Kétrétegű borítású gipszkarton válaszfal: menete, anyagok, átvétel

Az alap ugyanaz, mint bármelyik gipszkarton válaszfalnál. A padlóhoz és a födémhez UW szegélyprofilokat rögzítenek, ezek közé állítják a függőleges CW profilokat, az üregbe ásványgyapot kerül, és mindkét oldalt beborítják. A kétrétegű változatnál viszont oldalanként két réteg lapot csavaroznak fel, általában 12,5 mm vastagokat. CW 75-ös profillal a fal teljes vastagsága így nagyjából 125 mm, CW 100-assal nagyjából 150 mm.

Miért kell két réteg? A fal tömege és merevsége közvetlenül meghatározza, mennyire szigetel hangot, mennyire bírja az ütést és mennyit terhelhető. A második réteg ráadásul takarja az első réteg hézagait, ezért a fal egységesebb, és kevésbé reped meg a hézagoknál.

Kétrétegű borítást főleg akkor érdemes választani, ha:

• a hálószobát vagy a gyerekszobát választod le a nappalitól, és fontos a csend,
• konyhabútor, felső szekrények, tévé vagy nehezebb polcok kerülnek a falra,
• a fal fürdőszobában lesz, és csempe kerül rá,
• a fal magasabb az átlagosnál, például tetőtérben az oromfal felé vagy belmagasabb helyiségben,
• a tervben adott tűzállósági követelmény szerepel, például garázs vagy gépészeti helyiség leválasztásánál,
• folyosón áll, ahol babakocsival, kerékpárral vagy bútorral nekimehet valaki.

A NUMIQ árlistájában külön tétel az egyrétegű borítású gipszkarton válaszfal is. Mindkettő bevett, szakszerű megoldás, csak más helyre valók. Röviden:

• Borítás: az egyrétegűnél oldalanként egy lap van, a kétrétegűnél kettő. Négyzetméterenként tehát kétszer annyi lap és csavar kell, és az első réteget is hézagolni kell.
• Vastagság: azonos profilnál a kétrétegű fal nagyjából 25 mm-rel vastagabb. Szűk előszobában vagy ajtó mellett ez néha számít.
• Hang: ásványgyapottal mindkettő csillapítja a hangot, a kétrétegű azonban érezhetően jobban. Beszédnél és zenénél hallod a különbséget.
• Szilárdság: az egyrétegű kopogtatásra üregesebben szól, és egy erősebb ütéstől könnyebben beszakad a lap. A kétrétegű inkább falazott falra emlékeztet.
• Terhelés: a könnyebb tárgyakat mindkettő elbírja. Nehéz szekrényekhez az egyrétegű falba szinte mindig merevítés kerül, a kétrétegűnél nagyobb a tartalék, de igazán nehéz terhekhez itt is ajánlott a merevítés.
• Magasság: a rendszergyártók táblázatai szerint azonos profillal a kétrétegű fal magasabbra építhető.
• Idő és súly: a kétrétegű fal általában jóval tovább tart, és az anyag nehezebb, ami lift nélküli emeletes háznál a felhordáskor is megérződik.

Az egyrétegű fal jó választás például gardróbhoz, dolgozószobai elválasztó falhoz, raktári előtétfalhoz, vagy bárhová, ahol sem hangszigetelést, sem teherbírást nem vársz. Ha hálószobánál vagy fürdőnél bizonytalan vagy, gondolj arra, hogy a gyakorlatban egy kész fal utólagos megerősítése sokkal nehezebb, mint eleve kétrétegűre építeni.

A gipszkarton nem bírja a nedvességet és az egyenetlen alapot. Szerelés előtt ezért nézz át néhány dolgot.

Az épület állapota

• a nedves munkák, vagyis a vakolás és az aljzatbeton elkészültek és kiszáradtak, különben a lapok felveszik a nedvességet, és később megrepednek a hézagok,
• az ablakok be vannak építve, az épület zárt, télen nagyjából 10 °C fölé temperálva,
• a padló és a födém a fal helyén szilárd és nagyjából sík, a nagyobb egyenetlenségeket előre ki kell egyenlíteni.

