Gázvezeték áthelyezése és bekötése

Tipikus helyzet: az új konyhában a főzőlap másik falra kerül, mint ahol a régi tűzhely állt. A régi gázkiállás így a konyhabútor mögé vagy egy szekrény közepére esik, ezért meg kell hosszabbítani vagy át kell helyezni. Hasonló a helyzet, amikor a konvektorokat cirkó vagy kondenzációs kazán váltja fel radiátoros vagy padlófűtéssel: a gázt egyetlen új helyre kell elvezetni, a régi kiállásokat pedig le kell választani és le kell zárni.

Érdemes két dolgot megkülönböztetni:

• a belső vezeték átalakítása: a gázmérő utáni vezeték már megvan, csak a nyomvonala változik, vagy új kiállás kerül rá, ez az oldal erről a munkáról szól,
• új gázcsatlakozás: az épület még nincs rákötve a hálózatra, vagy a csatlakozás helye változik, ez külön feladat, amelyet a földgázelosztó intéz.

Ha az épületben egyáltalán nem használnak többé gázt, a vezetéket a gázmérő után szakszerűen lezárják, ezt a szakma vakolásnak, vakkarimázásnak vagy egyszerűen lezárásnak hívja.

1. Felmérés. A gázszerelő megnézi a meglévő vezetéket, annak anyagát, az elzárók helyét és az új készülék helyét. Eldönti, hogy elég egy rövid átalakítás, vagy új nyomvonalat kell kialakítani.
2. A megoldás megtervezése. A munka nagyságától függően elkészül a terv vagy legalább egy műszaki vázlat a nyomvonallal, a csőmérettel, az anyaggal és az elzárók helyével.
3. A gáz elzárása. Beavatkozás előtt elzárják a gázt. Társasházban, ha a felszálló vezeték közös elzáróját is el kell zárni, ezt a közös képviselővel együtt szervezik meg. A szerelő kiszellőzteti az érintett szakaszt, és meggyőződik róla, hogy nincs benne gáz.
4. Szerelés. A régi kiállást levágják vagy lezárják, lefektetik az új vezetéket, a készülék elé elzárót szerelnek, majd bekötik a készüléket. Tűzhelynél ez általában tanúsított gáztömlővel történik.
5. Nyomáspróba. Az átalakított szakaszt nyomás alá helyezik, és figyelik, hogy a nyomás nem csökken-e. A kötéseket gázérzékelővel vagy habképző szerrel is ellenőrzik.
6. Ellenőrzés és üzembe helyezés. A szakember elvégzi a biztonsági ellenőrzést, és írásos jegyzőkönyvet készít. Csak ezután engedik vissza a gázt, és állítják be a készüléket.

Egy egyszerű tűzhelykiállás áthelyezésével a gázszerelő általában néhány óra alatt végez. Nagyobb átalakításnál egy házban több nappal érdemes számolni, a tervezéssel és az ellenőrzéssel együtt.

A gázszerelés nem barkácsmunka. Gázvezetéken csak megfelelő képesítéssel rendelkező, a földgázelosztónál nyilvántartott gázszerelő dolgozhat. Az ügyes szomszéd vagy egy általános vízszerelő nem nyúlhat hozzá, akkor sem, ha csak néhány centi csőről van szó.

Mielőtt belevágsz, nézd meg:

• a gázszerelő képesítését: egy korrekt szakember gond nélkül megmutatja,
• a vázlatot vagy tervet: legyen leírva, merre megy az új vezeték, hogy később is tudd, hol fut,
• a társasházi egyeztetést: ha a felszálló vezetéket vagy a közös részeket érinti a munka, időben beszéld meg a közös képviselővel, mert a szomszédok is gáz nélkül maradhatnak.

A beltéri gázvezetékekre műszaki szabványok vonatkoznak, például az MSZ EN 1775. Ezek betartása a gázszerelő és a tervező dolga, te pedig kérd a jegyzőkönyvet arról, hogy a munka ezek szerint készült.

A munka nehézségét, és ezzel a végső díjat leginkább ezek határozzák meg:

• a távolság és a nyomvonal: egy rövid áthelyezés ugyanazon a falon egyszerű, több falon vagy helyiségen át több anyag és idő kell,
• a régi vezeték állapota: a régi horganyzott csövet rozsdás menetekkel gyakran nem lehet biztonságosan megtoldani, ilyenkor egy részét cserélni kell,
• a vezeték elhelyezése: a falon kívül futó cső a legegyszerűbb, a falhoronyba vagy burkolat mögé rejtett vezetékre szigorúbb szabályok vonatkoznak, például nem lehet benne bontható kötés, és az elzárónak hozzáférhetőnek kell maradnia,
• társasház: ha az egész felszálló vezetéket el kell zárni, azt a közös képviselővel és a szomszédokkal kell összehangolni,
• a dokumentáció terjedelme: elég egy vázlat, vagy részletes terv kell,
• a helyszín előkészítése: ha a vezeték szabadon hozzáférhető, és a durva munkák, például az aljzatbeton vagy a vakolás, már elkészültek, a gázszerelő gyorsabban halad.

Nagyobb felújításnál érdemes végiggondolni, hogy nem éri-e meg egyszerre kicserélni a régi vezetéket, és előre kiépíteni egy lezárt leágazást egy későbbi készüléknek. Ha néhány év múlva például gázkazánt terveznél a villanybojler helyett, ezt már most mondd el a gázszerelőnek.

• saját kezű beavatkozás: tilos és veszélyes, az elosztó megszüntetheti a gázszolgáltatást, kár esetén pedig a biztosító nem biztos, hogy fizet,
• elmaradt ellenőrzés: jegyzőkönyv nélkül az átalakított vezeték nem tekinthető biztonságosan használhatónak, még ha látszólag működik is,
• nem megfelelő anyag vagy kötés: csak gázra alkalmas anyagok és idomok használhatók, például acél, réz vagy tanúsított préselt rendszerek, a meneteket gázra alkalmas tömítőanyaggal kell tömíteni,
• eltakart elzáró vagy kötés: a készülék előtti elzárónak hozzáférhetőnek kell lennie, nem lehet ajtó nélküli szekrény mögé zárni,
• túl hosszú vagy megtört tűzhelytömlő: a tömlő legyen tanúsított, a lehető legrövidebb, ne legyen feszes, és ne érjen a sütő forró részeihez,
• csak a mára gondolni: ha senki nem számol a későbbi készülékekkel, pár év múlva újra bontani kell.

Ha bármikor gázszagot érzel, ne kapcsold fel a villanyt, és ne használj elektromos készüléket. Zárd el a főelzárót, nyiss ablakot, és menj ki a szabadba. Hívd a földgázelosztó hibabejelentő ügyeletét (a számot a gázszámládon találod) vagy a 112-t.

Mielőtt elengeded a gázszerelőt, menjétek végig együtt ezeken:

• a vezeték stabilan rögzítve van, nincs meghajolva, és nem látszik rajta sérülés,
• a készülék előtt hozzáférhető elzáró van, és tudod, hogyan kell elzárni,
• a régi, használaton kívüli kiállások szakszerűen le vannak zárva,
• a tűzhelytömlő tanúsított, nem feszül és nincs megtörve,
• a készülék egyenletes kék lánggal ég, és működik a lángőr,
• megkaptad a nyomáspróba jegyzőkönyvét és az ellenőrzési jegyzőkönyvet dátummal és aláírással,
• megvan az új nyomvonal vázlata vagy terve.