Párazáró fólia elhelyezése és szerelése

Minden háztartásban sok vízpára keletkezik: főzéskor, zuhanyzáskor, ruhaszárításkor, sőt légzés közben is. A meleg, párás levegő természetes módon kifelé törekszik. Ha bejut a szigetelésbe és ott lehűl, vízzé válik. A nedves szigetelés rosszabbul szigetel, a szarufák és gerendák fája nedvesedik, megjelenik a penész, és a gipszkarton meg a fém profilok is károsodnak.

Egy alapszabály mindig érvényes: a párazáró fólia mindig a hőszigetelés meleg oldalára kerül, vagyis a helyiség felé. Soha nem a szigetelés és a külső tér közé, mert ott épp a szerkezetben tartaná a nedvességet.

A gyakorlatban két helyzettel találkozol:

• párazáró a tetőszerkezetben: a fólia a szarufák alá, illetve a szarufák közötti szigetelés alá kerül a tetőtér ferde részein, és csatlakozik a tető többi rétegéhez,
• párazáró a gipszkarton mennyezetben: a fólia a gipszkarton lapok fölé, a födém vagy a padlás hőszigetelése alá kerül.

Gipszkarton mennyezetnél a rétegek sorrendje a helyiségtől felfelé: gipszkarton lap, tartóprofilok, párazáró fólia, hőszigetelés, végül a födém vagy a tetőszerkezet. A tetőtérben a két változat gyakran találkozik: a vízszintes mennyezet átmegy a ferde falakba, és ennek az átmenetnek folyamatosnak, megszakítás nélkülinek kell maradnia.

A köznyelv minden ilyen fóliát párazárónak hív, pedig lényeges különbségek vannak köztük:

• a klasszikus párazáró fólia (polietilén, vagy alumínium fényvisszaverő réteggel) szinte teljesen megállítja a pára átjutását, a szokásos szigetelt rétegrendekhez való,
• a párafékező fólia csak lassítja a párát, és hagyja, hogy a szerkezet szabályozottan kiszáradjon, páraáteresztő rétegrendeknél választják,
• az intelligens fólia a nedvességtől függően változtatja az áteresztőképességét: télen védi a szigetelést, nyáron engedi a kiszáradást a belső tér felé, gyakran használják tetőtérben és régebbi házak felújításánál.

Hogy melyik a jó választás, azt a teljes rétegrend dönti el: milyen a tetőfólia, milyen a szigetelés, és van-e átszellőztetés a tetőben. Ha bizonytalan vagy, nézesse meg a rétegrendet tervezővel vagy tapasztalt szakemberrel. Fényvisszaverő rétegű fóliánál a gyártó utasítása szerint kell tájolni, általában a fényes oldal néz a helyiség felé.

A fólia mellett ugyanilyen fontosak a rendszertartozékok: ragasztószalag a toldásokhoz, tartósan rugalmas tömítőanyag a falhoz csatlakozáshoz, és mandzsetták a kábelek, csövek és lámpák átvezetéséhez. A fólia és a szalagok lehetőleg ugyanattól a gyártótól legyenek, hogy biztosan együtt is tartsanak.

1. Ellenőrizni az alapot: legyen száraz, tiszta, és ne álljon ki belőle semmi éles, ami kiszakíthatná a fóliát.
2. Hézagmentesen elhelyezni a hőszigetelést, hogy ne keletkezzenek hőhidak.
3. Úgy kiosztani a fóliasávokat, hogy minél kevesebb toldás legyen.
4. A fóliát a megfelelő oldalával a helyiség felé, lazán, nem csúcsra feszítve felhelyezni, és folyamatosan rögzíteni tűzőkapoccsal.
5. A sávokat átlapolni, általában nagyjából 10 cm-rel vagy a gyártó előírása szerint, és minden toldást leragasztani rendszerszalaggal.
6. A fóliát körben tömítőanyaggal csatlakoztatni a falakhoz, oromfalakhoz és térdfalakhoz, majd léccel vagy profillal leszorítani.
7. Mandzsettával vagy szalaggal tömíteni a kémény, a csövek és a kábelek átvezetéseit.
8. Takarás előtt mindent átnézni, és csak ezután felszerelni a profilokat és a gipszkartont.

