Gépi anhidrit önterülő esztrich

Az anhidrit, más néven kalcium-szulfát vagy gipszbázisú esztrich kötőanyaga cement helyett kalcium-szulfát. Az MSZ EN 13813 szerinti jelölésben a CA rövidítésről ismered fel, utána a nyomó- és a hajlító-húzószilárdság következik, például CA-C20-F4 vagy CA-C25-F5. Lakóépületekben általában ezek az osztályok kerülnek beépítésre.

A nagy előnye a folyósság. A keverék légzárványok nélkül körbefolyja a padlófűtés csöveit, ezért a hő gyorsan és egyenletesen jut a helyiségbe. Kötés közben alig zsugorodik, így nagyobb felületet bír ki dilatációs hézag nélkül, mint a cementes aljzat. A felülete a szétterülés után nagyon sík, ezt főleg a burkoló értékeli vinylnél és nagyméretű lapoknál.

Van viszont egy gyenge pontja: nem tűri a tartós nedvességet. Nem való kültérre, olyan garázsba, ahová a kerekekről olvadt hólé kerül, felszivárgó nedvességű, szellőzetlen pincébe, sem olyan helyre, ahol a padlót rendszeresen slaggal mossák. Átlagos fürdőszobában használható, ha később a gyártó előírása szerinti alapozó és kenhető vízszigetelés kerül rá.

Jellemző rétegrendek és vastagságok

• Úsztatott esztrich szigetelésen: az esztrich hő- vagy lépéshangszigetelésen fekszik, fóliával elválasztva. Általában nagyjából 35 mm-től készül, a pontos minimális vastagságot a gyártó adja meg az esztrich osztálya és a szigetelés összenyomhatósága alapján.
• Padlófűtéses esztrich: a csövek felső síkja fölött általában körülbelül 30-35 mm takarás szükséges, így a teljes vastagság jellemzően 45-50 mm körül alakul.
• Esztrich elválasztó rétegen: betonfödémen fekszik, csak fóliával elválasztva. Ilyenkor vékonyabb is lehet, nagyjából 30 mm-től.

Nagyjából 60-80 mm feletti rétegvastagságot egy menetben a gyártók többnyire nem javasolnak, mert rendkívül lassan szárad. Ha az aljzat nagyon egyenetlen, ésszerűbb előbb szigeteléssel vagy könnyített feltöltéssel kiegyenlíteni.

Maga a beöntés néhány óra, a siker mégis az előkészítésen múlik. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy megérkezik a brigád, de a házban még nincsenek ablakok, vagy nincsenek lezárva az áttörések. Ilyenkor vagy várni kell, vagy előkészítetlen helyiségbe öntenek, és ez később visszaüt.

• Zárt épület: beépített ablakok és bejárati ajtó, hogy a friss esztrichre ne fújjon a szél, és ne süssön rá közvetlenül a nap.
• Kész nedves munkák a falakon: a vakolás általában előtte történjen meg, hogy ne hulljon habarcs a kész esztrichre, és ne nőjön a páratartalom.
• Padlóban futó vezetékek: villany, víz, csatorna és szellőzés lefektetve, rögzítve és szigeteléssel takarva, hogy semmi ne álljon ki a tervezett felső sík fölé.
• Szigetelés: a lapok hézagmentesen, szorosan egymás mellett, stabilan, billegés nélkül.
• Peremszigetelő szalag: fóliás szoknyájú habszalag a helyiségek teljes kerületén, oszlopok, lépcsők és áttörések körül is. Vastagsága jellemzően 8-10 mm.
• Fólia: PE fólia nagyjából 10 cm-es átfedéssel, ragasztószalaggal leragasztott toldásokkal, a széleken felhajtva a falra. A folyós esztrich minden rést megtalál.
• Padlófűtés: a csövek stabilan rögzítve, a nyomáspróba elvégezve, a rendszer a beöntés alatt nyomás alatt van, hogy egy esetleges sérülés azonnal kiderüljön.
• Megközelítés: hely a mixer autónak vagy a silónak és a keverőszivattyúnak, víz és áram a brigád igénye szerint, szabad útvonal a tömlőnek.

