Zsaluzás készítése alapokhoz és falakhoz

Az árlistákban a zsaluzást általában négyzetméterben mérik, mégpedig azt a felületet, amely közvetlenül érintkezik a betonnal. Falnál ezért általában mindkét oldal beleszámít. Egy tíz méter hosszú és egy méter magas fal így nagyjából húsz négyzetméter zsaluzást jelent, nem tízet. Sávalapnál az oldalfalakat számolják, ha zsaluzni kell őket, alaplemeznél pedig csak a lemez kerületi szélét.

Mielőtt aláírod a szerződést, tisztázd, pontosan mi tartozik a tételbe. Általában ezek a részek:

• a zsalu összeállítása a kitámasztással, a távtartókkal és a zsalukötésekkel együtt,
• a kizsaluzás, vagyis a bontás a beton megszilárdulása után,
• a zsaluanyag tisztítása és elszállítása,
• az anyag: a kivitelező saját táblái, bérelt rendszerzsalu, vagy te biztosítod az anyagot.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az egyik cég külön tételként számolja a kizsaluzást, a másik pedig benne hagyja az árban. Az ajánlatok így eltérőnek tűnnek, pedig ugyanarra a munkára szólnak. Ne feledkezz meg az áttörésekről, a sarkokról és a kiugrásokról sem. Az ajánlatnak egyértelműen jeleznie kell, hogy ezek benne vannak-e.

Hagyományos fa zsaluzás

Fenyő deszkákból, általában nagyjából 24 mm vastagságban, vagy vízálló rétegelt lemezből készül, gerendákkal, lécekkel és karókkal összefogva. Közvetlenül a helyszínen, az épület formájához igazítva építik meg. Előnye a rugalmasság: megbirkózik az ívekkel, a ferde falakkal, a szabálytalan alaprajzzal és a kis mennyiségekkel is, amelyekhez nem éri meg rendszerzsalut szállítani. Hátránya a munkaigény, a nagyobb anyagfelhasználás és a gyengébb felület, amelyen megmaradnak a deszkák lenyomatai és a hézagok. A föld alá kerülő alapoknál ez nem számít.

Keretes rendszerzsalu

Acél vagy alumínium keretekből áll, beléjük épített zsalutáblával. Az elemeket zárak kapcsolják össze, a két oldalt zsalukötő rudak húzzák össze. Az építkezéseken gyakran látni például Peri vagy Doka rendszereket, de sok más gyártó is van a piacon. Gyorsan szerelhető, a falak egyenesek, a felület tiszta, és a zsalu a beton nagyobb nyomását is elviseli. Egyenes pincefalaknál, hosszabb támfalaknál és mindenhol megéri, ahol a falat nem fogják vakolni. Többnyire bérelik, ezért a jó ütemezés dönt. Minden plusz nap a helyszínen pénzbe kerül.

Tartógerendás, nagytáblás zsaluzás

Ez átmenet a kettő között: fa tartógerendák, gyakran H20 típusúak, és háromrétegű vagy filmbevonatos zsalutáblák. Magasabb falaknál használják, illetve ott, ahol a keretek nem illeszkednek a méretekhez. Családi házaknál ritkábban találkozni vele.

Bennmaradó zsalu

Magyarországon nagyon elterjedt a zsalukő. Ezek üreges betonelemek, amelyeket szárazon raknak egymásra, majd vasalnak és kibetonoznak. A falban végleg benne maradnak. Pinceépítésnél polisztirol vagy faforgács-betonos zsaluelemeket is használnak, ezek egyben hőszigetelnek is. Nem kell semmit kizsaluzni, és a munkát kisebb brigád is el tudja végezni. Az ilyen fal azonban az árlistákban általában külön tételként szerepel, nem négyzetméteres zsaluzásként. Szilárdabb talajban a sávalapokat gyakran zsaluzás nélkül, közvetlenül a munkaárokba betonozzák. Ennek feltétele a kötött talaj és az egyenes árokfal.

