Jolly él (kialakítás és beépítés)

A munka egyszerűnek látszik, de tizedmilliméteren múlik. A menete általában a következő.

A sarok és az alap ellenőrzése

A fal sarkának egyenesnek és derékszögűnek kell lennie. Ha a vakolat a sarkon hullámos vagy „elszalad”, a két csempe nem fekszik fel egymásra a teljes hosszon, és rés marad közöttük. Ezért a burkoló először vízmértékkel és derékszögű vonalzóval ellenőrzi a sarkot, és ha kell, kiegyenesíti. Az alapnak szilárdnak, száraznak és pormentesnek kell lennie, vizes helyiségben vízszigeteléssel.

Vágás és csiszolás

A vágáshoz billenthető asztalú, vizes hűtésű csempevágó gép kell gyémánttárcsával, vagy kifejezetten jolly élek készítésére szolgáló gép. A vágás a csempe hátoldala felől történik. Fontos részlet: az élt nem vágják „késélesre”. Az előlapon egy vékony, általában körülbelül egy milliméteres sáv megmarad, hogy a máz ne pattogjon le. A szöget gyakran kicsit 45 fok alá állítják, így a két lap pontosan az előlapjával ér össze, hátul pedig marad hely a ragasztónak.

Az él finomítása

Vágás után az élt gyémánt csiszolószivaccsal vagy finom tárcsával átdolgozzák. Ez eltünteti az apró csorbákat, és az éles peremet enyhén lekerekíti, így nem vágod meg magad a sarkon, és az él jobban bírja az ütést is.

Ragasztás

A csempéket flexibilis ragasztóval rakják fel, általában kétoldali ragasztással (a falra és a lap hátoldalára is), hogy a sarok mögött ne maradjon üreg. A sarok két oldalát egyszerre vagy közvetlenül egymás után teszik fel, és folyamatosan nézik, hogy egy síkban vannak-e. A fugából kinyomódó ragasztót azonnal eltávolítják.

Fugázás és tisztítás

Amikor a ragasztó a gyártó előírása szerint megkötött, a sarkon lévő vékony hézagot a többi fugával azonos színű fugázóval töltik ki. Zuhanyzóban gyakran epoxi fugát választanak, mert kevésbé szívja be a vizet és a szennyeződést. Végül a felületet lemossák, és a sarkot teljes magasságában átnézik.

A jolly él elegáns, de nem mindenhova való. A fém vagy műanyag élvédő védi a sarkot, a jolly él csak szépen lezárja. Egy kerámia sarok erős ütésnél sérülékenyebb, mint egy alumíniumprofil.

• Jolly él ott jó választás, ahol tiszta megjelenést szeretnél, és a sarkot nem érik gyakran ütések: ablakkávák, fülkék, polcok a zuhanyzóban, fürdőszobai csempesarkok.
• Élvédő a forgalmas helyeken praktikusabb: előszoba, olyan sarkok, amelyek mellett bútort vagy babakocsit visznek el, lépcsők, közösségi terek.

Sokat számít az anyag is. Mázas csempénél, amelynek fehér vagy vöröses a cserépteste, a lecsiszolt élen más színű csík látszik. Az anyagában színezett gres lapok mutatnak jól, mert a vágás színe megegyezik a felületével. Üvegmozaikhoz és nagyon vékony burkolólapokhoz a jolly él kevéssé alkalmas.

A munka nehézségét, és így az árát is, elsősorban a sarkok száma és típusa határozza meg, nem a burkolt felület nagysága. Nehezebbé és ezért drágábbá teszi:

• a nagy formátumú lapok, mert a hosszú vágást nehezebb egyenesen vezetni, és a lapot is nehezebb mozgatni,
• a kemény és vastag gres lapok, amelyek lassabban vághatók és jobban terhelik a tárcsát,
• a ferde falsarok, amelyet előbb ki kell egyenesíteni,
• a rövid darabok és belső részletek, például fülkék, ahol három él találkozik egy pontban,
• a minta vagy rajzolat, amelynek a sarkon folytatódnia kell.

Ezzel szemben az egyenes sarok, a közepes lapméret és az anyagában színezett lap jelentősen megkönnyíti a munkát. A gyakorlatban azzal is számolni kell, hogy vágás közben néhány lap elreped, ezért érdemes tartalékot tartani ugyanabból a gyártási tételből.

• Késélesre csiszolt él. A máz vágáskor vagy később egy ütéstől kicsorbul.
• Üreg a sarok mögött. Ha a ragasztó nem tölti ki a hézag mögötti teret, a sarok ütésre megreped.
• Pontosan 45 fok mindkét lapon. A lapok ilyenkor hátul érhetnek össze, elöl pedig nyitott fuga marad.
• Ellenőrizetlen falsarok. A hézag a magasság mentén hol kinyílik, hol bezárul.
• Jolly él rossz helyen. Egy forgalmas előszobasarkon előbb-utóbb kicsorbul.

Ha van már gyakorlatod a csempézésben, és hozzáférsz egy billenthető asztalú vizes csempevágóhoz, egy fülkén vagy ablakkáván kipróbálhatod a jolly élt. Viselj védőszemüveget, kesztyűt és hallásvédőt, és hulladék darabokon kezdj.

1. A sarkot vízmértékkel és derékszögű vonalzóval ellenőrizni, az egyenetlenségeket kiegyenlíteni.
2. A vágógép asztalát kicsivel 45 fok alá állítani, és egy maradék csempén próbavágást végezni.
3. A hátoldal felől vágni, az előlapon körülbelül egy milliméteres vékony sávot meghagyni.
4. A két próbadarabot összeilleszteni, és ellenőrizni, hogy az előlapjukkal érnek-e össze a teljes hosszon.
5. Az élt gyémánt csiszolószivaccsal finomítani.
6. Flexibilis ragasztót felhordani a falra és a csempe hátoldalára is.
7. A sarok két oldalát felrakni, síkba igazítani, a hézagból a felesleges ragasztót kiszedni.
8. A ragasztó megkötése után a sarkot kifugázni, a felületet lemosni.

Nagy formátumú lapoknál, kemény gresnél vagy a nappaliban jól látható sarkoknál érdemes a munkát burkolóra bízni.

• a sarokhézag szélessége a teljes magasságban egyforma,
• a két lap egy síkban van, egyik sem áll ki a másik elé,
• az élen nincs csorba, repedés vagy éles pont,
• a csiszolt él színe nem tér el zavaróan a felülettől,
• a sarok óvatos kopogtatásra nem kong,
• a fuga hiánytalanul ki van töltve, és színben illik a burkolat többi részéhez,
• a rajzolat vagy minta a sarkon folytatódik,
• a felület tiszta, nincs rajta ragasztó- vagy fugamaradvány.