Kerámia gerendás födém szerelése

Ez úgynevezett félig előregyártott födém. A szerkezet egy része gyárból, készen érkezik, a többi a helyszínen, betonozással készül el. Az eredmény egy összedolgozott vasbeton födém, alul kerámia mennyezetfelülettel.

A rendszer fő részei

• Kerámiahéjas vasbeton gerendák: alul kerámia idom, benne bebetonozott acél térbeli rácsos vasalás. A vasalás felül kilóg a gerendából, és betonozás után összeköti a gerendát a felbetonnal. A helyiség fesztávolsága szerint különböző hosszúságban gyártják őket.
• Béléstestek: üreges kerámia elemek, amelyeket a gerendák közé raknak. Több magasságban készülnek, a megfelelőt a statikus választja ki a fesztáv és a terhelés alapján.
• Felbeton: a béléstestek fölötti betonréteg, általában nagyjából 4-6 cm vastag. Ebbe kerül a hegesztett síkháló. A beton kitölti a béléstestek közötti hézagot is a gerendák fölött, így alakulnak ki a bordák.
• Koszorú: a teherhordó falakon körbefutó vasbeton sáv. Összeköti a födémet a falazattal, és merevíti az egész épületet.
• Szerelési alátámasztás: ideiglenes állványok, támaszok és pallók vagy gerendák, amelyek addig tartják a födémet, amíg a beton meg nem szilárdul.

Miért pont kerámia?

A kerámia mennyezetfelület ugyanabból az anyagból van, mint a téglafal, így a vakolat hasonlóan tapad rajta, mint a falakon. A födém könnyebb, mint egy azonos vastagságú tömör vasbeton lemez, ami a falazat és az alap méretezésénél is előny. Az üreges béléstestek valamelyest javítják a léghanggátlást is. A lépészajt viszont így is úsztatott padlóval kell megoldani.

A kerámia födém egyszerű alaprajzú, szokásos fesztávolságú családi házakhoz ideális. A gerendák elég könnyűek ahhoz, hogy két ember kézzel elvigye és a helyére tegye őket. Az építkezésen elég egy betonkeverő, vagy egy mixer betonpumpával a betonozás napjára.

Összevetés más födémtípusokkal

• Monolit vasbeton födém: bonyolult formákat, nagyobb fesztávot, konzolokat és erkélyeket is megold. Viszont teljes felületen zsaluzni kell, több vasalás és több beton kell hozzá. Nehezebb és munkaigényesebb.
• Feszített vasbeton födémpanelek: gyorsan, gyakran egy nap alatt a helyükre kerülnek, és azonnal járhatók. Kell hozzá daru, jó megközelítés a telken és pontosan felfalazott falak. Szabálytalan alaprajzhoz kevésbé valók.
• Zsalupanelos (filigrán) födém: vékony, vasalt előregyártott lemezek, amelyekre a hiányzó vastagságot ráöntik. Alul sima betonfelületet adnak, ezeket is darúval emelik be.
• Fa gerendás födém: könnyű és gyors. Könnyűszerkezetes háznál vagy a tetőtér alatti utolsó födémnél lehet értelme, de rosszabbul csillapítja a zajt, és nem olyan merev, mint egy betonfödém.

Hol vannak a kerámia födém korlátai?

Nagy, alátámasztás nélküli nyitott terekhez a statikus gyakran nem javasolja, vagy magasabb béléstestet és sűrűbb gerendakiosztást ír elő. Kiálló erkélyt és konzolt ezzel a rendszerrel közvetlenül nem lehet megoldani. A gyakorlatban ezek monolit részként készülnek, és a födém többi részéhez kapcsolják őket. Régi ház felújításánál, ahol fafödémet cserélnek kerámiára, előbb meg kell vizsgálni, hogy a régi falazat elbírja-e az új, nehezebb szerkezetet. Statikus véleménye nélkül ebbe ne vágj bele.

A födém teherhordó szerkezet. Nem szemmértékre készül, hanem terv alapján. A legtöbb probléma már az első gerenda lerakása előtt eldől.

Statikai terv és födémkiosztási terv

A födémhez tartozik egy kiosztási rajz, vagyis födémkiosztási terv. Ebben szerepel a gerendák típusa, hossza és helye, a béléstestek magassága, a kettőzött gerendák és a kiváltások helye, a koszorú vasalása és a beton minősége. A kiosztási tervet a statikus készíti el, vagy a gyártó műszaki szolgálata a ház tervei alapján. Enélkül a gyártó általában azt sem tudja, milyen gerendát szállítson.