Hogyan dönts

Kötött talajban készülő sávalapnál gyakran egyáltalán nincs szükség zsaluzásra. Zsaluzni a terepszint fölötti részt kell, illetve ott, ahol a föld omlik. Vízzáró pincefalaknál inkább a rendszerzsaluban öntött monolit falat választják, szükség esetén a munkahézagokba épített vízzáró szalaggal. Kerítéslábazathoz és alacsony falakhoz elég a fa vagy a zsalukő. A végső döntés azonban a statikus tervező dolga, és a tervben kell szerepelnie.

Az a brigád, amely előkészítetlen munkaterületre érkezik, időt veszít, és a várakozás általában a számlán is megjelenik. Kezdés előtt ezeknek kell készen lenniük:

• statikai számítással kiegészített terv, vagyis az alapok és falak méretei, a vasalás, a betonminőség és az áttörések helye,
• kitűzés földmérővel, főleg a telekhatár közelében és az első alapoknál, ahol egy hiba az egész házat elcsúsztatja,
• kész munkaárok a megfelelő mélységgel, a fenekén felázott talaj és víz nélkül,
• szerelőbeton az alaplemez vagy a falak alatt, ha a terv előírja, hogy a zsalunak egyenes legyen a talpa,
• megközelíthetőség az anyagot hozó kisteherautónak, később a mixerkocsinak és a betonpumpának,
• védőcsövek és áttörések a vízszerelőtől és a villanyszerelőtől: csatorna, víz, elektromos bekötés és földelés.

Ha társasházban laksz, és például pincefal vagy garázs betonozása zajlik a közös telken, előre egyeztess a közös képviselővel. A mixerkocsi beállása, a betonpumpa helye, a zaj és a közös területek használata mind olyan kérdés, amelyet jobb a munka előtt tisztázni, mint betonozás közben.

Alapok zsaluzása

Először a kitűzés alapján zsinórállásokon kifeszítik a zsinórokat, és ezekről függőónnal levetítik az alap élét. Fa zsalunál karókat vernek a földbe, és ezekhez szögelik a deszkákat. Belülről pontos hosszúságú távtartót feszítenek be, ez határozza meg a sáv szélességét. Felül a két oldalt keresztlécekkel kötik össze, hogy a beton ne nyomja szét őket. A zsalu felső élét szintezővel vagy lézerrel állítják be, mert a betont éppen ehhez húzzák le síkra. Alaplemeznél egy szegélykeret készül, amelyet kívülről ferde dúcokkal támasztanak ki.

Falak zsaluzása

Falaknál hasonló a menet, csak minden magasabb, és nagyobbak az erők. Először felállítják a zsalu egyik oldalát, beigazítják, és ferde támaszokkal kitámasztják az aljzathoz. Ezután jön a vasalás. Ezt vagy ugyanaz a brigád végzi, vagy külön vasszerelők. A vasalásra távtartókat raknak, amelyek biztosítják az előírt betonfedést. Csak ezután zárják a zsalu másik oldalát. A két oldalt zsalukötő rudakkal és anyákkal húzzák össze. A rudak műanyag távtartó csöveken haladnak át, hogy betonozás után kihúzhatók legyenek. A helyüket később dugókkal zárják le vagy kitömítik.

Ellenőrzés betonozás előtt

A beton érkezése előtt függőónnal vagy vízmértékkel ellenőrzik a függőlegességet, zsinórral a hosszirányú síkot, a méreteket, a felső él magasságát, a kötések szilárdságát és a hézagok tömítését. A betonnal érintkező felületeket zsaluleválasztóval kenik be, hogy a beton ne tapadjon rájuk. A zsalu belsejét kitisztítják a fűrészportól, a földtől és a drótdaraboktól. Meleg időben a fa táblákat általában enyhén benedvesítik, hogy ne szívják ki a vizet a betonból.

