Villanyszerelés 1 szobás lakásban: szerelés és szerelvényezés

A villanyszerelők a munkát két szakaszra bontják, és a kettő között más szakmák dolgoznak a lakásban.

A szerelés, vagyis a nyers szerelés még a vakolás és a burkolás előtt történik. A villanyszerelő kijelöli a nyomvonalakat, hornyokat mar a falba, elhelyezi a kapcsolók és konnektorok dobozait, behúzza a kábeleket, és előkészíti a lakáselosztó helyét. Ennek a szakasznak a végén csak kábelvégek lógnak ki a falból.

A szerelvényezés akkor jön, amikor a szobafestő már végzett, és a falak készen vannak. Ekkor kerülnek fel a kapcsolók és konnektorok betétjei és keretei, bekötik a védelmi eszközöket az elosztóban, csatlakoztatják a lámpák, a tűzhely vagy a villanybojler kiállásait, és az egész hálózatot végigmérik.

Egy 1 szobás lakás általában előszobából, egy lakószobából, konyhából vagy főzőfülkéből, fürdőszobából és WC-ből áll, ez utóbbi kettő gyakran egy helyiség. Hogy a csomag tartalmazza-e az anyagot, a hornyok bevakolását, a lámpák felszerelését és a felülvizsgálatot, az vállalkozónként eltér. Ezt az ajánlatban tételesen nézd meg.

A NUMIQ-on minden lakásméretnek külön tétele van. A különbség nem csak a kábelméterekben van: a szobák számával változik az elosztó mérete, az áramkörök száma, a munkaidő és a munka szervezése is.

• 1 szobás lakás (ez a tétel): kis alapterület, rövid nyomvonalak, egyetlen lakószoba. A munka nagyobb részét a konyha és a fürdő adja, nem a szoba. Az elosztó kisebb, az áramkörök száma jellemzően tíz körül van. A nyers szerelést egy kétfős csapat általában néhány nap alatt elvégzi.
• 2 szobás lakás: egy szobával több, és vele egy újabb világítási és konnektoráramkör. Az elosztóba több modul kell, és az előszobától induló nyomvonalak hosszabbak.
• 3 szobás lakás: az áramköröket helyiségek és zónák szerint osztják fel. Nagyobb elosztó a jellemző, és a nagyobb fogyasztás miatt a csatlakozási teljesítmény kérdése is felmerülhet.
• 4 és 5 szobás lakás: sok áramkör, gyakran két fürdő, nagyobb konyha, gyengeáram több szobába. A munka tovább tart, és részletes terv nélkül nehéz rendben tartani.

A kis lakásnak van egy sajátossága: a konyha adja a fogyasztás és a konnektorok jelentős részét. Főzőlap, sütő, mosogatógép, hűtő, mikró, vízforraló, gyakran a mosógép is, mind néhány méteren. Ezért egy 1 szobás lakásban sem érdemes spórolni a konyha külön áramkörein csak azért, mert a lakás kicsi. Ha a garzonban a főzőfülke a szobában van, alaposan gondold át, hol lesz a konyhabútor és hol az ágy vagy a kanapé, mert ugyanaz a fal mindkettőt kiszolgálja.

Ha a tétel és a 2 szobás változat között hezitálsz, a valódi lakóhelyiségek száma dönt. A külön konyhás 1 szobás lakás továbbra is 1 szobás: a konyha nem számít szobának, még ha kap is néhány extra konnektort. Más a helyzet a magyar lakásoknál gyakori félszobával. Ha a „másfél szobás” lakás félszobája saját világítást, konnektorokat és esetleg hálózati kábelt kap, a munka mennyisége már közelít a 2 szobás változathoz. Ezt érdemes az ajánlatkérésnél előre tisztázni.

