Felesleges föld elszállítása rakodással

A tétel általában három részből áll. Az első a rakodás: kotrógép, kotró-rakodó vagy kisebb homlokrakodó szedi fel a földet a depóniából vagy közvetlenül a munkagödörből, és a billencs platójára üríti. A második maga a szállítás a kijelölt helyre. A harmadik a lerakás a fogadóhelyen, vagyis hulladéklerakón, újrahasznosító telepen vagy olyan területen, ahol a földet tereprendezésre fogadják.

Azt, ami jellemzően nincs benne a tételben, érdemes előre tisztázni:

• maga a földkiemelés külön tétel, az elszállítás a kész kupacnál vagy a gödörből történő közvetlen rakodásnál kezdődik,
• a lerakási díjat a lerakón vagy a hasznosító telepen sokszor külön számolják el a mérlegjegy alapján,
• az útburkolat és a járműkerekek takarítása külön munka lehet, ha többről van szó, mint egy egyszerű söprésről,
• a válogatás, vagyis a törmelék, gyökerek és hulladék kiszedése a földből, plusz munka, ha a föld nem tiszta.

Az árlista köbméterben számol. Megrendeléskor ezért kérdezd meg, hogy termett földről, vagyis a kiásott gödör térfogatáról, vagy a teherautón lévő fellazult földről van szó. A különbség nagyobb, mint amire a legtöbben számítanak.

Termett és fellazult föld

Az érintetlen talaj évek alatt összetömörödött. Amikor a gép kiemeli, fellazul, és megnő a térfogata. Ezt a növekedést a fellazulási tényező fejezi ki. Homokos talajoknál ez nagyjából 1,1 és 1,2 között van, vályogos, agyagos talajoknál 1,2 és 1,3 körül, kötött agyagnál és köves talajnál akár több is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 10 m³-es gödörből 12-14 m³ anyag kerülhet a platókra.

Miért fontos ez? Ha a költségvetés termett földdel számol, a fuvarozó pedig a megrakott autók alapján számláz, a számok nem fognak egyezni, és vita lesz belőle. A legegyszerűbb, ha előre megállapodtok, hogyan mérik a mennyiséget, és ez írásban benne van az ajánlatban.

Hogyan állapítják meg a mennyiséget

Háromféle módszert használnak, mindegyiknek megvan a gyenge pontja:

• számítás a gödör méreteiből: pontos, ha a gödröt visszatöltés előtt felmérik, és a termett térfogatot adja,
• fuvarok száma szorozva a plató térfogatával: gyors, de attól függ, mennyire rakják tele a platót, és a fellazult térfogatot adja,
• mérlegelés a lerakón: tonnát ad, amit a térfogatsűrűséggel váltanak át köbméterre, ez pedig a talaj fajtájától és nedvességétől függően változik.

A nedves agyag nehéz. Ilyenkor a teherautó gyakran előbb éri el a megengedett össztömeget, mint ahogy a plató térfogatra megtelne. Esős időben ezért ugyanahhoz a gödörhöz néha több fuvar kell.

Mennyit tarts meg a telken

Még az elszállítás előtt számold ki, mennyi földre lesz szükséged. Az alap, a közműbekötések és az aknák körüli visszatöltés, a terep kiegyenlítése, a magaságyások vagy a ház körüli tereprendezés meglepően sok anyagot elnyel. Sokszor előfordul, hogy az építtető mindent elvitet, aztán fél év múlva földet vásárol vissza. Ugyanakkor nem minden föld alkalmas visszatöltésre. Az agyag rosszul tömöríthető, a humusz pedig burkolt felületek alá egyáltalán nem való.

1. Helyszíni bejárás és egyeztetés. A fuvarozó vagy a művezető megnézi a megközelítést, a mennyiséget, a talaj fajtáját és a rakodás helyét. Megbeszélitek, hová kerül a föld, milyen gépek jönnek, és hogyan mérik a mennyiséget.
2. A rakodóhely előkészítése. A gépnek szilárd talajon kell állnia, a teherautónak pedig legyen hol megállnia és megfordulnia. Puha terepen néha ideiglenes zúzottköves felületet készítenek.
3. Rakodás. A gépkezelő a kupacból vagy közvetlenül a gödörből szedi fel a földet, és egyenletesen teríti el a platón. Egy tapasztalt gépkezelő úgy rak, hogy egyik tengely se legyen túlterhelve, és a föld ne potyogjon le az oldalfalakon.
4. Takarás és indulás. Száraz, poros földnél a platót ponyvával letakarják. Mielőtt az autó kihajt az útra, letisztítják a kerekeit, hogy ne hordja ki a sarat.
5. Szállítás és ürítés. A lerakón az autót lemérik, a sofőr mérlegjegyet vagy átvételi igazolást kap, és a kezelő utasítása szerint üríti a földet.
6. Újabb fuvarok és utótakarítás. Az utolsó autó után a rakodóhelyen maradt földet összetolják, a telek előtti utat pedig felsöprik vagy lemossák.

