Diffúziós fólia felhelyezése

Gyakran másodlagos vízzáró rétegnek is hívják. A tetőfedés az első védelem a víz ellen, a fólia a második. Átlagos időben szinte nincs dolga. Viharban, ferdén verő esőben vagy olvadáskor viszont a víz átjuthat a fedés illesztésein. Ilyenkor a fólián múlik, hogy a tetőszerkezet és a hőszigetelés száraz marad-e.

A legnagyobb szerepe beépített vagy hőszigetelt tetőtérnél van. A nedves ásványgyapot sokkal rosszabbul szigetel, a tartósan nedves fát pedig megtámadhatja a penész vagy a korhadás. Az ilyen gondok sokszor csak néhány év múlva jönnek elő, amikor foltok jelennek meg a mennyezeten.

Sokan összekeverik a párazáró fóliával. A diffúziós fólia a hőszigetelés külső oldalára, a tetőfedés alá kerül, és kifelé engedi a párát. A párazáró fólia belülről, a gipszkarton mögé kerül, és azt akadályozza meg, hogy a lakás nedvessége bejusson a szigetelésbe. A két réteg mást csinál, ezért nem helyettesítik egymást.

Közvetlenül a szigetelésre fektethető vagy átszellőztetett légrést igénylő

A közvetlenül fektethető (kontakt) fólia nagyon jól átengedi a párát, ezért ráfekhet a hőszigetelésre vagy a deszkázatra. Hőszigetelt tetőknél használják, ahol a szigetelés és a fólia között nincs hely légrésnek.

A nem kontakt fóliának átszellőztetett légrés kell maga alatt. Inkább régebbi rétegrendekhez és be nem épített padlásos tetőkhöz illik. Ha valaki közvetlenül a szigetelésre teszi, a nedvesség bennragadhat a szerkezetben.

Lemezfedés vagy cserép alá

A fémlemez gyorsan felmelegszik és lehűl, ezért alatta könnyen kicsapódik a pára. Lemezfedés alá ezért erősebb membránt választanak, és nagy gondot fordítanak a szellőzésre. A fóliának azt is ki kell bírnia, hogy a szerelők járnak rajta a lemez felrakása közben.

Kerámia- vagy betoncserép alatt a fólia főleg a befújt eső és hó ellen véd. Az ellenléccel, a lécezéssel és a szellőző légréssel együtt alkot egy rendszert. A választást tehát a fedés típusa, a tető hajlásszöge, a hőszigetelés fajtája és a szellőzés módja dönti el. Egy fűtetlen garázs fölé elég lehet egy egyszerűbb fólia, lakott tetőtér fölé viszont jobb minőségű membrán való. Hogy mire használható, azt mindig a gyártó műszaki adatlapja írja le.

Magasban végzett munkáról van szó, amit ács vagy tetőfedő végez, leesés elleni biztosítással. A menete általában ez:

1. A tetőszerkezet átnézése: a szarufák síkja, a fa állapota, a csatlakozások az eresznél, a kéménynél és a tetőablakoknál. A nedves vagy károsodott fát először javítják.
2. Az eresz előkészítése úgy, hogy a fólia az ereszlemezre vagy a csatornába fusson ki, és a víz a szerkezeten kívülre folyjon.
3. Az első sáv vízszintes kiterítése az eresznél, a gyártó jelölése szerint a feliratos oldallal kifelé.
4. A további sávok fektetése a gerinc felé úgy, hogy a felső sáv takarja az alsót. Az átfedés általában nagyjából 10-20 cm, kisebb hajlásszögnél több, a pontos értéket a gyártó adja meg.
5. A fólia ideiglenes rögzítése tűzőkapoccsal. Nem kontakt fóliánál a szarufák között enyhén belógatják, hogy az esetleges víz az eresz felé folyjon.
6. Az illesztések leragasztása és a részletek bekötése a rendszerhez tartozó ragasztószalagokkal, mandzsettákkal és tömítőanyagokkal.
7. Az ellenlécek felszögelése a szarufák vonalában. Kis hajlásszögnél gyakran szögtömítő szalagot tesznek alájuk, ami lezárja a szögek helyét.
8. A lécezés és a tetőfedés felrakása minél hamarabb, hogy a fólia ne álljon sokáig a napon.

Az ellenlécek légrést képeznek, amelyben a levegő az eresztől a gerincig áramlik, és elviszi a nedvességet. E nélkül a fedés alatt lecsapódna a víz. A fólia tehát az egész tető része, nem egy különálló anyagcsík.

A legegyszerűbb egy tagolatlan nyeregtető áttörések nélkül, ép tetőszerkezettel és jó megközelítéssel. Itt a fóliát csak ki kell teríteni, rögzíteni és letakarni, sok vágás nélkül.

Hosszabb és drágább lesz a munka főleg ezek miatt:

• tetőkibúvók, vápák és élgerincek, ahol vágni kell a fóliát és többet kell átfedni,
• kémények, tetőablakok, antenna- és szellőzőcső-áttörések,
• kis hajlásszög, ahol szigorúbb a tömítés,
• hőszigetelt tetőtérnél az összes illesztés ragasztása,
• szarufajavítás, a deszkázat vagy a lécezés pótlása a fektetés előtt,
• nehezen megközelíthető tető és rossz idő.

Az ajánlatoknál kérd, hogy tételesen írják le, benne van-e az anyag, a ragasztószalagok, az ellenlécek, a szállítás és az aljzat előkészítése. Ha ezek hiányoznak, az ajánlat kedvezőnek tűnhet, de a részletek kimaradnak.

A kész tető rendben lévőnek tűnhet, amíg meg nem jön az első erős szél esővel. A gyakorlatban ezek a hibák fordulnak elő legtöbbször:

• túl kicsi átfedés vagy fentről lefelé fektetett sávok, így a víz befolyik az illesztés alá,
• fordítva felrakott fólia, ami rosszabbul engedi ki a párát,
• általános ragasztószalag a rendszerhez tartozó helyett, ami idővel elengedi,
• csak bevágott áttörések mandzsetta vagy ragasztás nélkül,
• az ereszlemezig le nem vezetett fólia, így a víz a falba vagy a szigetelésbe folyik,
• hiányzó vagy eltömődött szellőző légrés,
• szerszámtól vagy fedőanyagtól keletkezett lyukak, amelyeket senki nem javított ki,
• a gyártó által megengedettnél tovább fedetlenül hagyott fólia, amit tönkretesz az UV-sugárzás.

A javítás nehéz, mert le kell bontani a fedést és a léceket, és néha a nedves hőszigetelést is cserélni kell. Egy apró részlethiba így az egész tetőt érintheti.

Mielőtt a fóliát letakarják lécekkel és fedéssel, érdemes a szakemberrel együtt végignézni a tetőt, és megnézni:

• vízszintesen, alulról felfelé futnak-e a sávok, és a felső takarja-e az alsót,
• az átfedés megfelel-e a műszaki adatlapnak és a tető hajlásszögének,
• a felirat szerint jó oldalával kifelé van-e a fólia,
• az illesztések és részletek az adott fóliához való szalaggal vannak-e leragasztva,
• a kémény, a tetőablakok és az áttörések mandzsettával vagy szalaggal, nyitott rés nélkül vannak-e bekötve,
• az eresznél a fólia az ereszlemezre vagy a csatornába fut-e ki,
• nincs-e szakadás vagy lyuk a felületen,
• az ellenlécek folyamatos légrést adnak-e az eresztől a gerincig,
• a fedés a fólia gyártója által megengedett időn belül felkerül-e.