Hézagok és sarkok akrilozása

A gyakorlatban ez a munka két formában jelenik meg, és a kettő kicsit eltér egymástól.

Hézagok akrilozása hagyományos falakon és mennyezeten főleg felújításnál és átfestésnél kerül elő. Ilyenkor az ajtótokok, ablakkeretek és párkányok körüli hézagokat, a fal és a mennyezet közti repedést vagy a fa, a beton és a vakolat találkozását tömítik. Az alap általában régebbi, gyakran poros vagy régi festékmaradványos, ezért a tisztítás és az előkészítés több időt visz el.

Gipszkarton sarkainak és csatlakozásainak akrilozása a gipszkarton válaszfalak, előtétfalak és álmennyezetek szerelése után következik. A táblák közti sík illesztéseket a gipszkartonos előbb gipszes glettel és hézagerősítő szalaggal tölti ki, majd csiszolja. Az akril csak ezután jön, a belső sarkokba és oda, ahol a gipszkarton más anyaggal találkozik, például a mennyezettel, a falazattal vagy az ajtótokkal. Az alap új és egyenes, így gyorsabban halad a munka, viszont egy új tetőtérben vagy álmennyezetnél nagyon sok méter csatlakozás gyűlik össze.

Miért éppen akril? Minden épület finoman mozog a hőmérséklet és a páratartalom változásával, az új épület ráadásul még ülepszik is. A kemény gipszes glett a sarokban megreped, a rugalmas akril elviseli ezt a mozgást. A szilikonnal ellentétben pedig át lehet festeni.

A szakember először az alapot nézi meg. A hézagnak száraznak, szilárdnak és pormentesnek kell lennie. A laza vakolatdarabokat és a régi tömítést eltávolítja, a régi repedést kitisztítja, és ha kell, kicsit kitágítja, hogy a tömítőanyagnak legyen hova befolynia. A nedvszívó vagy porló felületet akrilozás előtt mélyalapozóval kezeli.

Ezután a kartust a kinyomópisztolyba teszi, a csőrét ferdén, nagyjából a hézag szélességére vágja, és egyenletes nyomással, folyamatos mozdulattal nyomja ki az anyagot. Azonnal elsimítja benedvesített ujjal, keskeny rugalmas spaklival vagy simítóval, a felesleget pedig nedves szivaccsal letörli. Elsimítás után a sarokban vékony, egyenes, alig látható vonalnak kell maradnia, nem vastag csíknak.

A mély hézagokat nem egyetlen vastag réteggel töltik ki. Az akril száradás közben kissé zsugorodik, ezért a mély hézagot vagy előre kitöltik (gipszkartonnál gipszes glettel, az ajtótokok körüli nagyobb réseknél például habzsinórral), vagy az akrilt két vékony rétegben viszik fel. A második réteg csak az első megszáradása után kerülhet rá.

A legtöbb tömítő néhány óra után festhető, vastagabb rétegnél és párás helyiségben akár csak egy nap múlva. A döntő mindig a gyártó adata a kartuson.

• A hézagok hossza és száma: egy álmennyezetes, sok sarokkal tagolt szoba jóval több métert jelent, mint egy egyszerű helyiség.
• A hézagok szélessége és mélysége: a keskeny hézag egy mozdulattal kész, a széleshez előtöltés vagy több réteg kell.
• Az alap állapota: az új gipszkarton szinte azonnal kezelhető, a régi repedéseket viszont ki kell nyitni, tisztítani és alapozni.
• Magasság és hozzáférés: a magas mennyezet alatti sarkok, a lépcsőházak és a tetőtéri ferde falak létrát vagy állványt igényelnek, és lassítják a munkát.
• Tagoltság: fülkék, ívek, csövek és vezetékek sok rövid, nehezen elérhető szakaszt jelentenek.
• Elvárt megjelenés: nagy ablakokon beeső súrlófényben minden egyenetlenség látszik, ezért lassabban és pontosabban kell dolgozni.

• Akril poros vagy nedves alapra: nem tapad, idővel elválik a széleken, és a sarokban sötét hajszálvonal jelenik meg.
• Akril a glett helyett: a táblák közti sík illesztések gipszes glettbe és szalagba valók. Az akril nem erősíti meg őket, és a festék alatt látszani fog.
• Túl vastag réteg: zsugorodik, reped, és a sarokban látható csíkot hagy.
• Késői simítás: ha az anyag már bebőrösödött, nem lehet szépen elsimítani. A megszáradt akrilt ráadásul rosszul lehet csiszolni, mert puha és rugalmas.
• Szilikon akril helyett: a festék nem tapad meg rajta, gyöngyözik.
• Festés friss tömítésre: a hézag fölött a festék megrepedhet, vagy foltos marad.
• Kihagyott kritikus pontok: a mennyezet melletti sarok, az álmennyezet csatlakozása és az ajtótokok környéke reped meg elsőként.

Az akrilnak megvannak a határai. A nagyobb dilatációs hézagokhoz, a padlóhézagokhoz, kültérre és oda, ahol közvetlenül víz éri a felületet (például zuhanyzó), más tömítő kell, általában szaniter szilikon vagy poliuretán. Ha egy repedés tömítés után is újra kinyílik vagy szélesedik, az már nem kozmetikai kérdés. Az okát szakembernek, szükség esetén statikusnak kell megnéznie.

Az akrilozást egy ügyes laikus is meg tudja csinálni. A mennyezet alatti sarkokhoz készíts elő stabil létrát, a szokásosnál magasabb mennyezethez viszont inkább hívj szobafestőt állvánnyal. A technikát először egy rövid, kevésbé látható szakaszon próbáld ki.

1. Festhető beltéri akrilt venni, konyhába és fürdőszobába, közvetlen vízhatástól távol, fokozottan páraálló akrilt.
2. A hézagot kitisztítani, a port felporszívózni, a laza régi tömítést és festéket eltávolítani.
3. A nedvszívó vagy porló alapot mélyalapozóval lekenni és hagyni megszáradni.
4. Egyenetlen alapnál vagy első próbálkozáskor a széleket festőszalaggal leragasztani.
5. A kartus csőrét ferdén, a hézag szélességére levágni, és a kartust a pisztolyba tenni.
6. Az anyagot egyetlen folyamatos mozdulattal, egyenletes nyomással kinyomni, nagyjából karnyújtásnyi szakaszonként.
7. Azonnal elsimítani benedvesített ujjal vagy simítóval, a felesleget nedves szivaccsal letörölni.
8. A szalagot lehúzni, amíg a tömítő még puha.
9. Hagyni megszáradni a gyártó előírása szerint, a mélyebb részeket szükség esetén egy második vékony réteggel pótolni.
10. Csak ezután festeni.

A hézagokat még festés előtt nézd meg súrlófényben, például a falhoz tartott zseblámpával.

• a sarkokban a vonalak egyenesek, vékonyak, csíkok nélkül,
• a tömítő teljes hosszában tapad, a széleken nem válik le,
• a felületen nincsenek buborékok, lyukak és ujjnyomok,
• a hézagok körül nincsenek rászáradt tömítőmaszatok,
• a mennyezet melletti sarkok, az ajtótokok és ablakok környéke és az álmennyezet csatlakozásai is tömítve vannak,
• a tömítő festés előtt teljesen száraz,
• festés után a festék a hézagok fölött is egyenletesen fed, és nem reped meg.