Betonozás és kizsaluzás

A betont rétegenként dolgozzák be, és merülő vibrátorral tömörítik. A zsaluzónak betonozás közben a falnál a helye: figyelnie kell, nem enged-e valahol egy kötés, és nem szivárog-e ki a cementtej. Az alapok és falak oldalzsaluját a hőmérséklettől függően általában nagyjából egy és három nap között bontják. Hidegben tovább kell várni. Kizsaluzás után a betont utókezelik: nedvesítik vagy fóliával takarják, hogy ne száradjon ki túl gyorsan.

A munkaigény, és így a végösszeg is, azonos felület mellett is jelentősen eltérhet. A munkát megkönnyíti:

• az egyszerű, derékszögű alaprajz hosszú egyenes szakaszokkal,
• az ismétlődő méretek, amelyeknél a zsalu többször egymás után felhasználható,
• az egyenes szerelőbeton, amelyről könnyű építkezni,
• a jó megközelíthetőség és az anyagtárolásra alkalmas hely közvetlenül a fal mellett.

A munkát megnehezíti:

• az ív, a ferde fal, a sok sarok, kiugrás és fülke,
• a sok áttörés és nyílás, amelyet külön ki kell zsaluzni,
• a magas fal, amelyhez állvány vagy korláttal ellátott munkaszint kell,
• a szűk munkaárok, amelyben a zsaluzó alig tud megfordulni, és a lejtős telek,
• a látszóbeton, amelyet nem vakolnak, ezért pontos hézagokat és jó minőségű táblákat igényel,
• a téli vagy sáros munka, amikor a zsalut védeni kell, és a betont tovább kell utókezelni.

A mélyebb munkaárkokat beomlás ellen biztosítani kell, dúcolással vagy biztonságos rézsűvel. Ez biztonsági kérdés, nem kényelmi, és az előkészítés része.

A zsaluzás a folyamat közepén áll, és szinte minden ráépül. Előtte jön a földmérő, a földmunka és a szerelőbeton. Zsaluzás közben váltják egymást a vasszerelők, valamint a vízszerelő és a villanyszerelő, akik a védőcsöveket és a földelőszalagot helyezik el. A zsaluzás után következik a betonozás, a kizsaluzás, majd a vízszigetelés, a pince hőszigetelése és a visszatöltés.

Miért fontos ez? Egy elfelejtett csatorna-védőcsövet betonozás után utólag, magfúróval kell kifúrni. Vízzáró falnál ráadásul minden utólagos nyílás beázási kockázat. Ezért megéri, ha a vízszerelő és a villanyszerelő a zsalu második oldalának bezárása előtt maga nézi át a falat.

Egy átlagos családi ház alapjainak zsaluzását egy gyakorlott brigád a mérettől és a tagoltságtól függően általában egy vagy néhány nap alatt elkészíti. A pincefalakat rendszerzsaluval rendszerint szakaszonként készítik: egy szakaszt bezsaluznak, kibetonoznak, majd szilárdulás után a zsalut átrakják a következőre. A beton ugyan néhány nap után már elviseli a kizsaluzást, a tervezett szilárdságát azonban általában nagyjából 28 nap után éri el. Addig ne terheld visszatöltéssel vagy további szerkezetekkel jobban, mint amennyit a statikus megenged.

• Gyenge zsalukötés vagy kitámasztás. A beton nagyobb erővel nyomja a zsalut, mint gondolnád, főleg gyors betonozásnál és folyós betonnál. Az eredmény kihasasodott fal, rosszabb esetben szétnyílt zsalu és beton a munkaárokban.
• Tömítetlen hézagok. A réseken kifolyik a cementtej, és a falban kavicsfészkek maradnak, vagyis porózus helyek csupasz adalékanyaggal. Ezek gyengébbek, és átengedik a vizet.
• Hiányzó távtartók. A vasalás közvetlenül a zsalun fekszik, és kizsaluzás után kilátszik a felületen. Idővel rozsdásodik, a körülötte lévő beton pedig lepattogzik.
• A zsalu nincs függőben vagy tengelyben. Az alapnál elkövetett kis eltérés továbbvándorol a falazatba és a tetőig. A kőműves aztán habarccsal és ragasztóval egyenlíti ki azt, ami egyenes is lehetett volna.
• Elfelejtett áttörések. Az utólagos fúrás megsérti a vasalást, pincénél pedig veszélyezteti a vízzárást.
• Rossz felső él. Ha a zsalu nincs vízszintben, a beton sem lesz. Az első falazósort ekkor vastag habarcsréteggel kell kiegyenlíteni.
• Túl korai kizsaluzás. Letörnek az élek, a felület a táblával együtt leszakad, fagyban pedig a beton tartósan gyengébb maradhat.
• Zsaluleválasztó nélkül. A beton rátapad a táblákra, bontáskor szakad a felület, és a zsalu is tönkremegy.

