Tégla válaszfal bontása 150 mm vastagságig

A 150 mm alatti belső falak többsége egyszerű válaszfal, amely csak a saját súlyát viseli. Ez viszont nem szabály. Régi, fagerendás födémes házakban előfordul, hogy a gerendák idővel lehajlanak, és ráfekszenek a válaszfalra, így az átvesz valamennyit a födém terheléséből. Családi házaknál az is megesik, hogy valaki utólag alátámasztásként „használta” a falat. A vékony fal tehát még nem jelenti azt, hogy nyugodtan elbontható.

Hogyan derül ez ki? Sokat segít a ház eredeti terve, ha megvan a tulajdonosnál vagy társasházban a közös képviselőnél. Ha nincs terv, vagy bizonytalan vagy, nézesse meg a falat statikussal. Ha a beavatkozás érinti a tartószerkezetet, a statikus véleménye nem ajánlás, hanem alapfeltétel.

Egy rendes brigád nagyjából ebben a sorrendben dolgozik:

1. bejárás és a vezetékek feltérképezése: megkeresik a konnektorokat, kapcsolókat, kötődobozokat, felszálló vezetékeket és radiátorokat a fal mindkét oldalán, ebben vezetékkereső is segít,
2. a hálózatok leválasztása: az áramot villanyszerelő köti le és teszi biztonságossá, a vizet és a fűtést vízszerelő, a falban futó gázcsőhöz pedig csak jogosultsággal rendelkező gázszerelő nyúlhat,
3. a lakás védelme: a padlót kemény lappal és fóliával takarják le, a bútorokat kiviszik vagy becsomagolják, a többi helyiség ajtaját fóliával és szalaggal lezárják, hogy a por ne terjedjen szét,
4. a falon lévő dolgok leszerelése: az ajtótokot, csempét, szegélyt, polcokat és kapcsolókat előre eltávolítják,
5. leválasztás a megmaradó szerkezetekről: a szomszédos falnál és a mennyezet alatt a csatlakozást sokszor bevágják, hogy bontáskor ne szakadjon ki a vakolat és a falazat ott, ahol meg kell maradnia,
6. bontás fentről lefelé: a falazatot soronként szedik le a mennyezettől a padló felé, soha nem alulról alávésve,
7. a törmelék folyamatos kihordása: zsákokba vagy talicskába rakják és a konténerbe viszik, hogy ne gyűljön fel a szobában,
8. utómunka: a padlón, a mennyezeten és az oldalfalakon maradt habarcsot leverik, a helyet felsöprik és porszívózzák.

A bontáshoz vésőgépet, bontókalapácsot, a szép, egyenes lezáráshoz pedig elszívós vágó- vagy horonymarógépet használnak. Vékony válaszfalnál nem kell a legnagyobb gép: a finomabb munka kíméli a környező falakat és a szomszédokat is.

Két ugyanakkora fal bontása egészen más munka lehet. A ráfordítást, és így a költséget is főleg ezek befolyásolják:

• anyag és habarcs: a mészhabarcsba rakott üreges válaszfaltégla könnyen jön, a cementhabarcsos tömör égetett tégla sokkal több munkát ad,
• mi van a falon: csempe, vastag vakolat vagy régi festékrétegek plusz munkát és hulladékot jelentenek,
• vezetékek a falban: minden kábelt, csövet vagy elosztódobozt előre le kell kötni és el kell vezetni máshová,
• ajtótok és áthidaló: a falba falazott acél ajtótok vagy az ajtó feletti áthidaló lassítja a bontást,
• megközelíthetőség: lift nélküli emelet, szűk lépcsőház vagy távol álló konténer sok cipekedést jelent,
• lakott lakás: ha közben laknak a lakásban, alaposabb védelem kell, és csak a házirend szerinti órákban lehet zajos munkát végezni,
• belmagasság: a régi, magas polgári lakásokban nagyobb a fal felülete, és a mennyezet közelében állvány vagy munkaállás kell.

A törmelék elszállítását és lerakását gyakran külön számolják. A falazott válaszfal nehéz, és több törmelék keletkezik, mint amire az ember számít. Az építési hulladék nem való a háztartási kukába, az önkormányzat szabályai szerint kell kezelni. Társasházban érdemes a közös képviselővel előre egyeztetni, hol állhat a konténer, és hogyan védjék a liftet és a lépcsőházat.

• bontás a teherbírás ellenőrzése nélkül: ha a fal mégis alátámasztott valamit, repedések jelenhetnek meg a mennyezeten vagy a felső szinten,
• vezeték átvágása: a feszültség alatt lévő kábel vagy a vízcső a falban a legveszélyesebb és legkellemetlenebb meglepetések közé tartozik,
• alulról alávésés: a fal felső része egyszerre leomolhat, és valakit megsebesíthet,
• a törmelék egy helyre halmozása: fagerendás födémű régi házakban egy nagy törmelékkupac túlterhelheti a födémet,
• a szomszédos fal kiszakítása: bevágás nélkül a vakolat és a falazat ott is leválik, ahol a falnak meg kellene maradnia,
• a por alábecsülése: a finom tégla- és habarcspor bejut a szellőzőbe, az elektronikába és a szomszédokhoz is, ezért fontos a jó takarás és a légzésvédő.

A gyakorlatban sokszor csak a fal megbontása után derül ki, hogy fut benne egy vezeték, amiről senki sem tudott, vagy hogy a falazat rosszabb állapotban van a vártnál. Ezért érdemes egy kis időtartalékkal számolni, és már előre megbeszélni a kivitelezővel, mi a teendő ilyenkor.

A bontás zajos és poros munka. A munkásoknak, és neked is, ha ott vagy, légzésvédő maszk, védőszemüveg, kesztyű, erős lábbeli és fülvédő kell. Az ablakot jó nyitva tartani, de a port ne a társasház folyosójára fújjátok ki.

Ha bontás közben megsérül a gázcső, vagy gázszagot érzel, azonnal hagyjátok abba a munkát, ne kapcsolj fel és le semmilyen elektromos eszközt, ne gyújts tüzet, szellőztess, és hagyd el a helyiséget. Hívd a gázelosztó hibabejelentő számát, vagy a 112-t.

Ez a tétel általában csak a fal eltávolítását tartalmazza. A fal helyének helyrehozása, vagyis a padló kiegyenlítése, például aljzatbetonnal, a mennyezet és az oldalfalak javítása, glettelése külön munka. Ezt érdemes már a megrendeléskor tisztázni.

Átvételkor nézd végig ezeket a pontokat:

• a válaszfal a megbeszélt terjedelemben eltűnt, az ajtótokkal és a burkolattal együtt,
• a megmaradó falakon, a mennyezeten és a padlón nincs új repedés vagy kiszakadt falazat,
• a szomszédos falaknál és a mennyezetnél a csatlakozás egyenes és javításra kész,
• a szabaddá vált vezetékek biztonságosan le vannak zárva és meg vannak jelölve, az elektromos részt villanyszerelő ellenőrizte,
• a törmeléket elszállították, és tudod, hová került,
• a lépcsőház, a lift és a környező helyiségek tiszták és sértetlenek,
• nem maradt vastag por a padlón, az ablakokon és a szellőzőben.