Társasházban a födém a közös tulajdon része. Ha lakásfelújítás közben a födémhez nyúlnál, azt előre egyeztetni kell a közös képviselővel, és minden esetben statikusnak kell átnéznie.

Az építkezés felkészültsége

• A teherhordó falaknak a tervezett magasságig készen és vízszintesen kell állniuk. Ha a falak magassága eltér, a gerendák ferdén fekszenek, és a födém görbe lesz.
• A födém alatti felületnek (alaplemez vagy alsó födém) el kell bírnia az alátámasztást. Puha feltöltésen, alátét nélkül a támaszok besüllyednek.
• Az anyag legyen kint a helyszínen, és úgy tárold, hogy ne sérüljön. A gerendákat vízszintesen, alátétfákon kell tárolni, nem falnak támasztva.
• Legyen elég támasz és pallógerenda. A mennyiségük a fesztávokból és a gyártó ajánlásaiból adódik.
• A villanyszerelő és a vízszerelő tudja előre, hol lesznek a lámpák, a csatorna-áttörések, a szellőzés és a kémény.

Biztonság

A szerelés magasban, szabad tér fölött zajlik. A födém széleit leesés ellen biztosítani kell, a lépcsőnyílást le kell fedni vagy korláttal körbekeríteni. Az építési áramellátást és a felvonulási villamos bekötést csak képesített villanyszerelő készítheti. Ez a munka nem laikusoknak való. Teherhordó szerkezetről van szó, ezért barkácsútmutató itt szándékosan nincs. Saját kivitelezésnél segítőként részt vehetsz, de a munka irányítása és ellenőrzése tapasztalt szakemberek és a műszaki ellenőr feladata.

Kiegyenlítés és a felfekvés előkészítése

A falkorona tetejére, a gerendák felfekvési helyein egy réteg habarcsot terítenek, ez kiegyenlíti a kisebb egyenetlenségeket. A gerendának teljes felületével kell feküdnie, nem csak a tégla élén. A felfekvési hosszt a gyártó és a statikus írja elő, ez általában nagyjából 12-15 cm mindkét végén.

Az alátámasztás felállítása

Még a gerendák lerakása előtt vagy közvetlenül utána alájuk kerül a szerelési alátámasztás. A gerendákra merőlegesen pallók vagy tartógerendák futnak, ezek állítható támaszokon állnak. A távolságukat a gyártó határozza meg, ez többnyire 1,5-1,8 m körül van. Hosszabb fesztávnál a támaszokat középen kissé megemelik, hogy a födém terhelés után kiegyenesedjen. Ezt a túlemelést és a mértékét a terv adja meg, nem a brigád becslése.

A gerendák lerakása

A gerendákat a béléstestek szélességének megfelelő tengelytávolságra rakják. Először kettőt tesznek le, a két végükre egy-egy béléstestet illesztenek sablonnak, és ehhez igazítják a többit. A gerendákra merőleges válaszfalak alatt nem kell semmit változtatni. A gerendákkal párhuzamos válaszfalak alá viszont a terv gyakran kettőzött gerendát ír elő. A lépcső, a kémény vagy egy akna nyílásánál kiváltás készül: a gerendák megszakadnak, és a terhüket a szomszédos, megerősített gerendák vagy egy monolit kiváltógerenda veszi át.

A béléstestek elhelyezése

A béléstesteket szárazon, habarcs nélkül, szorosan egymás mellé rakják a gerendák közé. A koszorú melletti szélső béléstestek végét lezárják, hogy a beton ne folyjon be az üregekbe. Sérült, alul repedt béléstest nem kerülhet a födémbe, mert később a vakolattal együtt leválhat. A béléstesteken közvetlenül nem járnak. A munkások pallókat fektetnek le, amelyek a terhet a gerendákra osztják el.

Koszorú zsaluzása és vasalása

A koszorú külső oldalát körben bezsaluzzák, vagy koszorúelemet használnak: ezek kerámia idomok, amelyek mögé hőszigetelés kerül. Ez megakadályozza a hőhidat a koszorú vonalában. A koszorúba a terv szerinti vasalás kerül, általában négy hosszanti betonacél kengyelekkel összefogva. A béléstestekre távtartókon fektetik le a hegesztett síkhálót, hogy a beton belsejébe kerüljön, ne az aljára.

