mentén, és nem rálépni.
7. Egy szilárd széltől kezdve lerakni a köveket, közben folyamatosan ellenőrizni a vonalakat és a síkot.
8. Vízhűtéses vágóval levágni a széleket, közben légzésvédőt és védőszemüveget viselni.
9. Homokkal kitölteni a fugákat, gumitalpas lapvibrátorral tömöríteni a felületet, majd utántölteni a fugákat.

• léccel végigmérve nincsenek látható mélyedések vagy hullámok,
• eső után a víz lefolyik, sehol nem áll meg,
• a lejtés a háztól, a garázstól és a lépcsőktől elfelé tart,
• a szegélyek szilárdak, egyenesek és egy vonalban vannak,
• a kövek rálépve nem mozognak és nem kopognak,
• a fugák teltek, egyenletesek, nagy rések nélkül,
• a szélső vágott darabok nem túl kicsik és nem töredezettek,
• a garázs, a járda és a küszöbök csatlakozásánál nincs lépcső,
• a felületen nincs repedés vagy letört él.