8 és 10 cm vastag térkő vágása

A térkő vastagságát a terhelés határozza meg. A 8 cm-es követ általában személyautós beállókhoz és parkolókhoz használják, a 10 cm-est oda, ahol nehezebb járművek járnak, vagy ahol a kerekek gyakran fordulnak helyben. Aki ebben a vastagságban rendel vágást, szinte mindig járható, autós felületet építtet. Ez megváltoztatja a vágás szerepét: nem csak a szél látványa számít, hanem az is, hogy a levágott darab kibírja-e a kerék nyomását.

A vastag kőnek nagyobb a vágási felülete. 10 cm-es vastagságnál a tárcsa majdnem kétszer annyi betonon halad át, mint egy 5 cm-es kőnél. A vágás tovább tart, a tárcsa jobban melegszik és gyorsabban kopik, több iszap és por keletkezik. Egy átlagos, 230 mm-es tárcsával szerelt sarokcsiszoló nagyjából 6 és 7 cm közötti mélységben vág, vagyis egy 8 cm-es követ egy menetben nem vág át. Ezért ebben a vastagságban más gép vagy más módszer kell.

Hogyan mérik ezt a munkát

Az árlistában a vágás folyóméterben szerepel. Rendszerint annak a vonalnak a hosszát mérik, amely mentén a burkolatot vágják, például a szegélykő hosszát, amely mellett a kövek méretre vannak vágva. Ferde vágásoknál, íveknél, víznyelők vagy oszlopok körüli kivágásoknál egy méterre több vágás jut, és ezek munkaigényesebbek. Érdemes előre megbeszélni a kivitelezővel, hogyan mérik majd ezeket a helyeket, hogy az elszámolásnál ne legyen vita.

A vágás nem a legvégén elvégzett külön munka. A rakással párhuzamosan vagy közvetlenül utána történik, még a fugák kitöltése és a lapvibrátoros tömörítés előtt.

A vágás kijelölése

A térkövező az egész köveket egészen a szélig, vagyis a szegélykőig, a falig vagy a víznyelőig lerakja úgy, hogy azok túllógjanak az élen. Ezután minden kövön kijelöli a vágás vonalát ceruzával, krétával vagy zsinór segítségével. A kijelölésnél le kell vonni azt a fugát, amelyet a levágott darab és a szegélykő között hagynak, ez általában nagyjából 3 és 5 mm között van. A kő nem lehet szorosan a szegélyhez nyomva, különben a tömörítésnél kitolódik, vagy lepattan az éle.

Vágás asztali gépen vagy közvetlenül a felületen

Két bevett módszer létezik, nagyobb munkáknál gyakran kombinálják őket.

• vágás asztali vizes vágógépen: minden követ kiemelnek, vízhűtéses gépen levágnak és visszatesznek a helyére. A vágás pontos és merőleges, a felület tiszta marad, de a munka lassabb, mert minden darabot kétszer kell megmozgatni,
• vágás a felületen: az egész köveket a szélen túlnyúlva lerakják, kifeszítenek egy zsinórt, és a teljes sort egyszerre átvágják benzines darabológéppel. A vonal egyenes, a munka gyors, viszont az iszap végigfolyik a lerakott burkolaton, ezért azonnal le kell mosni. Arra is figyelni kell, hogy a tárcsa ne vágjon bele a szegélykőbe.

8 és 10 cm közötti térkőnél a felületen végzett vágás többnyire két lépésben történik: először felülről bevágnak addig a mélységig, amelyet a gép biztonságosan bír, majd a darabot kiemelik és befejezik a vágást, vagy nagyobb tárcsás gépet választanak, amely a teljes vastagságon átér.

A levágott darabok visszarakása és a tisztítás

A levágott darabokat visszateszik a helyükre, gumikalapáccsal a környező kövek síkjába ütögetik, és ellenőrzik a fugák szélességét. Az iszapot és a port még nedves állapotban vízzel lemossák a felületről. Csak ezután jön a fugák kitöltése és a tömörítés gumitalpas lapvibrátorral.