A gyakorlatban jól bevált a szerelési sík: a fólia alá lécek vagy tartóprofilok kerülnek, és a gipszkarton csak ezek alá kerül fel. Így a villanyvezetékek és a lámpák dobozai ebben a résben futnak, és nem kell átszúrni a fóliát. Ha a tetőn más munka is folyik, például ellenlécezés vagy bádogos részletek, érdemes úgy összehangolni, hogy a kész fólia ne sérüljön.

A mennyezetben futó villanyszerelést csak megfelelő képesítésű villanyszerelő végezheti.

A munka nehézségét, és így a költségét is, elsősorban az határozza meg, hány részletet kell megoldani, nem maga a felület nagysága. Egyszerűbb egy új ház szabályos alaprajzú, vízszintes mennyezete kevés átvezetéssel. Több munkát ad:

• a vízszintes mennyezetet és ferde falakat kombináló tetőtér, ahol folyamatosan kell átvezetni a fóliát egyik síkból a másikba,
• a sok spotlámpa, hővisszanyerős szellőző kivezetés vagy hangszóró a mennyezetben,
• a tetőablakok, a kémény és a térdfalak, amelyek körül a fóliát formázni és tömíteni kell,
• a felújítás régi, egyenetlen falakkal, ahol nehezebb tömören csatlakozni,
• az intelligens fóliák és a jobb minőségű rendszertartozékok,
• a gerinc alatti magasban végzett munka, amihez állvány kell.

A szalagoknak és tömítőanyagoknak megvan a maguk hőmérsékleti tartománya. Fagyban vagy poros felületen nem tapadnak, ezért fűtetlen tetőtérben télen a munkát néha el kell halasztani.

• A fólia rossz oldalon van. Ez a legsúlyosabb hiba, a nedvesség ilyenkor közvetlenül a szerkezetben reked.
• Átlapolás ragasztás nélkül. A sávok puszta átfedése nem tömít, akkor sem, ha úgy tűnik.
• Olcsó, univerzális szalag. Idővel leválik, és a toldás már nem tömít.
• Hiányzó csatlakozás a falhoz. A falhoz csak odaillesztett fólia mentén körben összefüggő rés marad.
• Kilyukadt fólia. A profilok szerelésekor könnyen kiszakad vagy átfúródik, és senki nem javítja ki.
• Utólag vágott lyukak a lámpáknak. Gyakran előfordul, hogy a villanyszerelő a kész mennyezetbe vágja a nyílásokat, és ott a párazárót már senki nem tömíti.
• Megszakadás a sarkokban és a ferde falak átmeneténél. Éppen ezeket a helyeket becsülik alá a legjobban.

A következmények általában nem jelentkeznek azonnal. Nedves foltok, penész a sarkokban vagy magasabb fűtésszámla csak néhány fűtési szezon után jelenik meg, amikor a mennyezet már rég le van zárva, és a javítás a bontásával jár.

A párazáró fóliát még azelőtt át kell nézni, hogy a gipszkarton vagy a burkolat eltakarja. Később már nem lehet belelátni. Átvételkor ellenőrizd:

• a fólia a gyártó utasítása szerinti oldalával néz a helyiség felé,
• minden sáv átfedi a másikat, és minden toldás teljes hosszában le van ragasztva, gyűrődés és felálló szél nélkül,
• a fólia körben tömítőanyaggal vagy szalaggal csatlakozik a falakhoz és az oromfalakhoz,
• a vízszintes mennyezet és a ferde fal közötti átmenet folyamatos,
• a kéménynél, a csöveknél és a kábeleknél mandzsetta van, vagy gondosan körbe vannak ragasztva,
• a felületen nincs lyuk, szakadás vagy kapocs, illetve csavar okozta átszúrás,
• a szalagok és tömítőanyagok ugyanabból a rendszerből valók, mint a fólia,
• igényesebb épületnél a légtömörséget légtömörség-méréssel (blower door teszttel) ellenőrizték.