Villanyszerelés négyszobás lakásban: alapszerelés és szerelvényezés

A villanyszerelők a munkát két szakaszra bontják. Az első az alapszerelés: a nyomvonalak kijelölése, a horonyvésés vagy horonymarás, a dobozok elhelyezése, a vezetékek behúzása és a lakáselosztó szekrényének beépítése. Ezután jön a vakolás, a gipszkarton, a burkolás és a festés. A második szakasz a szerelvényezés: a szerelvények beépítése a dobozokba, a lakáselosztó bekötése, a fixen bekötött készülékek csatlakoztatása, az összes áramkör kipróbálása és a felülvizsgálat, amelynek eredménye az érintésvédelmi és szabványossági jegyzőkönyv.

Egy négyszobás lakásban jellemzően van nappali, három további szoba (hálószoba, gyerekszoba, dolgozószoba vagy vendégszoba), konyha, előszoba, közlekedő, fürdőszoba, és sokszor külön WC vagy második fürdő is. Mindegyik helyiségnek más az igénye, ezért érdemes már az elején tisztázni, pontosan mit tartalmaz az ajánlat. Általában ide tartozik:

• az erősáramú hálózat a konnektorokhoz és a világításhoz minden helyiségben,
• külön áramkör a főzőlapnak, a sütőnek, a mosogatógépnek, a mosógépnek és a vízmelegítőnek,
• új lakáselosztó kismegszakítókkal, áram-védőkapcsolókkal (FI-relékkel) és általában túlfeszültség-védelemmel,
• a fürdőszobai egyenpotenciálú hálózat (EPH) kiépítése a fém vízvezetékekhez, lefolyócsövekhez és a fém kádhoz,
• a kapcsolók és konnektorok felszerelése, a lámpák bekötése a kiállásokra,
• a hálózat kipróbálása és a felülvizsgálati jegyzőkönyv.

Ami vitás szokott lenni: maguk a lámpatestek, a gyengeáram (hálózati csatlakozók, tévéhálózat, csengő vagy kaputelefon), a folyosói mérőhelytől a lakásig vezető fővezeték, és a hornyok visszavakolása. Ezekre kérdezz rá kifejezetten, mert éppen itt születik a legtöbb félreértés a megrendelő és a kivitelező között.

Az árlistában külön tétel szerepel az egy-, két-, három-, négy- és ötszobás lakásra. Ez nem csak a vezetékméterekről szól. A szobák számával nő az áramkörök száma, a lakáselosztó mérete, a tervezés igénye, és az is, mennyi idő alatt végez a brigád egy-egy szakasszal. Leegyszerűsítve:

• egyszobás lakás: egy kisebb elosztó, néhány áramkör, gyakran egyfázisú csatlakozás, a konyha és a szoba sokszor egy térben van, a munka néhány nap,
• kétszobás lakás: belép a hálószoba, a konnektoráramköröket már helyiségenként osztják, a konyha többnyire külön van,
• háromszobás lakás: a legelterjedtebb panellakás-méret, itt már megéri végiggondolni a háromfázisú csatlakozást és a külön FI-reléket az áramkörcsoportokhoz,
• négyszobás lakás: nappali plusz három szoba, gyakran két vizes helyiség, nagyobb konyha és hosszabb közlekedő, az elosztó jellemzően három-négy soros, az áramkörök száma jóval nagyobb, és indukciós főzőlap mellett több nagy fogyasztóval a háromfázisú csatlakozás szinte mindig indokolt,
• ötszobás lakás: tipikusan kétszintes (galériás) vagy nagy polgári lakás, ahol a szintek közötti átvezetés, több lépcsőházi jellegű kapcsolás és néha két alelosztó is szóba kerül.

Ami kifejezetten a négyszobás lakásra jellemző

Az első a terhelés elosztása. Ha négy-öt fős család él a lakásban, egyszerre megy a mosógép, a szárítógép, a mosogatógép, a főzőlap, a sütő, több számítógép és nyáron a klíma. Kisebb lakásban ésszerű áramkörkiosztással egyszerűen meg lehet oldani, itt viszont a fogyasztókat úgy kell elosztani a fázisok között, hogy ne oldjon le a főkapcsoló. A villanyszerelőnek a tervezésnél meg kell tudnia mondani, melyik készülék melyik fázisra kerül.