A ház teherhordó alapjainak és falainak zsaluzását bízd szakcégre, a statikus terve alapján. Egy alacsony kerítésalapot, kerti falacskát vagy nagyjából fél méter magas lábazatot viszont alapszerszámokkal és egy segítővel magad is elkészíthetsz. Ne dolgozz beomlás ellen nem biztosított mély árokban.

1. Kitűzni az alap tengelyét karókra feszített zsinórral, és ellenőrizni a derékszögeket, például az átlók lemérésével.
2. Kiásni az árkot a fagyhatár alá, abba a mélységbe, amelyet az adott kerítéstípushoz a gyártó vagy a terv ajánl, és elegyengetni az árok fenekét.
3. Előkészíteni a deszkákat vagy a vízálló rétegelt lemezt, és a betonnal érintkező oldalukat bekenni zsaluleválasztóval.
4. Karókat verni a zsalu külső oldalán, általában nagyjából 60 és 80 cm közötti távolságban, és hozzájuk szögelni a deszkákat.
5. Az alap szélessége szerint pontos hosszúságú távtartókat beütni a deszkák közé, és felül keresztlécekkel összekötni a két oldalt.
6. Vízmértékkel és kifeszített zsinórral ellenőrizni a függőlegességet, a síkot és a felső él vízszintességét.
7. Kitömíteni a nagyobb réseket, és alul a zsalut földdel feltölteni, hogy a beton ne folyjon ki a deszkák alatt.
8. Elhelyezni a vasalást a kerítésgyártó útmutatója vagy a terv szerint, és távtartókra ültetni.
9. Beépíteni az oszloptartó horgonyokat vagy a kapuhoz vezető kábel védőcsövét, ha szükség lesz rájuk.
10. Rétegenként betonozni, minden réteget rúddal megszurkálni vagy vibrátorral tömöríteni, és kalapáccsal megkopogtatni a deszkákat.
11. A felületet léccel lehúzni a zsalu felső éle mentén, és a betont néhány napig nedvesíteni vagy fóliával takarni.
12. Néhány nap után, a hőmérséklettől függően óvatosan kizsaluzni, a deszkákat megtisztítani és elrakni a következő használatig.

A zsaluzást kétszer vedd át: betonozás előtt, amikor még minden javítható, és kizsaluzás után, amikor már látod az eredményt. Az első ellenőrzést az építésvezetővel vagy a műszaki ellenőrrel együtt végezd, nagyobb építkezésnél pedig a statikussal is, aki a vasalást nézi át.

• a zsalu méretei és helyzete megfelelnek a tervnek és a kitűzésnek,
• a zsalu falai teljes hosszukban függőlegesek és egyenesek,
• a felső él vízszintben van és a megfelelő magasságban,
• a zsalukötő rudak, távtartók és támaszok elég sűrűn vannak elhelyezve,
• a hézagok tömítettek, és a zsalu alul, az aljzatnál zárt,
• a vasalás távtartókon ül, és sehol nem ér hozzá a zsaluhoz,
• minden védőcső, áttörés és a földelés a terv szerinti helyen van,
• a zsalu belseje tiszta, a felületek be vannak kenve zsaluleválasztóval,
• kizsaluzás után nincs a felületen kavicsfészek, kilátszó vasalás vagy kihasasodás,
• az élek és sarkok épek, nincsenek letörve,
• a zsalukötő rudak helye le van zárva, a környezet pedig meg van tisztítva a zsaluhulladéktól.