Társasházban érdemes előre szólni a közös képviselőnek és a szomszédoknak: a tömlő a lépcsőházon vagy az ablakon át megy be, az autó a ház előtt áll, és a szivattyú hangos. Jó, ha megbeszélitek, hol parkolhat a jármű, és mikor kezdődik a munka.

Szintjelölők

A szakember lézerrel kitűzi a magasságot, és a teljes felületen szintjelölő háromlábakat vagy jelölőbakokat helyez el. Ezek csúcsa adja meg az esztrich felső síkját. Padlófűtésnél közben azt is ellenőrzi, hogy a csövek fölött mindenhol meglegyen a szükséges takarás.

Keverés és a konzisztencia ellenőrzése

A keverék vagy készen érkezik a betonüzemből mixer autóval, vagy szárazanyagként silóban, ahonnan a keverőszivattyú vízzel adagolja. Beöntés előtt terülési próbát végeznek: a keveréket egy gyűrűbe öntik, a gyűrűt felemelik, és megmérik a kialakult lepény átmérőjét. Az értéket a gyártó adja meg. A túl híg keverék szétosztályozódik, a felszínen gyenge réteg képződik, és csökkenhet a szilárdság. A túl sűrű keverék rosszul terül.

Szétterítés és légtelenítés

A tömlőt a legtávolabbi helyiségtől a kijárat felé haladva vezetik. A keveréket sávokban öntik a háromlábak magasságáig. Közvetlenül utána a szakember két, egymásra merőleges irányban végigmegy a felületen egy rázórúddal. Ezzel légteleníti és kiegyenlíti az esztrichet, és összedolgozza a sávokat. Ha ezt elsietik, a felületen hullámok, alatta légbuborékok maradnak.

Dilatációk és befejezés

Padlófűtésnél az önálló fűtőkörök között és általában az ajtónyílásokban is dilatációs hézagot képeznek, például profil behelyezésével. A hézag nélküli mezők pontos méretét az esztrich gyártója és a fűtés terve határozza meg. A munka végén a helyiségeket lezárják, és néhány órán át senki nem lép be.

Jogos a kérdés: miért válaszd az anhidritet, ha a cementes aljzat mindent kibír? A válasz attól függ, hová kerül, és mi jön rá.

• Síkpontosság: az anhidrit szétterülés után jóval egyenletesebb, mint a kézzel lehúzott, földnedves cementes esztrich. Vinyl alatt gyakran elmarad vagy kisebb lesz a teljes felületű glettelés.
• Padlófűtés: az anhidrit tökéletesen körbeveszi a csöveket és vékonyabb lehet, így a fűtés gyorsabban reagál. A funkcionális felfűtés általában korábban indulhat, mint cementes aljzatnál.
• Zsugorodás és repedés: az anhidrit kevésbé zsugorodik, a dilatációs mezők nagyobbak lehetnek.
• Nedvesség: a cementes aljzat jobban bírja a vizet. Kültérre, garázsba, elárasztásveszélyes gépészeti helyiségbe vagy nedves pincébe cementes aljzat való.
• Utólagos előkészítés: az anhidritet szinte mindig csiszolni és megfelelő alapozóval kezelni kell. Cementes ragasztó és glett nem kerülhet közvetlenül alapozatlan anhidritre, mert a szulfáttal vegyi reakcióba léphet, és tönkremehet a kapcsolat.
• Száradás: a vékony anhidritréteg viszonylag gyorsan kiszárad, a vastag viszont lassan, és nem bírja a rossz szellőzést.

Léteznek önterülő cementes esztrichek is, amelyek a folyósságot jobb nedvességállósággal ötvözik. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg a kivitelezőt mindkét lehetőségről az adott rétegrendre.