A második a védőkapcsolók felosztása. Ha az egész lakás egyetlen FI-relé mögött van, egy beázott erkélyi konnektor az egész lakást lekapcsolja, a hűtővel és a fagyasztóval együtt. Négyszobás lakásban ezért az áramköröket általában több csoportra osztják, mindegyiknek saját FI-relével, az érzékeny áramkörökre pedig kombinált (FI-kismegszakító) készülékeket tesznek.

A harmadik a nyomvonalak hossza. A közlekedő végén lévő hálószoba elég messze lehet az előszobai elosztótól. Hosszú nyomvonalnál és nagyobb terhelésnél a villanyszerelő ellenőrzi a feszültségesést, és ehhez igazítja a vezeték keresztmetszetét. Kis lakásban ez ritkán kérdés, itt a tervezés természetes része.

A legtöbb pénzt és idegeskedést a munka közbeni változtatások okozzák. Ha a horony már ki van vésve és a vezeték be van húzva, egy konnektor egy méterrel arrébb tétele újabb vésést és újabb javítást jelent. Ezért mire a brigád kezd, a következőknek tisztának kell lenniük.

A bútorok és a készülékek helye

Rajzold le minden helyiséget az ágyakkal, asztallal, tévével, szekrényekkel és a konyhabútorral együtt. A konyhánál az ideális, ha megvan a konyhastúdió rajza a készülékek, a páraelszívó és a felső szekrények alatti világítás pontos helyével. A szobákban gondolj a konnektorokra az ágy két oldalán, az íróasztalnál, a tévé mögött és a router helyén. Sokan kérdezik: mennyi konnektor elég? A gyakorlatban sokkal többször bánják, hogy kevés lett, mint fordítva, különösen a gyerekszobában és a dolgozószobában.

Egyeztetés a társasházzal és az áramszolgáltatóval

Társasházban mindig szólj előre a közös képviselőnek. Őt főleg az érdekli, hogy érinted-e a közös részeket, vagyis a folyosói mérőhelytől jövő fővezetéket, a födém- és főfalátvezetéseket, és hogy a zajos munkák a házirendben megengedett időben zajlanak-e. Érdemes a szomszédokat is értesíteni, mert a vésés hangja panelházban messzire elhallatszik.

Ha nagyobb csatlakozási teljesítményt szeretnél, vagy egyfázisúról háromfázisúra váltanál, ezt a területileg illetékes áramszolgáltatónál kell intézni, és a mérőhelyen csak arra jogosult villanyszerelő dolgozhat. Ez több hetet is igénybe vehet, ezért célszerű már a felújítás előtt elindítani.

Építési előkészítettség

• a régi vakolat, csempe és álmennyezet eltávolítva ott, ahol cserélik,
• tisztázva, mely helyiségekben lesz gipszkarton álmennyezet vagy előtétfal, mert abba másképp vezetik a kábelt, mint a falazatba,
• bejelölve a kész padló szintje, mert ettől mérik a dobozok magasságát,
• ideiglenes áramvételi lehetőség a gépeknek, ha a régi hálózatot egyszerre bontják.

Felmérés, terv és kijelölés

A villanyszerelő megnézi a lakást, ellenőrzi a betáplálást, a folyosói mérőhely állapotát és a falak anyagát. Ezután a megrendelővel helyiségről helyiségre végigmegy, és közvetlenül a falra rajzolja a dobozokat és a nyomvonalakat. Ez az egész munka legfontosabb órája. Ha teheted, légy ott személyesen, és vidd magaddal a bútorok méreteit.

A régi hálózat bontása

A régi alumíniumvezetékeket felújított lakásban általában kihúzzák vagy leválasztják, és nem használják tovább. Az alumínium idővel törékennyé válik, a kötések meglazulnak és melegszenek. A régi alumínium összekötése az új rézhálózattal nem ajánlott, teljes csere esetén nincs is értelme.

Horonyvésés és dobozolás

A hornyokat porelszívós horonymaróval készítik, amely két párhuzamos vágást ejt, a köztük lévő anyagot pedig kivésik. A por így is jelentős, ezért előre takard le az ablakokat, ajtótokokat és radiátorokat. A nyomvonalak vízszintesen és függőlegesen futnak, nem ferdén, hogy fúráskor később ki lehessen találni, hol vannak. Panelházban vigyázni kell a teherhordó panelekre: a mély vízszintes hornyok a teherhordó falban gondot okoznak, ezért kétség esetén statikussal érdemes egyeztetni. Emiatt a kábeleket gyakran a padlóban, az álmennyezetben vagy a válaszfalakban vezetik.