Mennyi ideig tart

Az idő főleg attól függ, hány vágás jut egy folyóméterre. A szegély mentén futó egyenes vonal, ha a köveket a széllel merőlegesen rakták, viszonylag gyorsan megvan. A 45 fokos halszálkaminta, az ívek és a sok akadály körüli kivágás ugyanakkora hosszon akár többszörösére is növelheti a munkát. Vastag kőnél ráadásul számolni kell a tárcsa cseréjével vagy hűtésével, és a felület gyakoribb tisztításával is.

Asztali vizes vágógép

A pontos, szem előtt lévő vágásokhoz térkő- és kővágó asztali gépet használnak, általában 350 mm-es vagy nagyobb gyémánttárcsával. A kő egy csúszóasztalon fekszik, a tárcsát víz hűti, a vágás sima és merőleges. Egy 10 cm-es kőhöz olyan gép kell, amelynek a vágási mélysége ezt elbírja. A kisebb építőipari gépeknél ez nem mindig adott, ilyenkor a követ meg kell fordítani.

Benzines vagy elektromos darabológép

A 300 és 400 mm közötti tárcsás kézi darabológép a térkövezők megszokott eszköze a felületen végzett vágáshoz. 350 mm-es tárcsával általában a 10 cm-es kövön is átér, ha lassan és vízzel vágnak. Nehéz, hangos, és gyakorlatot igényel. Rossz vezetésnél a tárcsa beszorulhat, és a gép visszarúghat.

Sarokcsiszoló

A nagy sarokcsiszoló, amit a köznyelv flexnek hív, apró igazításokra, ívek alakítására és aknák körüli kivágásokra jó. A teljes 8 és 10 cm közötti vastagságot viszont egy menetben nem vágja át. Két oldalról kell vágni, és a két vágásnak pontosan találkoznia kell, különben lépcső marad a vágott felületen.

Térkőhasító

Vékonyabb térkőnél a hasító gyors megoldás. 8 és 10 cm közötti vastagságnál nehéz hidraulikus vagy karos hasító kell, és a törés így is egyenetlen, fogazott aljú szokott lenni. Autós felületek szegélyénél ezért nem ezt használják, legfeljebb a darabok durva rövidítésére, amelyeket aztán pontosra vágnak.

Tárcsák

Betontérkőhöz betonra készült, szegmentált gyémánttárcsát használnak. Kemény adalékanyagú köveknél, például mosott felületű vagy gránitzúzalékos térkőnél a tárcsa gyorsabban kopik, ezért kemény anyaghoz való tárcsát érdemes választani. A tompa tárcsa lassan vág, túlmelegszik, megégeti a kő élét, és nő a kockázata annak, hogy egy szegmens leválik.

Az árlistában külön tételként szerepel a 4 és 6 cm közötti vastagságú térkő vágása is. Első ránézésre ugyanaz a munka, a gyakorlatban azonban a két változat elég sokban eltér.

• felhasználás: a 4 és 6 cm közötti térkő járdákra, teraszokra, gyalogos felületekre való, a 8 és 10 cm közötti oda, ahová autó hajt be. Ha garázsbejárót építtetsz, általában ez a te tételed,
• szerszám: a vékonyabb követ egy nagy sarokcsiszoló egy menetben átvágja, és hasítani is lehet, a vastagot nagyobb tárcsás géppel vagy két oldalról kell vágni,
• idő méterenként: egy 10 cm-es kövön a vágás érezhetően tovább tart, a tárcsa jobban kopik, és több iszap keletkezik,
• a levágott darabbal szembeni elvárás: járdán egy kis darab is megmarad, autókerék alatt viszont egy keskeny ék kilazul, eltörik vagy kibillen. Vastag térkőnél ezért szigorúbban figyelnek a levágott darab minimális méretére,
• biztonság: a nagyobb gépek nagyobb visszarúgási kockázatot, több zajt és több port jelentenek, a munka tapasztaltabb szakembert kíván,
• súly: a 10 cm-es kő nehéz, a darabok ismételt kiemelése és visszarakása az asztali géphez fizikailag megterhelőbb.

