Zuhanydobogó falazása és lejtésképzése

Miért van a zuhany annyi lakásban egy kicsit magasabban, mint a fürdő többi része? A lefolyónak hely és lejtés kell. A szifonnak van egy beépítési magassága, a csőnek pedig tőle a strangig folyamatosan lejtenie kell. Ha mindez nem fér bele a padló vastagságába, az egész zuhanyt meg kell emelni.

A dobogó magasságát ezért nem saccolják, hanem visszafelé számolják ki:

• a szifon vagy a zuhanyfolyóka magassága a gyártó adatai szerint,
• a lefolyócső lejtése a strang felé, ami rövid szakaszon általában nagyjából 2-3 százalék,
• a lejtésképző réteg, a vízszigetelés, a ragasztó és a burkolat vastagsága,
• a felület lejtése a lefolyó felé, ez általában körülbelül 1-2 százalék.

Minél messzebb van a lefolyó a strangtól, annál magasabb lesz a dobogó. Érdemes tehát alacsony építésű szifont keresni, és a lefolyót a stranghoz minél közelebb tenni. Társasházban a strang közös tulajdon, ezért a rákötést bízd vízszerelőre, és jó előre szólni a közös képviselőnek is.

A munkának kötött sorrendje van. Minden rétegnek idő kell, mielőtt a következő rákerül.

1. Tervezés. Először a lefolyó helyét, a dobogó alakját és méretét, valamint a lejtés irányát határozzák meg. Tudni kell, hol áll majd az üveg zuhanyfal, mert a profilját gyakran éppen a dobogóba rögzítik.
2. Lefolyó és szifon. Beépítik a szifont vagy a folyókát, rákötik a csőre, és tömörségi próbát tartanak, amíg még minden látszik.
3. A perem falazása. Falazóelemből vagy téglából felfalazzák a dobogó szélét. A belsejét kitöltik, hogy a felület ne legyen üreges.
4. Lejtésképző réteg. A falazott alapra cementesztrich vagy lejtésképző habarcs kerül, amit vezetősávok mentén lehúzólécezel úgy húznak le, hogy minden a lefolyó felé lejtsen.
5. Vízszigetelés. Kiszáradás után kenhető vízszigetelést visznek fel, általában két rétegben. A sarkokba és a dobogó élére vízszigetelő szalag, a lefolyó köré tömítőmandzsetta kerül.
6. Burkolás. Végül jön a burkolat, a dobogó homlokának burkolása, az élet pedig profillal vagy gérbe vágott lappal zárják le.

Egy dologra figyelj, mert régebbi leírások rosszul írják. A vízszigetelés a kész lejtésképző rétegre kerül, nem alá. A lejtést nem a csemperagasztóval alakítják ki, hanem külön réteggel. A ragasztó mindenhol nagyjából egyforma vastag legyen.

• Pórusbeton (gázbeton) falazóelem: könnyű, jól vágható és formázható. Sok vizet szív, ezért alapos alapozás és vízszigetelés kell rá.
• Kerámia tégla: erős, habarccsal jól lehet vele dolgozni. Főleg magasabb dobogóhoz való.
• Betonelem: kevesebb vizet szív, jól bírja a nedvességet. Viszont nehéz, ami régi, fafödémes házban nem biztos, hogy szerencsés.
• Rendszerelemként kapható lejtéses lap: keményhabból készül, a lejtés gyárilag benne van, gyakran a lefolyó is. Időt spórol, de pontosan össze kell hangolni a szifon magasságával.

A burkolat kiválasztásánál a lefolyó típusa dönt. A középen lévő pontszerű összefolyóhoz négy irányból kell lejtés, a lapokat pedig „boríték” alakban kell vágni. Ide a kisebb méret vagy a mozaik illik. A fal mellé tett zuhanyfolyókához elég egy irányban lejteni, így nagy lapokkal is megoldható. A belépésnél és a zuhany felületén is vizes helyiségbe szánt, csúszásmentes burkolatot válassz.

A munka mennyiségét és nehézségét főleg az határozza meg, honnan indul a burkoló. Egyszerűbb a helyzet új lefolyóval, sík aljzaton és két fal mellé épülő, téglalap alakú dobogónál.

Több munkát jelent:

• a lefolyó áthelyezése vagy új bekötés a strangba,
• egyenetlen vagy sérült régi padló, amit előbb ki kell egyenlíteni,
• szokatlan forma, például ív, levágott sarok vagy szabadon álló dobogó,
• pontszerű összefolyó négyirányú lejtéssel és boríték alakú vágással,
• mozaik és sok apró vágás a homlokon és az éleken,
• a régi zuhanytálca bontása és a régi burkolat maradványainak eltávolítása.

Egy ügyes barkácsoló megépítheti a dobogót, ha türelmes és van jó vízmértéke. Társasházi strangra kötéshez viszont jobb vízszerelőt hívni.

1. Rajzold fel a padlóra a dobogó körvonalát, a lefolyó helyét és a lejtés irányát.
2. Számold ki a magasságot a szifon magassága, a cső lejtése és a rétegvastagságok alapján.
3. Építsd be a lefolyót, kösd rá a csőre, és engedj át rajta vizet próbaként.
4. Portalanítsd az aljzatot, és vidd fel az alapozót.
5. Falazd fel a peremet ragasztóval vagy habarccsal, a belsejét töltsd ki.
6. Rakd le a vezetősávokat lejtésben, és húzd le az esztrichet léccel.
7. Hagyd kiszáradni az esztrichet a gyártó előírása szerint, cementesnél ez általában több nap.
8. Ragaszd be a vízszigetelő szalagot a sarkokba és az élekre, a mandzsettát a lefolyó köré.
9. Vidd fel a kenhető vízszigetelést két rétegben, a rétegek között tartsd be a száradási időt.
10. Önts vizet a felületre, és nézd meg, hogy mind lefolyik-e.
11. Rakd fel a burkolatot, burkold a homlokot, fugázz, a sarkokat pedig töltsd ki szaniter szilikonnal.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a víz megáll a zuhany sarkában, vagy átfolyik a dobogó élén a fürdőbe. Ennek oka többnyire a szemre lehúzott lejtés, vagy hogy a belépésnél elfelejtették az ellenlejtést. A dobogó éle legyen kicsit magasabban, mint a felület a lefolyónál, így a víznek nincs oka kifelé folyni.

• csak a padlóra kent vízszigetelés, felhajtás nélkül a falakra és a dobogó homlokára,
• hiányzó mandzsetta a lefolyó körül, ahol a víz a burkolat alá szivárog,
• vastag ragasztóréteggel kialakított lejtés esztrich helyett,
• úgy beépített szifon, hogy nem lehet kitisztítani,
• nem csúszásmentes burkolat a lejtős felületen,
• az esztrich és a szigetelés kiszáradása előtt felrakott burkolat.

• a zuhany különböző pontjaira öntött víz mind lefolyik, sehol nem áll meg,
• a belépésnél és a dobogó élén nem folyik ki a víz,
• a lapok kopogtatáskor nem szólnak üregesen,
• a fugák telik, a sarkokban rugalmas szilikon van, nem fugázó,
• a dobogó élei és sarkai szépen le vannak zárva, és nem élesek,
• a lefolyórács kivehető, a szifon tisztítható,
• a burkoló burkolás előtt megmutatja vagy lefényképezi neked a vízszigetelést.