Vezetékek és áttörések

Ez az utolsó alkalom a lámpák szerelődobozainak elhelyezésére (ezek a béléstestekbe kerülnek), a felbetonban futó védőcsövekre, és az áttörésekhez szükséges csövekre vagy kihagyásokra. Ami most kimarad, azt később a kész födémbe kell fúrni, a vasalt bordák fúrása pedig mindig kockázatos.

Ellenőrzés betonozás előtt

Betonozás előtt a vasalást és a gerendák fekvését a műszaki ellenőrnek vagy a statikusnak kell átnéznie. Érdemes az ellenőrzést írásban, fotókkal együtt rögzíteni. Betonozás után már semmit nem lehet javítani.

Betonozás

A béléstesteket közvetlenül a betonozás előtt alaposan be kell nedvesíteni. A száraz kerámia kiszívná a vizet a betonból, és a bordákban a beton nem kötne meg rendesen. A terv szerinti minőségű betont egyenletesen terítik szét, nem egy kupacba. Tűvibrátorral tömörítik, főleg a bordákban és a koszorúban, ahol könnyen maradnak légzárványok. A felületet lehúzólécel síkba húzzák.

A beton utókezelése

A betonozás utáni első napok döntik el a minőséget. A felületet locsolással vagy fóliatakarással nedvesen kell tartani, általában legalább egy hétig, melegben és szélben tovább is. Nagyjából 5 °C alatt téli intézkedések nélkül nem szabad betonozni.

Azonos födémfelület mellett is nagyon eltérhet, mennyi munka van egy-egy födémmel.

Könnyíti

• Egyszerű, téglalap alakú alaprajz, azonos fesztávokkal és egyféle gerendával.
• Pontosan felfalazott, vízszintes falak, amelyeket nem kell utólag kiegyenlíteni.
• Jó megközelítés a mixer és a betonpumpa számára.
• Időben leszállított, az épület közelében tárolt anyag.
• Kész födémkiosztási terv, és tisztázott helyű vezetékek.

Nehezíti

• Tagolt alaprajz, ferde falak és sokféle gerendahossz.
• Sok áttörés, kiváltás és kettőzött gerenda.
• Magas belmagasság, ahol hosszabb támaszok és állvány kell.
• Monolit részekkel kombinált födém, például erkéllyel vagy kiváltógerendával.
• Keskeny vagy lejtős telek, ahol a beton bejuttatása körülményes.
• Felújítás, amikor a födémet régi falazatba építik be, gyakran egyenetlen falkoronára és bontással.
• Kedvezőtlen időjárás, kánikula vagy hideg, ami több utókezelést igényel.

Ajánlatok összevetésekor nézd meg, mit tartalmaz a négyzetméteres tétel. Van, ahol csak a gerendák és a béléstestek elhelyezését, máshol az alátámasztást, a koszorút, a vasalást és a betonozást is. A munka terjedelmében lévő különbség gyakran nagyobb, mint elsőre látszik.

A födémnél sok szakma találkozik. Minél jobban egyeztetnek előre, annál kevesebbet kell utólag a kész szerkezetbe vésni.

• Kőműves: pontosan a tervben megadott magasságig falaz. A födém magassága kihat a lépcsőre, a belmagasságra és a felső szint ablakainak magasságára.
• Statikus: elkészíti a födémkiosztási tervet, és betonozás előtt ellenőrzi a vasalást.
• Villanyszerelő: betonozás előtt elhelyezi a lámpák dobozait és a védőcsöveket.
• Víz- és fűtésszerelő: kijelöli a csatorna, a víz és a fűtés áttöréseit, hogy ne kelljen utólag fúrni.
• Kéményes szakember vagy a kéményrendszer szállítója: megadja a nyílás méretét és az éghető anyagoktól tartandó távolságot.
• Betonüzem: a megrendelt minőségű és konzisztenciájú betont a megbeszélt időre szállítja. A betonozó brigádnak készen kell állnia, mielőtt a mixer megérkezik.
• A födém után jön a következő szint falazása vagy a tetőszerkezet, később a padló, az aljzatbeton és a mennyezet vakolása. A vakolat közvetlenül a kerámiára kerül, így egy sík födém sok munkát megspórol a vakolónak, és később a szobafestőnek is kevesebb glettelés jut.

