5 szobás lakás villanyszerelése: alapszerelés és szerelvényezés

Az átalánydíj azt jelenti, hogy a munkát az egész lakásra árazzák, nem konnektoronként. Ez csak akkor működik jól, ha mindkét fél tudja, mi van benne és mi nincs. Egy 5 szobás lakásnál ez fontosabb, mint egy garzonnál, mert a kiállások száma lakásonként nagyon eltérhet.

Alapszerelés

• a nyomvonalak és a dobozhelyek felrajzolása a falakra az egyeztetett terv alapján,
• horonymarás és a dobozhelyek kifúrása,
• szerelvénydobozok, kötődobozok és szükség esetén elosztódobozok elhelyezése,
• az erősáramú vezetékek behúzása a világítási és dugaszolóaljzat-körökhöz, a konyhához, a fürdőszobákhoz és az önálló fogyasztókhoz,
• az új lakáselosztó felszerelése és bekötése,
• a lépcsőházi mérőhelytől érkező betáp csatlakoztatása, ha ez benne van a megállapodott terjedelemben,
• a fürdőszobákban az egyenpotenciálra hozó hálózat kiépítése, ahol szükséges.

Szerelvényezés

A szerelvényezés csak a vakolás, glettelés és festés után jön. A villanyszerelő ekkor rakja fel a konnektorokat, kapcsolókat, fényerő-szabályzókat, beköti a lámpák csatlakozóit, felszereli az elosztóba a kismegszakítókat és áramvédőket, majd mindent kipróbál. Ilyenkor derül ki, mennyire pontos volt az alapszerelés: a túl mélyre vagy ferdén beültetett doboz ebben a fázisban már nehezen javítható.

Ami általában nincs benne

Külön szokták kezelni a hornyok bevakolását, a lámpák felszerelését (főleg a csillárokat és a LED-szalagokat), a gyengeáramot (internet, tévé, csengő, riasztó), az okosotthon-rendszert, a társasház felszálló vezetékének cseréjét és a teljesítménybővítést az elosztónál. A szerelvényeket gyakran maga a megrendelő választja ki, ezért előre tisztázd, hogy a villanyszerelő hozza őket, vagy te. Az érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálatot erre jogosult szakember végzi, és ez hol része a csomagnak, hol nem. Ezt kérdezd meg kifejezetten.

Az árlistában ugyanez a munka szerepel 1, 2, 3 és 4 szobás lakásra is, mindegyik külön oldalon. Az elv ugyanaz, de a lakás méretével nemcsak a konnektorok száma nő. Az egész rendszer felépítése is más lesz.

• 1 és 2 szobás lakás: kevés áramkör, kis egy- vagy kétsoros elosztó, egy-két villanyszerelő néhány napos munkája. Igazán csak a konyha és a fürdő igényel több figyelmet.
• 3 szobás lakás: tipikus panellakás. Több az áramkör, az elosztó általában már több sort igényel, de a felépítés még egyszerű.
• 4 szobás lakás: gyakran két fürdőszoba vagy külön WC kézmosóval, több fogyasztó, hosszabb nyomvonalak.
• 5 szobás lakás: a legnagyobb terjedelem. Jellemzően két fürdőszoba, nagy konyha indukciós főzőlappal, dolgozószoba sok konnektorral, gardrób, néha több szobában klíma. Annyi az áramkör, hogy az elosztó többsoros, és az áramvédők szerinti csoportosítást alaposan át kell gondolni.

Mit jelent ez a gyakorlatban egy 5 szobás lakásnál:

• Hosszabb vezetékek: az elosztótól a legtávolabbi szobáig hosszú lehet az út. A nagy teljesítményű fogyasztóknál figyelni kell a feszültségesésre, és ehhez illő keresztmetszetet kell választani.
• Több áramvédő: ha az egész nagy lakás egyetlen fi-relén lógna, egy hiba mindent lekapcsolna. Ezért az áramköröket több áramvédő között osztják el, vagy a fontos körökre kombinált áramvédő kismegszakítót (RCBO, köznyelven FI/LS) tesznek.
• A betáp teljesítménye: egy nagy lakás indukcióval, sütővel, két villanybojlerrel és klímával könnyen a főkismegszakító határára ér. Néha háromfázisú betápra vagy teljesítménybővítésre van szükség.
• Nagyobb brigád: az alapszerelésre általában több ember jön egyszerre, különben a munka hetekre feltartaná a többi szakmát.
• Nagyobb esély a tervezési hibára: öt szobában könnyű elfelejteni egy konnektort az ágy mellett, vagy egy kapcsolót a nappali második bejáratánál. Itt a jó terv többet ér, mint egy kis lakásnál.

