Gázvezeték horonyvésése téglafalban

A jó horony már azelőtt elkezdődik, hogy bekapcsolnák a gépet. A gyakorlatban a munka általában így zajlik:

1. A nyomvonal kijelölése. A terv vagy a gázszerelő útmutatása alapján felrajzolják a falra a pontos nyomvonalat, a magassággal, az elágazásokkal és a készülékek csatlakozási pontjaival együtt.
2. A fal átvizsgálása. Vezetékkeresővel és a meglévő rajzok alapján ellenőrzik, nem fut-e a nyomvonalban villany-, víz- vagy fűtéscső. Ha a közelben régi gázvezeték van, azt a gázszerelőnek előbb el kell zárnia és biztonságossá kell tennie.
3. A helyiség előkészítése. A bútorokat kiviszik vagy fóliával letakarják, a padlót kartonnal vagy ponyvával védik, a szomszédos szobák ajtaját porzáró fóliával lezárják.
4. A szélek bevágása. A két gyémánttárcsás falhoronymaró két párhuzamos vágást készít a beállított szélességben és mélységben. Így a horony széle egyenes lesz, és a környező vakolat nem töredezik le feleslegesen.
5. A közép kivésése. A két vágás közötti anyagot vésőkalapáccsal és lapos vésővel távolítják el.
6. Tisztítás és ellenőrzés. A hornyot kitisztítják a portól és a törmeléktől, ellenőrzik a mélységet, a szélességet és az egyenességet. Csak ezután jöhet a gázszerelő a csővel.

A gép nélküli, kézi vésést ma inkább csak sarkokban, a mennyezet közelében vagy akadályok körül használják, ahová a horonymaró nem fér be. Lassabb, és a horony is kevésbé pontos.

Első ránézésre ugyanaz a feladat, de a fal anyaga meghatározza a szerszámot, az időt és a kockázatokat is.

Téglafal

A tömör égetett tégla viszonylag jól vésható. Az újabb házakban gyakori üreges tégláknál viszont óvatosnak kell lenni: az üregek vékony falai könnyen kitörnek, és a horony váratlanul kiszélesedhet. Ezért téglában is megéri előbb bevágni a széleket, és csak utána vésni, nem pedig csupán kalapáccsal kiverni a hornyot. A régi házakban a falazat gyakran rideg, a habarcs gyenge, ilyenkor még finomabban kell dolgozni.

Ha a fal mégis beton

A beton jóval keményebb, a munka lassabb, porosabb és zajosabb, gyémánttárcsa nélkül gyakorlatilag nem is megy. A legtöbb betonfalban acélbetét, vasalás van, amelyet nem szabad átvágni, mert gyengíti a teherhordó szerkezetet. Panelházban a teherhordó falakon, főleg vízszintes irányban, csak korlátozottan lehet hornyolni, ilyenkor érdemes statikus véleményét kérni.

A horony mindig egy adott csőhöz készül. Kicsit mélyebb és szélesebb legyen a csőnél, hogy a vezeték feszültség nélkül elférjen, rögzíthető legyen bilincsekkel, és rendesen takarja a habarcs és a vakolat. A pontos méretet a gázszerelő adja meg a cső fajtája és átmérője alapján. A feleslegesen mély horony viszont gyengíti a falat, különösen teherhordó falnál, ablakok és ajtók közelében.

A gázvezeték a falban csak vízszintesen vagy függőlegesen futhat, ferdén soha. Miért? Ha valaki évekkel később polcot fúr fel, a gázcsap vagy a készülék helyéből meg tudja becsülni, merre megy a cső. Ferde nyomvonalnál ezt senki sem tudja kitalálni.

A villany-, víz- és egyéb vezetékektől a gázcsőnek biztonságos távolságra kell lennie, a terv és az MSZ EN 1775, valamint a kapcsolódó szabványok szerint. Elzárókat és bontható kötéseket nem szabad befalazni, ezeknek hozzáférhetőnek kell maradniuk.

A horonyvésés munkaigénye több dologtól függ:

• a fal anyaga: az üreges és a régi, rideg tégla több odafigyelést kér, a beton pedig sokkal nehezebb,
• a nyomvonal hossza és formája: egy egyenes szakasz egyetlen falon egyszerűbb, mint a sok töréspont és faláttörés,
• a hozzáférés: a mennyezet alatt, sarokban, konyhabútor mögött vagy berendezett lakásban tovább tart a munka,
• a felület: ha előbb csempét vagy vastag vakolatot kell leverni, az plusz munka,
• a takarítás: a porelszívást, a törmelék elszállítását és a hornyok visszajavítását gyakran külön beszélik meg.

Az üres helyiség és a jól kijelölt nyomvonal mindenkinek időt spórol. Társasházban illik előre szólni a szomszédoknak, mert a vésés hangos. A közös képviselőt is érdemes tájékoztatni, hiszen a teherhordó falak és a közös vezetékek nem csak a te lakásodhoz tartoznak.

• Ferde nyomvonal, vagy egy „ahogy épp sikerült” vonal, amelyet a gázszerelő nem fog elfogadni.
• Túl sekély horony, amelyben a csövet nem takarja elég anyag, és a vakolat felette megreped.
• Túl mély horony teherhordó falban, átgondolás nélkül.
• Kitört téglaüregek, amikor a hornyot csak kalapáccsal verték ki.
• Átvágott kábel vagy cső, mert a falat vésés előtt nem nézték át.
• Csak sarokcsiszolóval vágott horony, amely rengeteg port csinál, és a mélysége egyenetlen.
• Kitisztítatlan horony, amelyben a bilincsek és a habarcs nem tapadnak jól, az éles peremek pedig megsérthetik a csövet.

A horonyvésést elvégezheti kőműves vagy más szakember is, de a gázcső szerelését, bekötését és a nyomáspróbát csak erre képesített gázszerelő végezheti. Ezért a hornyokat mindig a gázszerelővel egyeztetve vésik, nem „vakon”, előre.

Ha munka közben gázszagot érzel, azonnal hagyd abba, ne kapcsolj fel semmilyen elektromos eszközt, szellőztess, hagyd el a helyiséget, és hívd a gázelosztó hibabejelentő ügyeletét vagy a 112-t.

Mielőtt a gázszerelő befektetné a csövet, és a hornyokat visszajavítanák, érdemes végigmenni ezeken a pontokon:

• a nyomvonal megfelel a tervnek vagy a gázszerelővel egyeztetettnek,
• a hornyok csak vízszintesen és függőlegesen futnak,
• a mélység és a szélesség egyenletes a teljes hosszon,
• a szélek egyenesek, a környező vakolat nincs feleslegesen kitörve,
• a téglában nincsenek nagy kitört üregek,
• egyetlen más vezeték sem sérült meg,
• a hornyok ki vannak tisztítva a portól és a törmeléktől,
• a törmeléket elszállították, a helyiséget a megbeszéltek szerint kitakarították,
• a csőszerelés után elkészült a nyomáspróba, és megkaptad róla a jegyzőkönyvet.