Kád befalazása

A beépíthető kád állítható lábakon áll, és önmagában elég ingatag. Amikor beleülsz és megtelik vízzel, kicsit behajlik vagy elmozdul. Ez a mozgás aztán elszakítja a kád és a csempe közötti szilikonfugát. A résen befolyik a víz, és a kád alatt idővel penész vagy nedves fal jelenik meg.

A befalazásnak ezért két feladata van. Az egyik műszaki: a fal elölről rögzíti a kádat, és nem engedi elmozdulni. A másik esztétikai: eltakarja a lábakat, a szifont és a lefolyócsöveket, így a kád egybeolvad a fürdőszoba burkolatával.

A szabadon álló kádakat, vagyis azokat, amelyek külön bútordarabként a helyiség közepén állnak, nem falazzák be. Ezeket úgy gyártják, hogy minden oldalról szépek legyenek.

Először a kádat a lábaira állítják, vízszintbe hozzák, és rákötik a lefolyóra. Csak ezután kezdődik a falazás. A szakember előtte ellenőrzi, hogy a szifon nem ereszt-e, és a lábak meg vannak-e húzva, mert később már csak a revíziós nyíláson át fér hozzájuk.

Ezután megépül az elülső fal, és ha a kád nem két fal közötti sarokban áll, az oldalsó is. A falat úgy alakítják ki, hogy a csempe később becsúszhasson a kád pereme alá. A falban kihagynak egy nyílást a revíziós ajtónak, általában a szifon magasságában.

Ezt követi az alapozás, a vízszigetelés és a csempézés. Végül a kád és a csempe közötti fugát szaniterszilikonnal töltik ki. Akrilkádnál érdemes vízzel teli kádnál szilikonozni. A kád ilyenkor terhelt, kicsit lejjebb ereszkedik, így leengedés után nem szakad el a fuga.

Pórobeton falazóelemek

A gyakorlatban ezt használják leggyakrabban. Könnyű, egyszerű kézi fűrésszel vágható, így könnyen a kád méretéhez igazítható, és vékonyágyazatú habarccsal ragasztják. A beömlő víz zaját is kicsit tompítja. A pórobeton viszont szívja a nedvességet, ezért mindig alapozni kell, és kenhető vízszigeteléssel kell ellátni.

Tégla vagy betonelemek

Ott választják, ahol a falnak nagyobb terhet kell viselnie, például ha széles pakolófelület kerül rá. Szilárd, és jobban bírja a nedvességet, de nehezebb, és a falazás is tovább tart. Társasházban a súlyra is érdemes gondolni, bár egyetlen alacsony falnál ez általában nem gond.

Impregnált gipszkarton

A fémvázra szerelt, nedves helyiségbe való gipszkarton gyors és könnyű megoldás, például szabálytalan formájú kádnál. Ütésekkel szemben viszont kevésbé ellenálló, és itt a vízszigetelés még fontosabb. A vázat a padlóhoz és a falhoz is szilárdan rögzíteni kell, különben a csempe idővel megreped.

Beton és monolit megoldások

Egyedi fürdőszobákban fordul elő, ahol a kádat lépcsőbe süllyesztik, vagy egy nagyobb falazott szerkezet része. Erős megoldás, de munkaigényes, zsaluzást és hosszabb kiszáradási időt igényel.

• A kád formája és helye: a három fal közötti fülkében álló kádhoz elég az elülső fal, a sarokkád vagy az aszimmetrikus kád több vágást és több falat igényel.
• A padló és a falak állapota: ferde falaknál és egyenetlen padlónál több kiegyenlítés kell, hogy a csempe szépen üljön.
• A lefolyó elérhetősége: ha a szifon rossz helyen van, vagy a lefolyócsövet át kell alakítani, a munka elhúzódik.
• Pakolófelületek és polcok: ha a falat polccá vagy lépcsővé szélesítik, az több munkát és anyagot jelent.
• A revíziós nyílás típusa: a mágneses, ugyanazzal a csempével burkolható ajtó sokkal nagyobb pontosságot kíván, mint egy egyszerű műanyag rács.

• a kádat revíziós nyílás nélkül falazzák be, így dugulásnál vagy szivárgó szifonnál le kell verni a csempét,
• az akrilkádat nem támasztják alá a gyártó utasításai szerint, csak a lábain áll, ezért terheléskor behajlik az alja,
• hiányzik a tömítőszalag a kád pereme és a fal között, és a víz befolyik a kád mögé,
• a pórobetont alapozás és vízszigetelés nélkül csempézik le, így átnedvesedik,
• üres kádnál szilikonoznak, és a fuga az első fürdés után elszakad,
• a falat szorosan a perem alá építik, és nem marad hely a csempének.

Ha van némi gyakorlatod a szerszámokkal, egy egyszerű elülső falat magad is megépíthetsz. A lefolyó bekötését inkább bízd vízszerelőre, vagy legalább ellenőriztesd vele a falazás előtt.

1. Állítsd a kádat a lábaira, hozd vízszintbe vízmértékkel, és húzd meg az ellenanyákat.
2. Kösd be a szifont, engedj vizet a kádba, és ellenőrizd, hogy a csatlakozások nem eresztenek-e.
3. Ragaszd fel a tömítőszalagot a kád pereme és a fal találkozására a gyártó leírása szerint.
4. Mérd le a perem alatti magasságot, és vond le belőle a csemperagasztó és a csempe vastagságát.
5. Vágd méretre a pórobeton elemeket magasságban és hosszban.
6. Ragaszd az elemeket vékonyágyazatú habarccsal a padlóra, és közben folyamatosan ellenőrizd a síkot és a függőlegest.
7. Hagyd ki a revíziós ajtó nyílását a szifonnál, és tedd be az ajtó keretét.
8. Hagyd kiszáradni a habarcsot a gyártó által megadott ideig.
9. Alapozd le a falat, és vidd fel a kenhető vízszigetelést, a sarkokba és a padlócsatlakozáshoz tegyél hajlaterősítő szalagot.
10. Csempézd le a falat, a felső csempesort csúsztasd a kád pereme alá.
11. Fugázz, majd a fugázó kiszáradása után engedd tele a kádat vízzel.
12. Töltsd ki a kád és a csempe közötti fugát szaniterszilikonnal, a vizet csak a szilikon megkötése után engedd le.

• a kád terheléskor nem mozdul és nem nyikorog,
• a fal egyenes és függőleges, a csempe nem domborodik, és kopogtatásra nem kong,
• a revíziós ajtó kinyitható, és a nyíláson át látszik a szifon,
• a szilikonfuga folytonos, buborékmentes, jól tapad a kádhoz és a csempéhez is,
• próbatöltés és leengedés után sem a kád alatt, sem mögötte nem jelenik meg víz,
• a csempe fugái egyenletesek, és a felső sor tisztán ül a kád pereme alatt.