Döntések, amelyeknek előbb meg kell születniük

Ha a második oldal is bezárul, a fal belsejéhez már nem férsz hozzá. Ezért előre legyen tiszta:

• a fal és az ajtók pontos helye, a nyílás szabad szélessége és magassága, valamint a tok típusa,
• hová kerülnek a dugaljak, kapcsolók, lámpák és az adathálózat,
• hol lesz a konyhabútor, a tévé, a mosdó, a falra szerelt WC vagy a bojler, hogy előkészíthessék a merevítéseket,
• a fal a teherhordó födémen vagy a kész aljzatbetonon álljon.

Az utolsó pont a hang miatt fontos. Ha a fal olyan úsztatott aljzatbetonon áll, amely alatta folytonosan átmegy egyik szobából a másikba, a hang a padlón keresztül jut át, és a dupla borítás hatásának egy része elvész. Ha különösen fontos a csend, a falat a teherhordó födémre rögzítik, és az aljzatbetont a fal vonalában megszakítják.

Társasházban

Társasházi lakásban számolj a házirenddel. A profilok rögzítése és a lapok vágása zajjal jár, a lépcsőházon pedig sok nehéz anyag megy fel. Érdemes a közös képviselőt és a szomszédokat előre tájékoztatni a munka napjairól, és a lift, a lépcsőház védelméről is gondoskodni.

Profilok

Horganyzott UW és CW profilokat használnak, 50, 75 és 100 mm-es szélességben. Lakóterek válaszfalaihoz leggyakrabban a CW 75 kerül, mert elég üreget ad a szigetelésnek és a vezetékeknek. A CW 50 ott jó, ahol minden centi számít, és a fal nem magas. CW 100-at vagy dupla állóprofilt magas falakhoz vagy vastagabb gépészeti szerelvényekhez használnak. Az ajtóknál a normál CW helyett vastag falú UA profil kerül, amely rezgés nélkül megtartja az ajtót.

Lapok

• Normál lap (A típus, szürke, fehér kartonnal): száraz helyiségekbe, hálóba, nappaliba, előszobába.
• Impregnált lap (H típus, zöld): fürdőbe és konyhába. A lap önmagában nem vízszigetelés, a zuhanyzóban és a kád körül kenhető vízszigetelés kell rá, a sarkokban szalaggal.
• Tűzgátló lap (F típus, rózsaszín vagy piros): oda, ahol a falnak tűznek kell ellenállnia. A tűzállóság csak a gyártó szerinti teljes rendszerre érvényes, vagyis az adott profilokra, szigetelésre, lapokra és csavarokra együtt.
• Hangszigetelő és nagy szilárdságú lapok: nagyobb a sűrűségük, velük a fal jobban csillapít, vagy többet bír. Szomszéddal közös oldalon lévő hálószobába vagy otthoni stúdióba valók.

A rétegek kombinálhatók is, például alul normál, felül impregnált lap. A lényeg, hogy az eredmény azt tudja, amit a faltól elvársz.

Szigetelés és apróanyag

Az üregbe ásványgyapot kerül, üveggyapot vagy kőzetgyapot, nagyjából a profil szélességének megfelelő vastagságban. A szegélyprofilok alá tömítőszalagot ragasztanak, amely elválasztja a fémet az épülettől, és nem engedi át a hangot. Az alsó réteghez általában kb. 25 mm-es, a felsőhöz kb. 35 mm-es csavart használnak, hogy mindkét lapon átmenjen, és biztosan fogjon a profilban. A felső réteg hézagaihoz glett és hézagerősítő szalag kell, a kiugró sarkokra élvédő.