Mennyi ideig tart

Egy billencs megrakása általában néhány perctől körülbelül negyedóráig tart. Az összidőt viszont főleg a lerakó távolsága és az autók száma határozza meg. Ha a lerakó közel van, és két-három autó jár, a gép szinte folyamatosan rakodik. Ha messze van, és csak egy autó fordul, a gép a nap nagy részében vár. Egy közműbekötés kisebb árkából kitermelt föld pár óra alatt elfogy, egy családi ház alaplemeze alól kiemelt föld elszállítása egy vagy több napot is igénybe vehet.

Két munka ugyanannyi köbméterrel is nagyon különbözhet nehézségben. Főleg ezek a tényezők döntenek:

Megközelítés és mozgástér

• a széles behajtó és a szilárd talaj lehetővé teszi a nagy, háromtengelyes billencs használatát, ami egyszerre többet visz el,
• a szűk utca, az alacsonyan futó vezetékek vagy az ágak miatt kisebb autó kell, vagyis több fuvar,
• ha a rakodás udvarról, a ház mögül vagy a kerten át történik, előfordul, hogy egy kis rakodógépnek előbb oda kell hordania a földet az autóhoz, ami plusz munkafázis,
• a nehézgépjárművek behajtási tilalma vagy egy híd teherbírási korlátozása az útvonalon kerülőt jelent.

A talaj fajtája és állapota

• a száraz homokos vagy vályogos föld könnyen rakható, és jól lecsúszik a platóról,
• a nedves agyag rátapad a kanálra és a platóra is, nehéz, és az autó hamarabb eléri a tömeghatárt,
• a köves talaj és a nagy kövek rongálják a platót, és egyes lerakók más feltételekkel veszik át őket,
• a törmelékkel, betonnal, műanyaggal vagy gyökerekkel kevert föld már nem tiszta föld, a lerakása is bonyolultabb.

Hol van a föld

A leggyorsabb, ha a gép közvetlenül a gödörből rak az autóra: kiemel, és rögtön a platóra üríti. Ha viszont a föld több kupacban szét van szórva a telken, a gépnek folyton át kell állnia. Egy több hónapos kupac pedig összeülepedett, benőtte a gaz, esőben felázik. Azt a földet, amit eleve elszállításra szánsz, egy helyen, a behajtóhoz közel érdemes tárolni.

A kitermelt föld mint hulladék

Azt a kitermelt földet, amit elszállítasz a munkaterületről, és nem ugyanott használsz fel, általában hulladékként kezelik. A tiszta, szennyeződésmentes föld és kő külön kategóriába tartozik, és inert hulladéklerakóra vagy olyan telepre kerül, amely hasznosítja. A szerződésből derüljön ki egyértelműen, hogy te vagy a kivitelező felel-e a szabályos elhelyezésért.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy kérj a fuvarozótól igazolást arról, hová került a föld: mérlegjegyeket, átvételi igazolást vagy más dokumentumot a lerakótól. Ezekkel később is igazolni tudod, hogy a föld szabályos helyre került, és a számlát is könnyebb ellenőrizni.

Lerakás a szomszédnál vagy egy földön

Gyakran előfordul, hogy valaki a faluban felajánlja, hogy szívesen elviszi a földet a kertje feltöltéséhez. Ez lehet ésszerű megoldás, de nem kell mindent elhinni elsőre. Csak tiszta, válogatott föld kerüljön oda, és legyen világos, ki viszi el, és ki felel azért, ami ott történik vele. A föld lerakása erdőben, patakparton vagy közterületen illegális hulladéklerakásnak számít, minden következményével együtt.

Humusz és szennyezett föld

A humusz, vagyis a legfelső, termékeny réteg értékes. Mielőtt a többi kitermelt földdel együtt elvitetnéd, gondold át, nem lesz-e rá szükséged a kertben. Érdemes külön tárolni, és később a gyephez, ágyásokhoz felhasználni.

Az ellenkező eset az a föld, amelyiknek gázolajszaga van, elszíneződött, salakot, régi kátránypapírt vagy azbesztcement csövek darabjait tartalmazza. Az ilyen földet ne keverd a tiszta földdel, állítsd le a munkát, és beszéld meg a kivitelezővel. Szükség lehet vizsgálatra és más hulladéktípusnak megfelelő lerakóra. Azbesztet csak erre szakosodott, jogosult cég távolíthat el.

Rakodás társasháznál és szűk helyen

Ha a teherautónak vagy a konténernek a járdán vagy az úttesten kell állnia, előre gondold végig, hogy ne zárja el a forgalmat és a bejáratokat, és utána takarítsd fel a területet. Társasházban, például közműbekötés vagy pince melletti földmunkánál, a közös képviselővel egyeztesd az autó helyét és a rakodás időpontját, és szólj a lakóknak is.

A föld elszállítása nem önálló esemény, hanem egy láncszem. A jó szervezés fuvarokat és idegeskedést spórol.

