Fürdőszoba vízszigetelése csempe és járólap alá

A legtöbb vizet a zuhanyzó kapja, főleg a tálca nélküli, szintbe süllyesztett zuhany folyókával vagy padlóösszefolyóval. Itt a zuhany teljes padlóját szigetelik, a falakat pedig legalább addig, ameddig a víz felfröccsen, a gyakorlatban általában a zuhanyfej magassága fölé.

Miért kell a kád alá is szigetelés, ha a kád megtartja a vizet? A víz lefolyik a csempén, a kád és a fal közötti fugán bejut a kád alá, ahol senki sem látja. Ezért szigetelik a kád alatti padlót, a kád mögötti falat és a kád pereme fölötti falsávot is.

A mosdó és a WC környékén kevesebb a víz, de a mosdó mögötti falsávot érdemes lekenni. A padlót általában az egész fürdőben szigetelik, a fal mentén körben felhajtva, hogy egy elárasztott padlóról a víz ne folyjon a falakba vagy a szomszéd helyiségbe.

Társasházban a vízszigetelés nemcsak a saját lakásodat védi, hanem az alattad lévőt is. Egy beázás ott sokszor hamarabb kiderül, mint nálad.

• Kenhető vízszigetelés (diszperziós, "folyékony fólia"): vödrös, felhasználásra kész anyag, hengerrel vagy ecsettel hordják fel. Könnyű vele dolgozni, ezért a legtöbb burkoló és barkácsoló ezt választja egy átlagos fürdőhöz.
• Kétkomponensű, cementbázisú szigetelő: porból és folyékony komponensből keverik, ellenállóbb, és jobban bírja az állandó nedvességet. Tálca nélküli zuhanyhoz vagy wellness helyiségbe gyakran ezt ajánlják.
• Szigetelőlemezek, szigetelőfóliák rendszerben: ragasztva kerülnek a felületre, a vastagságuk mindenhol egyforma, és nem kell várni a rétegek között. Akkor jók, ha az aljzat még nem teljesen száraz, vagy gyorsan kell haladni.

Mindegyikhez hozzátartozik a hajlaterősítő szalag a sarkokba és a fal-padló csatlakozáshoz, a sarokidomok, valamint a mandzsetták a csőátvezetésekhez és a padlóösszefolyóhoz. Az anyagok lehetőleg egy gyártó egy rendszeréből legyenek, az alapozóval és a csemperagasztóval együtt. Így biztos lehetsz benne, hogy együtt működnek. A burkolat alatti vízszigeteléseket az MSZ EN 14891 szabvány szerint minősítik, ez általában a csomagoláson is szerepel.

A munka mennyisége és nehézsége, így a végső költség is, főleg ezeken múlik:

• Az aljzat állapota: az egyenes, szilárd és száraz vakolatot vagy aljzatbetont csak alapozni kell. Az egyenetlenségek, a régi ragasztó maradéka vagy a morzsolódó vakolat pluszmunkát jelent.
• Az aljzat fajtája: gipszkarton, pórusbeton vagy anhidrit esztrich esetén megfelelő alapozó kell. Az anhidritnek ráadásul elég száraznak is kell lennie, ezt nedvességméréssel érdemes ellenőrizni.
• A helyiség tagoltsága: minden sarok, fülke, szerelőfal és csőátvezetés újabb részlet szalaggal vagy mandzsettával.
• A zuhany típusa: a tálcás zuhany egyszerűbb. A szintbe süllyesztett zuhany folyókával pontos csatlakozást igényel a lefolyóhoz és gondosan kialakított lejtést.
• A szigetelt felület nagysága: ha csak a zuhany és a kád környékét kenik le, az kevesebb munka, mint a teljes padló és a falak teljes magasságban.

A kenhető szigetelést egy ügyes laikus is fel tudja hordani. A lényeg a türelem és a gyártó által megadott száradási idők pontos betartása. Ha a padlófolyókához való csatlakozásban nem vagy biztos, ezt a részt bízd burkolóra.

1. Eltávolítani a régi burkolatot, a ragasztómaradékot és a laza vakolatot.
2. Kijavítani a nagyobb egyenetlenségeket, és hagyni kiszáradni a javításokat.
3. Felporszívózni a felületet, megtisztítani portól, zsírtól és szennyeződéstől.
4. Felhordani az adott aljzathoz való alapozót, és hagyni megszáradni.
5. A szigetelés első rétegébe beágyazni a hajlaterősítő szalagot a sarkokban, élekben és a fal-padló csatlakozásnál.
6. Felhelyezni a mandzsettákat a csőátvezetésekre, és a tömítő mandzsettát az összefolyóra vagy a folyókára.
7. Felhordani az első réteget a teljes felületre, és a gyártó szerint hagyni megszáradni.
8. Felhordani a második réteget, lehetőleg az elsőre keresztirányban, hogy ne maradjanak vékony helyek.
9. Ellenőrizni, hogy a réteg folytonos-e, nincs-e rajta lyuk, buborék vagy áttetsző folt.
10. Megvárni a teljes kikeményedést, és csak utána felragasztani a burkolatot flexibilis ragasztóval.

• Hiányzó szalag a sarkokban: a sarokban mozog az aljzat, ott a festékszerű réteg magában megreped.
• Egyetlen vékony réteg: a gyártók általában két réteget és egy minimális vastagságot írnak elő, ezt egy réteg nem éri el.
• Kihagyott alapozás: a szigetelés rosszul tapad, és a burkolattal együtt leválhat.
• Csak a padló szigetelése: a zuhany vize lefolyik a falon, és ha a szigetelés nincs felhajtva, a falazatba szivárog.
• Az összefolyóig nem vezetett szigetelés: szintbe süllyesztett zuhanynál ez gyakori oka a beázásnak.
• Burkolás a még nedves szigetelésre: a réteg nem tud kikeményedni, és a ragasztó károsíthatja.

A kész szigetelést nézd át, mielőtt a burkolat eltakarja. Később egy hibát már nehéz megtalálni. Ezt a listát érdemes végigvenni:

• a réteg folytonos és egyenletes színű, nincs rajta áttetsző folt,
• a sarkokban és a fal-padló csatlakozásnál be van ágyazva a hajlaterősítő szalag,
• a csőátvezetéseken van mandzsetta, az összefolyó vagy a folyóka tömítő mandzsettával csatlakozik,
• a zuhanyban a falon a szigetelés a zuhanyfej magassága fölé ér,
• a kád alatt is szigetelt a padló, és a szigetelés fel van hajtva a falra,
• nincs buborék, repedés vagy levált rész,
• a burkoló ismeri a használt rendszert, és a gyártó által ajánlott ragasztóval dolgozik.