Konnektorok, kapcsolók és lámpák terve

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a villanyszerelő üres lakásba érkezik, és a tulajdonos a falon mutatja meg, hova kér konnektort. Így is működik, de sokat segít, ha legalább egy egyszerű vázlatod van minden helyiségről:

• hol lesz a konyhabútor, milyen magas lesz a munkalap, és hol lesznek a gépek,
• hol lesz az ágy, a kanapé, a tévé, az íróasztal,
• a mosógép a fürdőbe vagy a konyhába kerül,
• hol lesz a mennyezeti lámpa, kérsz-e világítást a munkalap fölé, a tükörhöz, és kapcsolható legyen-e az előszobai fény két helyről,
• kell-e hálózati kábel a tévéhez és a routerhez, illetve csengő vagy kaputelefon.

A konyhát érdemes már a nyers szerelés előtt megterveztetni a konyhastúdióval. Egy szekrény mögé került konnektor vagy rossz oldalra tett sütőkiállás utólag csak nehezen, a friss vakolat vésésével javítható.

Társasház és közös képviselő

Társasházban nem minden a tiéd. A lépcsőházi mérőszekrény, a felszálló vezeték és a mérő előtti főbiztosító a házhoz vagy az áramhálózat üzemeltetőjéhez, az elosztóhoz tartozik, és le van plombálva. A munka megkezdése előtt keresd meg a közös képviselőt. Tőle megtudod, ki tudja lekapcsolni a lakás betáplálását, milyen házirend vonatkozik a zajos munkákra, és hova lehet tenni a sittet. Ha nagyobb csatlakozási teljesítményre van szükséged, például mert indukciós főzőlap és villanybojler is lesz, azt az elosztónál kell intézni, házilag nem lehet megoldani.

Mit készíts elő a lakásban

A lakás legyen kiürítve, biztosítva legyen a bejutás, és kell egy ideiglenes áramforrás a szerszámokhoz. Ezt a villanyszerelő általában maga alakítja ki egy építési konnektorral az elosztó mellett. Jó tudni, hol futnak a víz- és az esetleges gázvezetékek, hogy marás közben ne fúrjanak beléjük. Ha gázszagot érzel, hagyd el a lakást, ne kapcsolj fel lámpát, ne kapcsolj be semmilyen készüléket, és hívd a gázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t.

A régi hálózat bontása

A villanyszerelő először feszültségmentesíti a lakást, és ellenőrzi, hogy valóban nincs feszültség a vezetékeken. Leszereli a régi elosztót, kapcsolókat, konnektorokat és lámpákat. A régi kábeleket vagy kitépik, vagy lekötik és a falban hagyják. Panelházban a régi alumínium vezetéket gyakran feszültségmentesen a hornyokban hagyják, mert a kitépésével a vakolat nagy része tönkremenne. A lényeg, hogy egyetlen régi kábel se maradjon bekötve, és később senki ne használja véletlenül.

Nyomvonalak, hornyok és dobozok

A nyomvonalak függőlegesen és vízszintesen futnak, soha nem ferdén. Ennek biztonsági oka van: aki később polcot fúr fel, sejtheti, hol lehet kábel. A vízszintes szakaszok jellemzően kicsivel a mennyezet alatt vagy a padló fölött futnak, a függőlegesek a dobozok fölött és alatt. A hornyokat elszívós falhoronymaróval készítik, a dobozok helyét koronafúróval fúrják ki, a dobozokat gipszbe vagy ragasztóba rakják. A konnektorok és kapcsolók magasságát előre megbeszélik, és az egész lakásban egységesen tartják.

Kábelek és a lakáselosztó

Világítási áramkörhöz általában 1,5 mm², konnektoráramkörhöz 2,5 mm² keresztmetszetű rézvezetéket használnak. A főzőlap vagy tűzhely többnyire külön kiállást kap, a lakás betáplálásától függően akár több fázisra. Külön áramkörre kerül a mosógép, a mosogatógép, a sütő és a villanybojler, ha van. A fürdőszobában figyelembe kell venni a kád és a zuhany körüli zónákat, ahova konnektor és kapcsoló nem kerülhet. Ezeket a szabályokat az MSZ HD 60364 szabványsorozat rögzíti, a villanyszerelő ismeri őket.