• a földkiemeléssel: a legkedvezőbb közvetlenül a gödörből rakodni, ezért az autókat a földmunka napjára rendeld, ne későbbre,
• a visszatöltéssel: elszállítás előtt legyen világos, mennyi és milyen föld kerül vissza, különben azt is elviszik, ami később hiányozni fog,
• az anyagszállítással: ugyanazok az autók hozhatnak sódert vagy betontörmelék-darálékot az alaprétegekhez, így kevesebb az üres fuvar,
• a közművekkel: a kitűzött vezetékek közelében a gépkezelőnek ismernie kell azok helyét, ahol kábel vagy gázcső fut, ott a kanál nem túrhat a talajba,
• a kertésszel: a humuszt és az altalajt már az elején érdemes külön tárolni, hogy a humuszt később fel lehessen használni.

Ha rakodás közben a gép megsérti a gázvezetéket, és gázszagot érzel, azonnal hagyd el a területet, ne használj nyílt lángot és ne kapcsolj villanykapcsolót, majd hívd a földgázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t. Sérült elektromos kábelhez ne menj közel, és értesítsd az áramszolgáltatót. A javítást csak erre jogosult szakember végezheti.

• Nincs megállapodás a mérés módjáról. A számlán több köbméter szerepel, mint amennyit kiástak, és senki sem tudja, kinek van igaza. A megoldás: az ajánlatban rögzíteni, hogy termett vagy fellazult térfogatról van szó.
• Mindent egyszerre elvitetnek. Pár hónap múlva földet kell venni a visszatöltéshez és odaszállítani. Az eredmény dupla fuvar.
• Hulladékkal kevert föld. A lerakó nem veszi át tiszta földként, az autó visszafordul vagy máshová megy, és az egész elhúzódik.
• Rossz helyen van a kupac. A gödör szélére rakott föld terheli a falat, és beomlás veszélye áll fenn. A ház mögötti kupac pedig újabb áthordást jelent.
• Hiányzó igazolások. Nincs mivel bizonyítani, hová került a föld, és a fuvarok számát sem lehet ellenőrizni.
• Tönkrement behajtó és gyep. A nehéz autó puha terepen keréknyomokat vág, megrongálja a szegélykövet vagy a térkövet. Ideiglenes zúzottköves felület vagy útpanelek segítenek.
• Sár az úton. A szomszédok és az önkormányzat panaszkodnak, az útszennyezésért az felel, aki okozta.
• Rakodás tartós esőben. A föld nehéz, az autók elakadnak, a telek sártengerré válik. Ha lehet, érdemes megvárni, amíg a föld kicsit kiszárad.

Ha csak néhány köbméter föld van a telken, például egy kisebb kerti tó vagy egy ágyás kiásása után, magad is felrakhatod egy megrendelt konténerbe vagy nagy építőipari zsákba. Az elszállítást a konténert vagy zsákot biztosító cég végzi. Csak sík terepen dolgozz, ne mély gödörben, és ne vezetékek közelében.

1. Megkérdezni a konténeres cégtől, milyen anyagot vesz át, és mekkora a megengedett töltettömeg.
2. Kijelölni a konténer helyét szilárd, sík talajon, minél közelebb a kupachoz, társasháznál egyeztetni a közös képviselővel.
3. Kiválogatni a földből a nagyobb köveket, gyökereket, törmeléket és minden egyéb hulladékot.
4. Különválasztani a humuszt, és félretenni későbbi kerti felhasználásra.
5. Lapáttal vagy talicskával rakni a földet, talicskánál stabil feljáró pallón keresztül, nem fej fölé emelt karral.
6. Egyenletesen elteríteni a földet a konténerben, és nem túltölteni a peremen.
7. Nedves agyagnál kevesebbet tölteni a konténerbe, hogy ne legyen túlterhelve.
8. Rakodás után felsöpörni a konténer környékét és az utat.
9. Elszállításkor igazolást kérni arról, hová került a föld.

Kézi rakodásnál oszd el a munkát több napra, viselj kesztyűt és erős cipőt. Egy köbméter föld nagyjából másfél-két tonna, és sokkal gyorsabban kifáraszt, mint gondolnád.

Az elszállítás végén járd be a telket, és nézd át a papírokat is. Mielőtt aláírod a teljesítésigazolást, ellenőrizd:

• elvitték-e a megbeszélt mennyiséget, és a telken maradt-e a visszatöltésre szánt föld,
• a köbméterek számítási módja egyezik-e az ajánlatban szereplővel,
• megvannak-e a mérlegjegyek vagy a lerakó, illetve a hasznosító telep átvételi igazolásai,
• egyezik-e a fuvarok száma az igazolások számával,
• külön van-e tárolva a humusz, ha így beszéltétek meg,
• nem sérült-e a szegélykő, a térkő, a kerítés, a behajtó és a gyep,
• tiszta-e a telek előtti út,
• nem maradt-e föld- és hulladékmaradék a rakodóhelyen,
• épek-e a kitűzött vezetékek és a jelöléseik.