Konnektor- és lámpaterv

A legtöbbet egy olyan terv ér, ami még a horonymarás előtt elkészül. Elég egy alaprajz, amire berajzolod a bútorokat: hol lesz az ágy, az íróasztal, a tévé, a konyhapult, a mosógép, a szárítógép. Csak ezután jönnek a konnektorok és a kapcsolók. Miért ilyen sorrendben? Mert a szekrény mögé került konnektor használhatatlan, a nyitott ajtó mögötti kapcsolót pedig senki nem találja meg. A konyhához kérj a konyhabútor gyártójától rajzot a gépek helyével, különben a dobozokat gyakran át kell rakni.

Egyeztetés a közös képviselővel

Társasházban nem vagy egyedül. A lakás betápja a lépcsőházból jön, a mérőóra az áramszolgáltatóé, a falak pedig lehetnek teherhordók. A munka előtt szólj a közös képviselőnek, egyeztesd a betáp lekapcsolását és a lépcsőházi mérőszekrényhez való hozzáférést. Sok háznak saját szabályai vannak a zajos munkákra és a sitt elszállítására.

Az áramszolgáltató

Ha nagyobb teljesítményt tervezel, például indukció, hőszivattyús vízmelegítő vagy a ház garázsában elektromos autó töltése miatt, a teljesítménybővítést a területileg illetékes hálózati elosztónál kell kérni. Ez időbe telik, ezért a tervezéssel párhuzamosan intézd, ne a munka végén.

A lakás állapota

A lakás legyen üres, a régi csempe és a régi vakolat a horonyhelyeken eltávolítva, és a bontandó vagy épülő válaszfalak már készen. A villanyszerelőnek tudnia kell, hol lesznek a végleges falak, különben vakon rajzolja a nyomvonalakat. A szerszámokhoz kell ideiglenes áramforrás, például építési elosztó vagy egy előre megbeszélt ideiglenes áramkör.

1. A régi hálózat lekötése és bontása. A régi alumínium vezetékeket panelházban gyakran lekötve a falban hagyják, ha a kihúzásuk tönkretenné a vakolatot. A lényeg, hogy sehol ne maradjanak feszültség alatt.
2. Bejárás a megrendelővel, és az összes doboz és nyomvonal felrajzolása a falakra. Egy 5 szobás lakásnál ez akár egész napos munka, de megéri.
3. Horonymarás és a dobozhelyek kifúrása. Elszívós horonymarót használnak, ami jelentősen csökkenti a port. A nyomvonalak függőlegesen és vízszintesen, megállapodott sávokban futnak, nem ferdén keresztül a falon.
4. A dobozok rögzítése gipsszel vagy gyorskötő habarccsal. A dobozoknak a leendő falfelülettel kell egy síkba kerülniük, vagyis számolni kell a vakolat vagy a csempe vastagságával.
5. Vezetékbehúzás. Minden áramkört megjelölnek a végén az elosztóban, hogy később is egyértelmű legyen, mi hová vezet.
6. Az elosztó felszerelése és a betáp csatlakoztatása. A lépcsőházi betápot csak a közös képviselővel egyeztetve és lekapcsolt állapotban kötik be.
7. Ellenőrző mérés az alapszerelés után, és fotók a nyomvonalakról a bevakolás előtt. A vezetékes falakról készült képek aranyat érnek, amikor évek múlva fúrni akarsz.
8. A hornyok bevakolása, glettelés, festés és burkolás. Ezt más szakmák végzik.
9. Szerelvényezés: a szerelvények felrakása, az elosztó szerelése, a lámpacsatlakozók bekötése.
10. Végső mérés, érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálat, a jegyzőkönyv átadása.

