Sarkok és csatlakozások szilikonozása

Jogos a kérdés: miért nem fugázzák ki a sarkot ugyanúgy, mint a többi fugát? Azért, mert a két fal, a fal és a padló, vagy a kád és a fal kicsit másképp mozog. A kád a víz és az ember súlyától enyhén lehajlik, a padló és a falak a hőmérséklet és a páratartalom változására reagálnak. A sarokba tett kemény fuga idővel megreped, és a víz utat talál magának. A rugalmas szilikon elviseli ezt a mozgást, így a csatlakozás tömör marad.

Egy dolgot viszont érdemes tudni: a szilikon nem vízszigetelés. A zuhanyzóban és a kád körül a csempe alá kenhető vízszigetelés kell, a sarkokba pedig vízzáró szalag. A szilikon csak az első, látható védelmi vonal. Ha valaki kizárólag a szilikonra bízza magát, az első apró repedésnél bejut a víz a falazatba.

• Szaniter szilikon: ez az alap a fürdőszobába és a konyhába. Penészgátló adalékot tartalmaz, és jól bírja a vizet. Kádhoz, zuhanyhoz, mosdóhoz, mosogatóhoz és a burkolat sarkaiba való.
• Semleges szilikon: ott használják, ahol a hagyományos, ecetes térhálósodású szilikon kárt tehet, például érzékeny fémeknél vagy egyes műanyagoknál. Az ecetes szilikont arról ismered fel, hogy kötés közben erős ecetszaga van.
• Természetes kőhöz való szilikon: márványhoz, travertinhez és hasonló anyagokhoz készül. A sima szilikon a kő szélén sötét, zsíros foltot hagyhat, ami utólag már nem jön ki.
• Akril tömítő: csak száraz helyre való, például a fal és a gipszkarton találkozásához vagy az ajtótokok köré. Átfesthető, de zuhanyba és kád mellé nem jó, mert a vizet hosszú távon nem bírja.

A szilikon színét érdemes a fugához igazítani. Sokféle árnyalatban kapható, így a sarokban nem kell fehér csíknak világítania a szürke fugák között. A szilikont nem lehet átfesteni, ezért a színt rögtön az elején válaszd ki.

Új fürdőszobában könnyű a dolog, mert a sarkok tiszták, szárazak, és nincs bennük régi tömítő. A munkát hosszabbá és ezzel drágábbá teszi:

• a régi szilikon eltávolítása, főleg ha átszőtte a penész, vagy valaki már rákent egy újabb réteget,
• a széles és mély hézag, amelybe előbb háttérkitöltő zsinórt kell tenni, hogy a szilikon ne legyen feleslegesen vastag, és csak a két szemközti oldalhoz tapadjon,
• a nehezen hozzáférhető helyek a kád mögött, a csaptelep alatt, a zuhanyfal körül vagy szűk fülkékben,
• az érzékeny anyagok, mint a természetes kő, az akrilkád vagy a fényes csempe, ahol semmit nem szabad megkarcolni,
• a nedves alap, amelynek előbb ki kell száradnia, különben a szilikon nem tapad meg.

Ha társasházi lakásban a víz már átázott az alattad lakókhoz, az új szilikon önmagában nem elég. Szólj a közös képviselőnek, és nézesd meg szakemberrel, honnan jön valójában a víz.

A kád, a mosdó vagy a zuhanytálca körüli szilikon cseréjét egy ügyes laikus is meg tudja csinálni. Kell hozzá kinyomópisztoly, kés vagy kaparó, szilikoneltávolító, izopropil-alkohol, festőszalag és szilikonsimító. Számolj azzal, hogy utána a zuhanyt legalább egy napig nem használhatod.

1. A régi szilikont mindkét szélén bevágni, teljes hosszában kihúzni, a maradékot szilikoneltávolítóval fellazítani és műanyag kaparóval leszedni.
2. A hézagot lemosni, izopropil-alkohollal alaposan zsírtalanítani, és hagyni teljesen kiszáradni.
3. A kádat vízzel feltölteni, hogy úgy hajoljon le, mint használat közben, és a vizet a szilikon kikötéséig benne hagyni.
4. Festőszalagot ragasztani a sarok két oldalára úgy, hogy köztük a kívánt szélességű sáv maradjon.
5. A kartus csőrét ferdén, a hézag szélességének megfelelő nyílásra levágni, és a kartust a pisztolyba tenni.
6. A szilikont egyetlen folyamatos mozdulattal, egyenletes nyomással, megszakítás nélkül felvinni.
7. A fugát azonnal lesimítani mosogatószeres vízbe vagy simítófolyadékba mártott simítóval, a felesleget folyamatosan egy rongyba törölni.
8. A szalagot rögtön a simítás után, amíg a szilikon puha, ferdén, a fugától elfelé lehúzni.
9. A fürdőt szellőztetni, és a fugát a gyártó előírása szerint kötni hagyni, általában legalább 24 órán át víz nélkül.

Ha a szilikon közben bőrösödni kezd, és a fuga nem sikerült, ne javítgasd. Egyszerűbb az egészet kihúzni és újat felvinni.

• Új szilikon a régire: a régi szilikonon az új nem tapad, és alatta tovább terjed a penész. A régi tömítőt mindig teljesen el kell távolítani.
• Zsíros vagy nedves alap: a mosószer-, szappan- és vízkőmaradék, sőt az ujjlenyomat is rontja a tapadást. A szilikon ilyenkor rövid időn belül elválik a szélén.
• Túl vastag réteg: a vastag szilikon sokáig köt, és belül puha maradhat. A mély hézagot előbb zsinórral kell kitölteni.
• Rossz tömítő: az akril a zuhanyban megszívja magát vízzel és bepenészedik, a sima szilikon a kövön foltot hagy.
• Későn lehúzott szalag: ha a szalag addig a helyén marad, amíg a szilikon bőrösödik, lehúzáskor darabokat tép ki belőle, és a széle cafatos lesz.
• Üres kád szilikonozáskor: a fuga az első teletöltéskor megnyúlik, és elszakadhat.

A hosszabb élettartamhoz egyszerű ápolás is sokat ad: zuhanyzás után töröld át a fugákat, szellőztess, és tisztításhoz kíméletes szert és puha rongyot használj durva kefe helyett. Ha a szilikon a felszín alatt besötétedik, elveszíti rugalmasságát vagy leválik, ideje cserélni.

• a fuga teljes hosszában folytonos, nincs benne lyuk, buborék vagy megszakadás,
• a szilikon mindkét felülethez tapad, és körömmel nem lehet könnyen lefejteni a széléről,
• a felülete sima, enyhén befelé ívelt, a szélei egyenesek,
• a csempén, a kádon és a csaptelepen nincs rászáradt szilikonmaszat,
• az új szilikon alól nem látszik át régi tömítő vagy penész,
• a szilikon színe illik a fugákhoz, és minden sarokban egyforma,
• kőnél és érzékeny felületnél nincs sötét folt a széleken,
• a burkoló megmondta, mikortól használhatod újra a zuhanyt vagy a kádat.