A dobozokat gipszbe vagy gyorskötő habarcsba rakják. A szokásos magasság a kész padlótól nagyjából 30 cm a szobai konnektoroknál, 105-120 cm a kapcsolóknál, a konyhai munkalap felett pedig általában 110 cm körül. A fürdőszobában a kádtól és a zuhanytól mért távolság dönt, ez határozza meg a zónákat, ahová konnektor vagy kapcsoló kerülhet.

Vezetékezés és lakáselosztó

A vezetékeket az elosztótól az egyes dobozokig húzzák, minden áramkört külön. A végeken elegendő ráhagyást hagynak, és minden vezetéket megjelölnek, hogy a szerelvényezésnél ne kelljen találgatni. Az elosztószekrényt az előszoba vagy a közlekedő falába építik, tartalék modulhellyel a későbbi bővítéshez, például klímához vagy elektromos kerékpár töltéséhez.

Szünet a vakolás és a festés idejére

Az alapszerelés után a kőművesek és a gipszkartonosok következnek. A villanyszerelőnek a hornyok bevakolása előtt lehetőséget kell adnia, hogy mindent lefotózz. A falhoz tartott mérőszalaggal készült fotók minden későbbi fúrásnál jól jönnek.

Szerelvényezés és felülvizsgálat

A festés és a burkolás után felkerülnek a konnektorok és a kapcsolók, bekötik az elosztót, a főzőlapot, a sütőt és a vízmelegítőt, és a lámpákat a kiállásokra. Ezután mérés következik: szigetelési ellenállás, hurokimpedancia, a FI-relék működése, a védővezető helyes bekötése. A felülvizsgáló a mérésekről jegyzőkönyvet állít ki az MSZ EN és MSZ HD szabványsorozat szerinti követelmények alapján. Enélkül a hálózatot nem érdemes használatba venni, és egy biztosítási kárnál a hiánya gondot okozhat.

Mennyi ideig tart

Egy kétfős brigádnak az alapszerelés egy négyszobás lakásban jellemzően nagyjából egy-két hét, a falak anyagától és az áramkörök számától függően. A szerelvényezés két-négy nap, a felülvizsgálat általában egy nap. A két szakasz között számolni kell a vakolás, a gipszkarton, a burkolás és a festés idejével, így a villanyszerelés összességében a felújítás több hetére oszlik el.

A falba épített hálózathoz lakásokban jellemzően rézvezetéket használnak, falba fektethető kábelt (például NYM-J típust) vagy védőcsőbe húzott MCu vezetéket. A világításhoz általában 1,5 mm², a konnektoráramkörökhöz 2,5 mm² keresztmetszet szokásos, a háromfázisú főzőlaphoz ötereses kábel a gyártó által előírt keresztmetszettel. Gipszkartonban a vezetékek flexibilis védőcsőben futnak, és speciális, rögzítőfüles gipszkartondobozokat használnak.

A szerelvényeknél érdemes eldönteni, hogy csavar nélküli rugós vagy hagyományos csavaros sorkapcsos legyen. A rugós kötés gyors és megbízható, ha a vezetéket megfelelően csupaszították. Kapcsolókból és konnektorokból válassz egy sorozatot az egész lakásra, hogy a keretek összeillőek legyenek, és később is lehessen pótolni őket.

Az elosztóban ma alapnak számít a 30 mA-es áram-védőkapcsoló a konnektoráramkörökre és a túlfeszültség-védelem. Okosotthonnál (redőny, világítás, fűtés vezérlése alkalmazással) fontos előre dönteni: egyes rendszereknek nullavezető kell a kapcsolódobozba, vagy külön vezeték az elosztóig. Utólag ezt nehéz megoldani. Ha most nem is tervezel okos vezérlést, a kapcsolódobozokba húzott nullavezető és a valamivel mélyebb dobozok nyitva hagyják a lehetőséget.

Gyorsabban és egyszerűbben megy, ha:

• a lakás üres, bútorok nélkül, és senki nem lakik benne a munka idején,
• a válaszfalak pórusbetonból vagy téglából vannak, az álmennyezet gipszkartonból, ahová könnyű vezetni a kábelt,
• kész a konyha és a bútorelrendezés pontos terve,
• a felújítás egyben zajlik, és a villanyszerelőnek nem kell döntésekre várnia.