A lakáselosztó általában az előszobában marad, ahol a régi is volt, mert oda érkezik a betáplálás a lépcsőházból. Csere esetén új elosztószekrény kerül fel elegendő modulhellyel és tartalékkal. Ebbe kerülnek az egyes áramkörök kismegszakítói és az áramvédő kapcsoló (közismert nevén FI-relé), konnektoráramköröknél jellemzően 30 mA érzékenységgel. Az adott helyzettől függően túlfeszültség-védelem is kerülhet bele. A hornyok bevakolása előtt érdemes az egész lakást lefényképezni, hogy később tudd, merre futnak a kábelek.

Szerelvényezés

A vakolás, burkolás és festés után a villanyszerelő visszajön. Felszereli a kapcsolók és konnektorok betétjeit és kereteit, beköti a lámpák, a tűzhely és a bojler kiállásait, végleges állapotba hozza és feliratozza az elosztót. A lámpák felszerelése megállapodás kérdése: van, ahol a csomag része, máshol csak sorkapcsot készítenek elő, és a lámpákat később te teszed fel.

Mérés és felülvizsgálat

A végén a hálózatot bemérik: szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, az áramvédő kapcsoló működése, a védővezető helyes bekötése. Az eredményekről mérési jegyzőkönyv és szabványossági, érintésvédelmi dokumentáció készül. Enélkül ne helyezd üzembe a hálózatot. A jegyzőkönyv a lakás eladásakor és egy biztosítási kár rendezésénél is jól jön.

Téglaépületben a hornyokat viszonylag szabadon lehet marni, csak a teherhordó falakra és az áthidalókra kell figyelni. Panelházban más a helyzet. A teherhordó paneleket nem célszerű mélyen hornyolni, főleg vízszintesen, mert ez gyengíti a szerkezetet, és a betonban vasalás van. A villanyszerelő ezért más utakat keres:

• a régi hornyok: az új kábel a régi vezeték nyomvonalába kerül, ha annak állapota engedi,
• a padló: ha új aljzatbeton vagy padló készül, a kábelek védőcsőben a padló alatt futnak, és a falba csak röviden mennek fel,
• a válaszfalak: a nem teherhordó, falazott vagy gipszkarton válaszfalakat könnyebb hornyolni,
• előtétfalak és álmennyezetek: a fürdőben és a konyhapult fölött a kábel a gipszkarton mögé rejthető, ezt a gipszkartonossal kell összehangolni,
• kábelcsatorna: ahol másképp nem megy, a falon kívüli csatorna segít, bár nem szép.

Ha a panellakás gyári fürdőszobacelláját bontják, és falazott fürdő készül helyette, gyakran az egész fürdő megújul. Ilyenkor a villanyhálózatot az új válaszfalakkal és a vízszereléssel együtt kell megtervezni.

Ugyanakkora lakásban is eltérő ideig tarthat a munka. Könnyebb, ha:

• a lakás üres és készen áll a durva munkákra,
• van konyhaterv és bútorelrendezés,
• közben új padló és vakolat is készül, így a hornyok senkit nem zavarnak,
• a falak jól marható anyagból vannak,
• a lépcsőházi betáplálás rendben van, nem kell cserélni.

Hosszabbá és bonyolultabbá teszi viszont:

• ha a lakásban laknak, vagy tele van holmival,
• a beton teherhordó falak, ahol kerülő nyomvonalat kell keresni,
• ha meglévő burkolatot vagy vakolatot meg kell kímélni,
• az utolsó pillanatos változtatás, amikor marás után kell dobozokat áthelyezni,
• a sérült vagy alulméretezett betáplálás, amit a házzal és az elosztóval kell rendezni,
• a sok különleges igény: több világítási kör, LED-szalagok, hálózati kábel minden falra.

A villanyszerelő a felújítás elején dolgozik. Egy 1 szobás lakásban a szokásos sorrend: bontás, nyers villanyszerelés, víz- és csatornaszerelés, új válaszfalak és álmennyezetek, vakolás vagy glett, padlók és burkolatok, festés, szerelvényezés, konyhabútor beépítése, végül a mérés és felülvizsgálat.