Vezetékek

Lakásokban ma rézvezetéket használnak, jellemzően védőcsőben behúzott MCu vezetéket vagy NYM-J kábelt. A világítási körök általában 1,5 mm², a dugaszolóaljzat-körök 2,5 mm² keresztmetszetűek. A főzőlaphoz külön többerű vezeték megy, aszerint, hogy egy-, két- vagy háromfázisú a bekötés, és mit kér a gyártó. Egy 5 szobás lakásban a nagy fogyasztókhoz vezető hosszabb szakaszokon a villanyszerelő nagyobb keresztmetszetet is választhat, hogy a feszültségesés kisebb legyen. A védőcsöves szerelés előnye, hogy egy vezeték később cserélhető vagy pótolható falbontás nélkül.

Elosztó

Nagy lakásba többsoros elosztót érdemes választani, szabad hellyel. A tartalék megéri: ha később klímát vagy töltőt kötsz be, nem kell dobozt cserélni. A süllyesztett elosztó szebb, de elég vastag fal kell hozzá. Panelházban a teherhordó panelbe nem szerencsés nagy nyílást vésni, ilyenkor falon kívüli dobozt vagy másik helyet választanak.

Védelmek

• 30 mA-es áramvédő kapcsoló (fi-relé): az áramütéstől véd érintés esetén. Ma a dugaszolóaljzat-körökön és a fürdőszobákban alapnak számít.
• Kombinált áramvédő kismegszakító (RCBO): egy áramkörre egyesíti a két funkciót. Hiba esetén csak az az egy kör kapcsol le, nem a fél lakás. Öt szobánál ez sokat ér, például a hűtő vagy a számítógép körén.
• Túlfeszültség-védelem: a hálózati túlfeszültségtől védi az elektronikát. Hogy kell-e, és milyen típus, azt a villanyszerelő dönti el a ház meglévő hálózata alapján.

Dobozok és szerelvények

Gipszkartonba üreges falba való dobozt használnak, tégla- és betonfalba hagyományosat. A mélyebb dobozok megkönnyítik a bekötést, főleg ha sok vezeték fut beléjük, vagy fényerő-szabályzó kerül oda. A szerelvényeknél az olcsó és a minőségi között főleg a sorkapcsok tartásában és a kapcsolók mechanikájában van különbség. Öt szobában nagyon sok darab kell, és ami darabonként megspórolt pénznek tűnik, az később gyakran kilazult konnektorokban jön elő.

Hagyományos kapcsolók vagy okosotthon

Ha okos világítás- és redőnyvezérlésen gondolkodsz, az alapszerelés előtt dönts. Egyes rendszereknek minden kapcsolódobozban nullavezető kell, másoknak külön buszvezeték vagy mélyebb doboz. Kész lakásban ezt utólag nehéz megoldani.

Egy 5 szobás lakásban a munka mennyisége nemcsak a szobák számán múlik. Két egyforma méretű lakásnál is lehet nagy a különbség.

Könnyíti a munkát:

• kész, elfogadott terv, ami munka közben nem változik,
• üres lakás és elkészült válaszfalak,
• gipszkarton előtétfalak és álmennyezetek, ahol a vezetékek horonymarás nélkül futhatnak,
• tégla válaszfalak, amelyekbe könnyebb hornyot marni, mint betonba,
• jól hozzáférhető, tágas lépcsőházi mérőszekrény és segítőkész közös képviselő.

Nehezíti a munkát:

• betonpanel, ahol lassú a horonymarás, és a teherhordó falakban korlátozott,
• álmennyezet nélküli födém, amikor a lámpákhoz a vezetéket a födémben vagy a vakolat alatt kell vinni,
• tervmódosítás munka közben, ami új hornyokat és áthelyezett dobozokat jelent,
• sok speciális kiállás: padlófűtés két fürdőben, klíma, elektromos redőnyök, kihúzható konnektortorony a konyhában,
• két lakás összevonása, amikor két régi betápot kell kezelni, és esetleg az egyik mérőt meg kell szüntetni.

A teherhordó paneleknél egy dolog különösen fontos: a mély vízszintes hornyok gyengíthetik a falat. Ha nem tudod biztosan, melyik fal teherhordó, kérdezd meg a közös képviselőt, van-e a háznak tervdokumentációja, vagy kérd ki egy statikus véleményét.