Ha egy munkán belül mindkét vastagság előfordul, például járda a bejárathoz és kocsibeálló a kapuhoz, a vágást általában az adott szakasz vastagsága szerint számolják. A kettő közötti átmenetet szegélykővel érdemes elválasztani, hogy a vékony követ ne érje autós terhelés.

A vágások hossza nem az egyetlen tényező, ami a munka nehézségét eldönti. Két felület ugyanannyi folyóméterrel teljesen eltérő munkát igényelhet.

Könnyebbé teszi

• az egyenes szegélyek és a derékszögű felületformák,
• a széllel merőleges vagy párhuzamos rakási minta, amikor csak egy sort kell vágni,
• az olyan felületméret, amelyet a térkő modulméretéhez igazítottak, hogy a széleken minél nagyobb darabok maradjanak,
• a gép számára szabad hozzáférés, víz- és áramvételi lehetőség közvetlenül a helyszínen,
• a hagyományos betontérkő, kemény adalékanyag nélküli felülettel.

Nehezebbé teszi

• a halszálkaminta vagy a ferdén rakott burkolat, ahol minden szélső kő ferde vágás,
• az ívek, a köríves szegélyek és a lekerekített sarkok,
• a sok akadály: víznyelők, aknák, fedlapok, kapuoszlopok, vízelvezető folyókák, lépcsők,
• a mosott felületű, gránitzúzalékos vagy durva szerkezetű térkő, amely gyorsan koptatja a tárcsát, és nehezen tisztítható az iszaptól,
• a kész homlokzat, kerítés vagy ablak melletti vágás, amelyet védeni kell az iszaptól és a portól,
• a lakott környezet, ahol a zajos munkát érdemes a szomszédokkal egyeztetni, és nem kora reggelre vagy hétvégére időzíteni.

A vágás az alap előkészítése és a végső tömörítés között helyezkedik el. Ha előtte valami nincs kész, a vágásokat újra kell csinálni, vagy pontatlanok maradnak.

• a szegélyköveknek betonba ágyazva és megkötve kell lenniük, különben a tömörítésnél elmozdulnak, és a vágott daraboknál kitágul a fuga,
• a víznyelőknek, aknáknak és fedlapoknak a végleges magasságban kell lenniük. Az a fedlap körüli kivágás, amely körül a fedlapot a vágás után megemelik, már nem fog illeszkedni,
• a garázs előtti vízelvezető folyókát a rakás előtt érdemes beépíteni, hogy a burkolatot az éléhez lehessen vágni,
• ha kábelt terveztek a kapuhoz, a világításhoz vagy az autótöltőhöz, a védőcsöveket előre be kell fektetni az alapba. A kész felület utólagos felbontása egy kábel miatt újabb vágásokat és cserélt köveket jelent. Magát az elektromos bekötést csak szakképzett villanyszerelő végezheti,
• a vágás után következik a fugák kitöltése és a tömörítés. A lapvibrátor csak akkor menjen végig a felületen, amikor már minden levágott darab a helyén van, különben a szélső darabok nem tömörödnek ugyanúgy, mint a felület többi része.

Keskeny ékek a szélen

Autós térkőnél ez a leggyakoribb hiba. A néhány centi széles levágott darabnak nincs támasza a szomszédos kövekben, a kerék alatt kibillen, megreped, vagy letörik a sarka. A gyakorlati szabály az, hogy ne maradjanak az egész kő harmadánál vagy felénél kisebb darabok. Ha kis darab jönne ki, az utolsó előtti sort eltolják, vagy egy kicsi helyett két nagyobb darabot vágnak.

Nagy hézag kitöltése habarccsal

Ha a levágott darab túl rövid lett, a szegély melletti rést néha betonnal vagy habarccsal öntik ki. Az ilyen kitöltés megreped, a fagy kimorzsolja, és néhány tél után gödör van a szélen.

Ferde vagy fogazott vágás

Ha a két oldalról indított vágás nem találkozik, vagy egy félbemaradt vágás maradékát letörik, a kő alján kiálló rész marad. A kő így nem fekszik fel teljes felületével az ágyazaton, billeg, és ráhajtáskor nyikorog vagy kopog.