A gépi beöntés nagyobb felületen hatékony. A négyzetméterenkénti ráfordítást főleg ezek befolyásolják:

• A felület nagysága: az autó, a szivattyú és a brigád kiszállása kis és nagy munkánál ugyanannyi, ezért a kis felület arányaiban drágább. Egyetlen fürdőszobánál a gépi beöntés gyakran nem éri meg.
• Vastagság és szintkülönbségek: minél vastagabb a réteg és minél egyenetlenebb az alap, annál több anyag kell, és annál hosszabb a száradás.
• Megközelíthetőség: távolság az autótól, emelet, tömlőhossz, szűk lépcsőház. Társasházban felsőbb emeleten, ha a bejárat előtt nem lehet megállni, a munka nehezebb.
• Tagoltság: sok kis helyiség, fülkék, lépcső, oszlopok több peremszalagot és kézi munkát jelentenek.
• Padlófűtés: figyelni kell a csövek feletti takarásra, és dilatációt kell képezni a körök között.
• Az előkészítés állapota: ha a brigádnak kell fóliát pótolni, szigetelést igazítani vagy más szakmákra várni, a munka elhúzódik.
• Időjárás és hőmérséklet: nagyjából +5 °C alatt nem öntenek, télen fűteni kell, nyári hőségben védeni kell a huzattól és a naptól.

Járhatóság és terhelés

Az esztrichen általában 24-48 óra után lehet óvatosan járni. Könnyű terhelést néhány nap múlva bír, teljes terhelést a gyártó szerint jellemzően két-négy hét után. Nehéz állvány, csempés raklap vagy anyagtárolás a friss esztrichen nem helyénvaló.

Szellőztetés

Az első egy-két napban tartsd zárva az ablakokat, az esztrichnek nedvesség kell a kötéshez, a huzat pedig repedést okozhat. Ezután viszont alaposan szellőztetni kell, lehetőleg naponta többször, rövid, intenzív lökésszerű szellőztetéssel. Az anhidrit zárt, párás helyiségben magától nem szárad ki. Párátlanító is segíthet, ha a gyártó engedi.

Csiszolás

Kötés után a felszínen vékony, puhább réteg (zsugorhártya) alakul ki. Ezt nagyjából néhány nap és egy hét között csiszológéppel eltávolítják, a port felporszívózzák. A csiszolás megnyitja a pórusokat, így az esztrich gyorsabban szárad, és a burkolat is jobban tapad. Nélküle fennáll a veszélye, hogy a ragasztó a felső réteggel együtt leválik.

Meddig szárad

Irányadó szabályként nagyjából centiméterenként egy hetet szoktak mondani kb. 4 cm vastagságig, vastagabb rétegnél a száradás erősen lelassul. Sok múlik a hőmérsékleten, a páratartalmon és a szellőztetésen. Az idő ezért sosem helyettesíti a mérést.

A padlófűtés felfűtése

Anhidritnél a funkcionális felfűtés általában körülbelül hét nap után kezdődhet. Alacsony, nagyjából 20-25 °C-os előremenő vízhőmérséklettel indul, ezt fokozatosan emelik a gyártó által megadott maximumig, egy ideig tartják, majd fokozatosan csökkentik. A menetet rögzítsd felfűtési jegyzőkönyvben, a burkoló látni akarja majd. A fűtést soha ne kapcsold rögtön teljes teljesítményre a beöntés után.

Nedvességmérés a burkolás előtt

A burkolat lerakása előtt meg kell mérni a maradék nedvességet, a legmegbízhatóbb a karbidos (CM) módszer. Anhidritnél általános határértékként fűtés nélkül nagyjából 0,5 CM%, padlófűtéssel nagyjából 0,3 CM% szerepel, parkettánál és érzékeny burkolatoknál a burkolat gyártójának előírása az irányadó. A mérés előre megjelölt pontokon történik, hogy ne fúrjanak bele csőbe.

Mi következik

Kiszáradás után jön az anhidrithez való alapozó, szükség esetén glett, fürdőszobában vízszigetelés, végül a csempe vagy más burkolat. A peremszigetelő szalagot csak a burkolás után vágják le, előbb nem.