Nehezebb, ha:

• kemény panelbetonba kell vésni, ahol lassabb a munka, és a statika is korlátoz,
• változik az alaprajz, és vele együtt az elosztó vagy a konyha helye,
• a folyosói mérőhelytől jövő fővezetéket is cserélni kell, ami egyeztetést igényel a közös képviselővel és az áramszolgáltatóval,
• a felújítás alatt a lakásban laknak, és a hálózatot részletekben kell cserélni,
• sok világítási jelenet, LED-szalag, fali lámpa és okosvezérlés a kérés.

A villanyszerelő kétszer jelenik meg a felújításban, közben pedig szinte minden szakmával találkozik a munkája. Az alapszerelés előtt legyenek kibontva a falak, és legyen egyértelmű, hol állnak majd az új válaszfalak. A vízszerelő és a villanyszerelő egyeztesse a nyomvonalakat, hogy a vezetékek ne keresztezzék rossz helyen a vizet, és tisztázva legyen, hol lesz a vízmelegítő, a mosógép és a fürdőszobai elektromos padlófűtés, ha tervezed. A fűtésnél nézd meg, kell-e betáplálás a kazánnak vagy a termosztátnak.

A gipszkartonosnak tudnia kell, hol lesznek a spotlámpák, hogy ne oda kerüljön profil. A burkoló előtt már ott kell lenniük a dobozoknak, hogy pontosan körbe tudja vágni a csempét. A konyhastúdiónak előbb kell leadnia a konnektorrajzot, mint ahogy a vésés elkezdődik. Végül a szobafestő: a szerelvények csak festés után kerülnek fel, különben festékesek lesznek.

A legtöbb hiba nem a bekötésnél, hanem a tervezésnél keletkezik. Tipikus helyzetek a gyakorlatból:

• kevés konnektor az ágy és az íróasztal mellett, így a lakásban egyre több a hosszabbító,
• konnektorok a konyhabútor mögött elérhetetlen helyen, vagy éppen hiányzik a páraelszívó vagy a pult feletti világítás csatlakozása,
• minden áramkör egy FI-relé mögött, így egy apró hiba az egész lakást lekapcsolja,
• a nagy fogyasztók egy fázison, ami a főkapcsoló leoldásában jelentkezik, ha egyszerre főzöl és mosol,
• ferde vagy dokumentálatlan nyomvonalak, amelyek egy polc felfúrásánál átfúrt vezetékkel végződnek,
• feliratozatlan elosztó, amelyben évek múlva senki nem tudja, melyik kismegszakító melyik szobához tartozik,
• meg nem húzott kötések az elosztóban, amelyek idővel melegedéssel vagy égett szaggal jelentkeznek,
• hiányzó fürdőszobai EPH, amire a felülvizsgáló felhívja a figyelmet.

Villanyszerelési munkát csak megfelelő képesítésű villanyszerelő végezhet, ezért ehhez a csomaghoz nem tartozik házilagos szerelési útmutató. Amiben te segíthetsz: az előkészítés, a lakás kiürítése, az ablakok és ajtótokok letakarása, és a bútorok pontos rajza. A bekötés és a mérés szakember feladata.

Átvételkor menj végig a lakáson a villanyszerelővel, és próbálj ki mindent, amit lehet. Ne siess, egy négyszobás lakásban több tucat szerelvény van. Hagyj rá legalább egy órát, és ellenőrizd:

• a felülvizsgálati jegyzőkönyvet dátummal, a felülvizsgáló aláírásával és kijavítatlan hibák nélkül,
• az elosztó kapcsolási rajzát és az összes kismegszakító, FI-relé helyiségenkénti feliratozását,
• minden FI-relé működését a tesztgombbal,
• minden konnektort fázisceruzával, konnektorteszterrel vagy egy telefontöltővel,
• minden kapcsolót és a váltókapcsolásokat a közlekedőben és a nappaliban,
• a főzőlap, a sütő, a vízmelegítő és a mosogatógép bekötését valódi üzem közben,
• a keretek egyenes felszerelését, rés nélkül a szerelvény és a csempe között,
• a nyomvonalakról készült fotókat a hornyok bevakolása előttről,
• a tartalék modulhelyet az elosztóban a későbbi bővítéshez,
• a garanciális feltételeket és a kivitelező elérhetőségét reklamáció esetére.