A gyakorlatban mindig ugyanazok a hibák ismétlődnek. A legtöbb a kapkodásból vagy abból adódik, hogy az alátámasztáson próbálnak spórolni.

• Kevés támasz vagy túl nagy támaszköz. A gerendák a friss beton súlya alatt behajlanak, és a födém tartósan belóg. Ez egyenetlen mennyezetben és vakolatrepedésekben látszik.
• Rövid vagy egyenetlen felfekvés. A gerenda elfordulhat, vagy letörheti a falazat élét. Később repedés jelenik meg a fal és a födém sarkában.
• Száraz béléstestek betonozáskor. A bordákban lévő beton vizet veszít, rosszul köt, kisebb lesz a szilárdsága. A felületen hajszálrepedések keletkeznek.
• A síkháló a beton alján. Távtartók nélkül a háló a béléstestekre süllyed, és nem dolgozik. A födém felülete később megrepedezhet.
• Tömörítetlen beton. A bordákban és a koszorúban fészkek, üregek maradnak. A szerkezet gyengébb, a vasalás korrodálhat.
• Lezáratlan szélső béléstestek. A beton befolyik az üregekbe, a födém feleslegesen nehezebb lesz, és ott hiányzik a beton, ahol kellene.
• Korai kibontás vagy idő előtti terhelés. Ha a fiatal födémre raklapos téglát raknak, vagy néhány nap után kiveszik a támaszokat, a födém lehajlik és megreped.
• Elfelejtett áttörések. Az utólagos fúrás átvághatja a borda vasalását. Nagyobb nyílásnál statikus véleménye kell.
• Gerendákkal párhuzamos válaszfal megerősítés nélkül. A födémgerenda a válaszfal terhe alatt lassan enged, és a válaszfalon repedés jelenik meg.

Maga a gerendák és béléstestek elhelyezése gyors. Egy átlagos családi háznál egy tapasztalt brigád egy szint szerelését általában egy-két nap alatt elvégzi. A koszorú zsaluzása és vasalása, a síkháló és a vezetékek még egy-két napot vesznek igénybe. Egy szint betonozása többnyire egy nap alatt megvan.

A legtovább a várakozás tart. A beton nagyjából 28 nap alatt éri el a tervezett szilárdságát. Az alátámasztást általában ekkor bontják, hacsak a statikus vagy a gyártó másként nem rendelkezik. Bizonyos eljárások korábbi, fokozatos lazítást is megengednek, de csak a terv utasításai szerint. Hideg időben a beton lassabban szilárdul, így az idő meghosszabbodik. A födémen néhány nap után már óvatosan lehet járni. Nehéz anyagot viszont ne tárolj rajta, amíg a statikai előírások ezt nem engedik.

Ha a következő szint falazásával folytatnád, kérdezd meg a statikust, mikortól lehet, és ott kell-e maradnia közben az alátámasztásnak. Alátámasztott födémre falazni bevett gyakorlat, de előre egyeztetni kell.

Átvételkor azokra a dolgokra figyelj, amelyeket később nehéz javítani. Az ellenőrzések egy része még betonozás előtt, másik része a kibontás után történik. Érdemes az átvételre műszaki ellenőrt hívni.

• a gerendák típusa, hossza és helye megfelel a födémkiosztási tervnek,
• a gerendák felfekvése eléri az előírt hosszt, és habarcságyon fekszenek,
• a kettőzött gerendák és kiváltások ott vannak, ahol a terv előírja,
• a béléstestek épek, szorosan illeszkednek, a szélsők le vannak zárva,
• a koszorú vasalása és a síkháló a terv szerint, távtartókon fekszik,
• a betonozás előtti vasalásellenőrzés írásban és fotókkal rögzítve van,
• a lámpadobozok és áttörések a megbeszélt helyen vannak,
• a beton szállítólevele igazolja az előírt minőséget,
• a felbeton felülete sík, nagyobb repedések és fészkek nélkül,
• a mennyezet a kibontás után sík, látható lehajlás nélkül,
• a födém és a falak csatlakozásánál nincs repedés,
• az alátámasztást csak a terv vagy a statikus által megadott időpontban bontották el.