• Nem zár a fólia: a keverék befolyik a szigetelés alá, a lapok felemelkednek, és az esztrich helyenként vékonyabb lesz. Később repedés vagy kongó hang jelzi.
• Hiányzó peremszalag: az esztrich nekifeszül a falnak, repedések keletkeznek, és a lépészaj átterjed a szerkezetre. Társasházban a szomszédok panaszkodnak miatta.
• Rögzítetlen fűtéscsövek: a folyós keverékben felúsznak, egyes helyeken csak vékony réteg marad fölöttük, ami megreped.
• Huzat vagy napsütés közvetlenül a beöntés után: a felszín gyorsan kiszárad, és hálósan megrepedezik.
• Elmaradt szellőztetés a következő hetekben: az esztrich nedves marad, a burkolás csúszik, és a burkolat alatt penész jelenhet meg.
• Burkolat nedves esztrichre: a parketta felpúposodik, a vinyl leválik, csempénél romlik a ragasztó tapadása.
• Kihagyott csiszolás és alapozás: a ragasztó a felső réteggel együtt szakad le, cementes ragasztónál vegyi károsodás fenyeget a csatlakozásnál.
• Átburkolt ajtódilatáció: ha a csempe megszakítás nélkül fut át a dilatációs hézagon, a hézag fölött megreped.

A gépi beöntést hagyd a szivattyús brigádra, gép és gyakorlat nélkül nem kivitelezhető. Az előkészítésben és az utókezelésben viszont sokat tehetsz a minőségért, és a brigád munkaidejét is csökkented. Kezdés előtt kérd el a kivitelezőtől az aljzatra, a szalagra és a fóliára vonatkozó elvárásait.

1. Megtisztítani az aljzatot a habarcsmaradéktól, kövektől és portól.
2. Ellenőrizni, hogy minden vezeték rögzítve és szigeteléssel takarva van.
3. Lefektetni a szigetelőlapokat szorosan egymás mellé, az egyenetlenségeket alátámasztani vagy kiegyenlíteni.
4. Felragasztani a peremszigetelő szalagot a teljes kerületen, ajtótokok, oszlopok és áttörések körül is.
5. Leteríteni a PE fóliát átfedéssel, a toldásokat gondosan leragasztani.
6. Felhajtani a fóliát a falra a leendő felső sík fölé, és összeragasztani a szalag szoknyájával.
7. Lezárni szalaggal a csőáttöréseket és a sarkokat, hogy a keverék ne folyhasson be.
8. A beöntés utáni első egy-két napban zárva tartani az ablakokat, és nem belépni a helyiségekbe.
9. Utána naponta többször lökésszerűen szellőztetni, télen megfelelő hőmérsékletet tartani.
10. Elvégeztetni a csiszolást és a porszívózást a kivitelező útmutatása szerint.
11. Padlófűtésnél elindítani a felfűtést a jegyzőkönyv szerint, és felírni a hőmérsékleteket.
12. A burkolás előtt megrendelni a maradék nedvesség mérését.

Átvételkor járd végig a teljes felületet, lehetőleg léccel, akár lézerrel. Az apró egyenetlenségek később glettel javíthatók, a vastagsági hibákat és a repedéseket viszont azonnal rendezni kell a kivitelezővel.

• síkpontosság kétméteres léccel ellenőrizve a tervezett burkolat követelményei szerint,
• az esztrich magassága megfelel a megbeszélt felső síknak, és illeszkedik a küszöbökhöz és a lépcsőhöz,
• a padlófűtés csövei feletti takarás ellenőrizve és rögzítve,
• a felület repedés, kongó részek és feltűnő hullámok nélkül,
• a peremszigetelő szalag a teljes kerületen megmaradt,
• dilatációs hézagok a fűtőkörök között és az ajtókban a megbeszélt helyeken,
• a padlófűtés nyomása a beöntés után nem csökkent,
• szállítólevél az esztrich osztályával, átadott útmutató a szellőztetésről és a felfűtésről,
• egyeztetett csiszolási időpont és megjelölt nedvességmérési pontok.