1. A fal helyét kimérik és felrajzolják a padlóra, a falra és a födémre, a vonalat lézerrel viszik fel függőlegesen.
2. Tömítőszalagot ragasztanak az UW profilokra és a falak melletti szélső CW profilokra.
3. Az UW profilokat dübelekkel rögzítik a padlóhoz és a födémhez, általában kb. méterenként, profilonként legalább három ponton. A szélső CW profilokat a határoló falakhoz rögzítik.
4. Beállítják az UA ajtóprofilokat, lehorgonyozzák őket a padlóba és a födémbe, a nyílás fölé áthidalást készítenek.
5. A CW profilokat az UW profilokba állítják, általában 625 mm-es osztással, nyitott oldalukkal egy irányba. Betonfödém alatt a CW profilokat kicsit rövidebbre vágják, hogy a fal ne akadályozza a födém lehajlását.
6. Felcsavarozzák az első lapréteget az egyik oldalra. A lapok kb. 10 mm-rel a padló fölött állnak, hogy ne szívják fel a padló nedvességét.
7. Beépítik a nehéz tárgyak merevítéseit: fagerendát vagy acél tartót a profilok közé, a szükséges magasságban.
8. A villanyszerelő behúzza a vezetékeket a profilok furatain át, és elhelyezi a dobozokat.
9. Ásványgyapottal kitöltik az egész üreget, hézagmentesen.
10. Felcsavarozzák az első réteget a másik oldalra, majd a második réteget mindkét oldalra. A második réteg hézagait legalább egy profilosztással eltolják az elsőhöz képest, a vízszintes hézagokat legalább 400 mm-rel.
11. Az első réteg hézagait szalag nélkül glettelik, a második réteget hézagerősítő szalaggal, majd csiszolják.

Miért kell az alsó réteget is glettelni, ha úgysem látszik? A kitöltetlen hézagokon át jut a hang, tűz esetén pedig a láng. A rendszergyártók előírják az első réteg hézagolását, és aki kihagyja, elveszíti annak egy részét, amiért a kétrétegű falat választotta.

A felület minősége

A felső réteg glettelésének mértékét Q1 és Q4 közötti minőségi szintekkel szokás egyeztetni. Csempe alá elég az alap hézagolás, normál festés alá Q2 készül, fényes festékhez vagy oldalról érkező ablakfénynél Q3, a legmagasabb igényeknél teljes felületű glettelés, Q4. Ezt előre beszéld meg, különben könnyen eltérnek az elképzelések.

A kétrétegű válaszfal munkaigénye, és vele az ára is, attól függ, milyen körülményeket talál a csapat a helyszínen.

• Egyszerű: egyenes fal egy magasságban, ajtó nélkül, sík padlóval és födémmel, földszinten vagy lifttel, kevés gépészettel.
• Nehezíti: sok ajtónyílás, tetőtéri ferde mennyezet és az ezzel járó lapvágás, a szokásosnál nagyobb belmagasság, amikor állvány kell, egyenetlen régi födém, fagerendás födémhez csatlakozás, ahol a mozgással is számolni kell.
• Elhúzza: sok merevítés, revíziós ajtó, sok villanydoboz, belső és külső sarkok, ívek, Q3 vagy Q4 minőség.
• Logisztika: kétszer annyi lap kétszer annyi cipelést jelent. Lift nélkül a harmadik emeletre ez sok nehéz munka.

Kétrétegű falnál mindez még többet nyom a latban, mert minden dobozkivágás, ajtókáva és sarok négy rétegben készül kettő helyett.

A gipszkartonos az építkezés közepén dolgozik, ezért jó tudni a sorrendet:

• Előtte: kőművesek és vakolók, aljzatbeton, adott esetben hőszigetelés és ablakbeépítés.
• Közben: a villanyszerelőnek, a vízszerelőnek és a szellőzés szerelőjének az első oldal bezárása után, de a szigetelés és a második oldal előtt kell elkészítenie a vezetékeket. Egyeztess pontos időpontot, hogy a csapatnak ne kelljen várnia.
• Utána: burkoló, szobafestő, padlózó és ajtóbeépítés.

Gipszkartonba való, a dupla borításhoz elég mély szerelvénydobozt használj. A fal két oldalán lévő dugaljakat ne tedd pontosan egymással szembe, hanem tolj el egymástól legalább egy profilmezővel, különben ott átjön a hang. Elektromos munkát csak képesített villanyszerelő végezhet, és érdemes a vezetékek helyét a fal bezárása előtt lefotózni.

Fürdőszobában a falra szerelt WC, a mosdó és a csaptelepek merevítéseit a vízszerelővel közösen készítik elő. A kenhető vízszigetelés a glettelés után, a csempézés előtt kerül sorra.