A villanyszerelő kétszer jön a lakásba, közben mások dolgoznak. Az alapszerelés a bontás és a válaszfalak után, de a vakolás, glettelés, aljzatbeton és burkolás előtt következik. Egyeztetni kell a vízszerelővel: a fürdőben és a konyhában a vezetékek és a vízcsövek ne véletlenül kerüljék el egymást, hanem megbeszélés alapján. Padlófűtésnél tudni kell, hová kerül a termosztát és az érzékelő.

A burkolónak tudnia kell, hol vannak a dobozok, hogy pontosan kivághassa őket a csempéből, ideális esetben a lap közepére vagy a fugára igazítva. A gipszkartonosnak tudnia kell a spotlámpák helyét, mielőtt bezárja az álmennyezetet. A szobafestő a szerelvényezés előtt fessen, ne utána, különben festékfoltos lesz a keret.

Az alapszerelés egy 5 szobás lakásban összeszokott brigáddal általában egy-két hét, a falak anyagától és a kiállások számától függően. A szerelvényezés rövidebb, többnyire néhány nap. A kettő között telik el a vakolás, a száradás és a festés ideje, ami akár több hét is lehet. A dobozok alatti gipsz gyorsan köt, a hornyok vakolatának viszont a gyártó előírása szerint ki kell száradnia, mielőtt glett kerül rá.

• Kevés konnektor a dolgozószobában és az ágyak mellett: közvetlenül a beköltözés után hosszabbítók a padlón. Egy 5 szobás lakásban ez főleg azokban a szobákban fordul elő, amelyeknek a tervezéskor „még nincs funkciója”.
• Túl mélyre ültetett vagy kiálló dobozok: a keretek nem fekszenek fel, a konnektorok billegnek.
• Minden egy áramvédőn: egyetlen hibás készülék miatt az egész lakás sötét, a hűtővel együtt.
• Feliratozatlan áramkörök az elosztóban: hiba esetén senki nem tudja, mit kell lekapcsolni.
• Ferde nyomvonalak: polcfelrakáskor beléjük fut a fúró.
• Gyenge konyhai betáp: az indukció lekapcsol, vagy nem köthető be a gyártó leírása szerint.
• Elfelejtett gyengeáram: a szobák internetkábele festés után már csak kábelcsatornában vezethető.
• Hiányzó fotódokumentáció: a későbbi átalakításoknál vezetékkeresővel és kockázattal kell megtalálni a nyomvonalakat.

Biztonsági figyelmeztetés: lakás villanyhálózatán csak megfelelő szakképesítésű villanyszerelő dolgozhat, és használatba vétel előtt jogosult szakembernek kell felülvizsgálnia. Ezért ennek a munkának egyetlen része sem alkalmas házilagos kivitelezésre. Ha munka közben gázszagot érzel, ne kapcsolj villanyt, hagyd el a lakást, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentő számát vagy a 112-t.

Az átvételre szánj elég időt, és járd végig a lakást szobáról szobára. Kapcsolj fel minden lámpát, próbálj ki minden konnektort, például egy olcsó konnektorteszterrel, és nyomd meg az áramvédők TEST gombját. Kérd meg a villanyszerelőt, hogy magyarázza el az elosztót.

• az érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálat jegyzőkönyve átadva és aláírva,
• az elosztóban minden áramkör feliratozva, olvashatóan és a valóságnak megfelelően,
• minden áramvédő lekapcsol a TEST gomb megnyomására,
• minden konnektor és kapcsoló stabil, egyenes, a keret felfekszik a falra,
• minden lámpa felkapcsolható a megbeszélt helyekről, váltókapcsolásnál mindkét helyről,
• a konyhában a főzőlap és a sütő betápja a gyártó előírásai szerint előkészítve,
• a fürdőszobákban kész az egyenpotenciálra hozás, a szerelvények megfelelnek a kád és a zuhany körüli zónáknak,
• sehol nem maradt szigeteletlen vezetékvég vagy fedél nélküli doboz,
• megvannak a nyomvonalakról a bevakolás előtt készült fotók és a tényleges kivitelezést mutató, frissített terv,
• a megbeszélt pluszkiállások vagy elhagyott pontok szerepelnek az átadás-átvételi jegyzőkönyvben.