Iszap a felületen

A burkolatra rászáradt cementes iszap szürke foltokat és fátyolos réteget hagy. Színes és mosott felületű térkövön nagyon látszik, és utólag nehezen távolítható el, sokszor csak cementmaradék-eltávolító szerrel. A megoldás egyszerű: azonnal lemosni, amíg nedves.

Fuga nélkül odanyomott darabok

A szegélyhez vagy a szomszédos kőhöz szorosan odanyomott darabnak nincs helye mozogni. Tömörítéskor vagy az első fagyoknál lepattan az éle.

Száraz vágás

A beton kvarcot tartalmaz, és a vágáskor keletkező finom por egészségre ártalmas. A víz és elszívás nélküli száraz vágás ráadásul az egész környéket, az ablakokat és a szomszédok autóit is beteríti porral. A víz megköti a port és hűti a tárcsát.

Ha magad rakod a térkövet, a vágást is meg tudod oldani, de számolj vele, hogy 8 és 10 cm közötti vastagságnál nehéz géppel dolgozol. Nagy, vízhűtéses asztali vágógépet szerszámkölcsönzőben bérelhetsz. A kézi darabológépet a gyakorlat szerint jobb arra hagyni, aki már dolgozott vele. Védőfelszerelés nélkül egyetlen követ se vágj el.

1. Előkészíteni a védőfelszerelést: szemüveg vagy arcvédő, fülvédő, FFP3 maszk, erős kesztyű és acélbetétes cipő.
2. A gépet a lerakott burkolaton kívül, sík és szilárd felületre állítani, rákötni a vizet, és ellenőrizni, hogy a tárcsa betonhoz való és nem sérült.
3. Az egész köveket a szélig lerakni úgy, hogy túllógjanak a szegélyen.
4. Minden kövön kijelölni a vágás vonalát, és levonni a nagyjából 3 és 5 mm közötti fugát.
5. Ellenőrizni, hogy a levágott darab nem lesz-e túl keskeny, és szükség esetén eltolni az utolsó előtti sort.
6. A követ megszámozni, kiemelni, és úgy fektetni a gép asztalára, hogy teljes felületével feküdjön az alátéten.
7. Lassan és egyenletesen vágni, a tárcsát nem nyomni, a munkát a gépre bízni.
8. Ellenőrizni, hogy a vágás merőleges, és nincs kiálló rész az alján.
9. A darabot leöblíteni az iszaptól, és visszatenni a helyére.
10. Gumikalapáccsal a környező kövek síkjába ütögetni.
11. Az iszapot és a port még nedvesen lemosni a lerakott felületről.
12. Miután minden levágott darab a helyén van, kitölteni a fugákat, és a felületet gumitalpas lapvibrátorral tömöríteni.

Az iszapos vizet ne engedd a csapadékvíz-elvezetésbe vagy a virágágyásba. Hagyd egy edényben leülepedni, az üledéket pedig építési hulladékként kezeld.

A levágott darabokat a tömörítés előtt és után is nézd meg. A fugák kitöltése után egyes hibák már nehezebben láthatók.

• a vágások vonala a szegély mentén egyenes, és az ívekben is követi a szegély formáját,
• a levágott darab és a szegély közötti fuga egyenletes, sehol nincs odanyomott kő,
• a széleken nincsenek keskeny ékek vagy a megbeszéltnél jóval kisebb darabok,
• a szélső hézagokat nem habarccsal töltötték ki kő helyett,
• a vágott felületek merőlegesek, nincs fogazott aljuk és lepattant élük,
• a víznyelők, aknák és fedlapok körüli kivágások szorosak, és a víz a víznyelő felé folyik,
• a levágott darabok tömörítés után nem billegnek, és egy síkban vannak a környezetükkel,
• a felületen nincsenek rászáradt iszapfoltok,
• a környezet ki van takarítva, a vágási maradékot és az iszapot elszállították,
• egyeztetve van a vágások hossza folyóméterben, az ívek és kivágások mérési módjával együtt.