• Egymás fölötti hézagok: ha a második réteget nem tolják el, a fal a hézagoknál gyengébb, és idővel ott megreped.
• Hiányzó tömítőszalag: a fal a széleken „zeng”, a hang átmegy a födémbe és a falakba. Utólag ez nem javítható.
• Hézagos szigetelés: a hanyagul berakott vagy összenyomott gyapot rontja a hangcsillapítást. Főleg beszédnél érezni.
• Túlhúzott csavarok: a kartont átszakító csavar nem tartja a lapot. Később kidomborodó csavarfejek vagy mozgó lap jelzik.
• Födémhez szorosan illesztett fal: ha a CW profil hézag nélkül ütközik a födémnek, a födém lehajlásakor a fal terhelést kap, és a mennyezeti sarok megreped.
• Padlóig érő lapok: felmosáskor vagy beázáskor a lap megszívja magát vízzel.
• Hiányzó dilatáció: nagyon hosszú falaknál és eltérő szerkezetekhez csatlakozáskor a gyártó szerinti dilatációs hézag kell, különben a repedés véletlenszerű helyen jelenik meg.
• Szerelés nedves épületben: a lapok vetemednek, a hézagok a fűtés beindulása után repednek, sokszor csak az első télen.
• Elmaradt merevítés: ha a nehéz szekrényeket utólag csak a lapba és dübelekbe akasztják, kiszakadhatnak, és a fal megsérül.

A vázszerkezet és a borítás szerelése kétrétegű falnál általában érezhetően tovább tart, mint egyrétegűnél, mert minden oldalt kétszer csavaroznak. Számolj egy szünettel is a két oldal bezárása között a vezetékek miatt. A glett a gyártó szerint jellemzően másnapra szárad meg, hidegebb, párásabb időben tovább. Magasabb minőségi szintnél több menetben glettelnek, ez további napokat jelent. Festeni csak a glett teljes kiszáradása és az alapozás után lehet, csempézni a vízszigetelés kiszáradása után.

Ha ügyes kezű vagy, van jó vízmértéked vagy lézered, és segítőd is, a falat magad is megépítheted. Maradj a száraz helyiségeknél és az alacsonyabb, tűzállósági követelmény nélküli falaknál. A villanyszerelést bízd villanyszerelőre, a teherhordó szerkezetekhez ne nyúlj.

1. Lézerrel kimérni a fal helyét a padlón, a födémen és a falakon, és ellenőrizni, nem fut-e ott vezeték.
2. Tömítőszalagot ragasztani az UW profilokra, és dübelekkel rögzíteni őket a padlóhoz és a födémhez.
3. A CW profilokat 625 mm-es osztással beállítani, a belmagasságnál kicsit rövidebbre vágva.
4. Felcsavarozni az első lapréteget az egyik oldalra, a padlónál kb. 10 mm-es hézaggal.
5. Beépíteni a polcok és szekrények merevítéseit, és kihívni a villanyszerelőt a vezetékekhez.
6. Kesztyűben, hézagmentesen berakni az ásványgyapotot.
7. Felcsavarozni az első réteget a másik oldalra, majd a második réteget eltolt hézagokkal.
8. Kiglettelni az első és a második réteg hézagait, a felső rétegen hézagerősítő szalaggal.
9. Lecsiszolni, alapozni, és festés előtt hagyni kiszáradni.

A lapok nehezek, a mennyezet közelében mindig ketten tartsátok. Vágáshoz és csiszoláshoz használj porvédő maszkot és védőszemüveget.

Mielőtt bezárják a második oldalt, nézd meg a szigetelést, a merevítéseket és a vezetékeket, és fotózd le őket. A befejezés után ellenőrizd:

• a fal síkságát kétméteres léccel több irányban, az eltérés feleljen meg az egyeztetett minőségnek és a szerződésben rögzített tűrésnek,
• a fal és az ajtókávák függőlegességét vízmértékkel,
• az ajtónyílás egyeztetett szélességét és magasságát, és hogy a profilok nem rezegnek,
• hogy a felső réteg hézagai simák, repedésmentesek, a szalag nem látszik,
• hogy a csavarfejek süllyesztettek és glettel fedettek, a karton sehol sem szakadt át,
• hogy a kiugró sarkok egyenesek és élvédővel védettek,
• hogy a villanydobozok szilárdan ülnek, és az egyeztetett helyen vannak,
• hogy a fal kopogtatásra nem szól üregesen, mert az hiányzó szigetelésre vagy rétegre utalhat,
• hogy a padlónál megvan a hézag, a födémnél a csatlakozó hézag,
• hogy megvannak a fotóid a merevítésekről, a vezetékekről és a szigetelésről a bezárás előttről.