Mire figyelj az egyeztetésnél:

• vízszerelő: a mosógép és a bojler melletti dobozoknak illeszkedniük kell a vízkiállásokhoz,
• burkoló: a csempébe kerülő dobozokat úgy érdemes kijelölni, hogy fugába vagy a csempe közepére essenek,
• konyhastúdió: a munkalap magassága és a gépek helye határozza meg a konnektorokat,
• gipszkartonos: az álmennyezetbe és az előtétfalakba szánt kábeleket a lapok felcsavarozása előtt be kell húzni.

A nyers szerelés egy 1 szobás lakásban egy kétfős csapatnak általában két-négy munkanap, a falak anyagától és a terjedelemtől függően. A szerelés és a szerelvényezés között eltelik a vakolás, burkolás és festés ideje, ez gyakran több hét. Maga a szerelvényezés a méréssel együtt általában egy nap, a felülvizsgálat egy újabb rövid időpont. A hornyokat csak a nyomvonalak ellenőrzése után vakolják be, a gipszes javításnak a gyártó szerint néhány órától egy napig kell, mire tovább lehet dolgozni rajta.

• Kevés konnektor a konyhapultnál: egy év múlva hosszabbítóval főzöl a munkalapon át. Kis konyhában is érdemes több helyen konnektort tenni a pult fölé.
• Minden egy áramkörön: ha egyszerre megy a sütő, a vízforraló és a mosógép, leold a kismegszakító. A nagy fogyasztók külön áramköre ezt megelőzi.
• Alumínium és réz toldása: ha az új rézkábelt nem megfelelő módon kötik a régi alumíniumra, a kötés melegszik, és tüzet okozhat. Teljes csere esetén a régi vezetéket teljesen le kell kötni.
• Hiányzó áramvédő kapcsoló: a hálózat működik, de hiányzik az áramütés elleni védelem. A mérés ezt kimutatja.
• Szekrény mögé került konnektor: a szekrény oldala vagy a hűtő mögé eső doboz használhatatlan. Konyhaterv nélkül ez könnyen megesik.
• Kapcsoló az ajtó mögött: ha az ajtó a kapcsoló felé nyílik, az ajtószárny mögött kell keresgélni. Az ajtók nyitásirányát előre ellenőrizd.
• Feliratozatlan elosztó: egy év múlva senki sem tudja, melyik kismegszakító a fürdőé. Az áramkörök felirata az átadás része.
• Nincs fénykép a nyomvonalakról: polcfelszerelésnél átfúrják a kábelt. A bevakolás előtti fotók szinte semmi munkába nem kerülnek.

Miért derül ki néhány hiba csak később? Az új hálózat első ránézésre világít és működik. A gyenge pontokat a mindennapi terhelés mutatja meg, például télen, amikor egyszerre megy a hősugárzó, a sütő és a mosógép.

Átvételkor kérd meg a villanyszerelőt, hogy mutassa meg az elosztót, és járjátok végig a lakást helyiségenként. Nyomd meg az áramvédő kapcsoló tesztgombját, azonnal le kell oldania. Kapcsold fel az összes lámpát, próbáld ki a kapcsolókat. A konnektorokba bedughatsz egy hétköznapi készüléket vagy egy egyszerű konnektorteszteren. A hálózat belsejébe ne nyúlj, az a villanyszerelő és a felülvizsgáló dolga.

• a mérési jegyzőkönyvet és a felülvizsgálati dokumentációt megkaptad, a felülvizsgáló aláírásával,
• az elosztóban minden áramkör fel van iratozva, és a felirat megfelel a valóságnak,
• az áramvédő kapcsoló a tesztgombra lekapcsol,
• minden konnektor és kapcsoló stabilan, egyenesen és a megbeszélt magasságban van,
• minden lámpa felkapcsolható az összes megbeszélt helyről,
• a főzőlapnak, sütőnek, mosogatógépnek, mosógépnek és bojlernek külön kiállása van,
• a fürdőben nincs konnektor vagy kapcsoló a tiltott zónákban,
• a használaton kívüli régi vezeték le van kötve és szigetelve,
• megvannak a nyomvonalakról készült fotók a bevakolás előttről,
• a hálózati és antennakábelek végződtetve és feliratozva vannak,
• a dobozok és az elosztó környéke ki van javítva és tiszta.