Monoblokkos WC felszerelése

A munkának világos sorrendje van, és minden lépés az előzőre épül. Ha az elején valami félremegy, az legtöbbször csak az első öblítésnél derül ki.

1. Csere esetén először elzárják a vizet, leengedik a tartályt, leszerelik a bekötőcsövet, majd lecsavarozzák és kiemelik a régi csészét.
2. A helyet megtisztítják a régi szilikontól, kittől és szennyeződéstől, és megnézik, hogy a lefolyó átjárható és ép-e.
3. A lefolyóba új WC-bekötő mandzsetta vagy bekötőcső kerül, a csészét a helyére illesztik, vízmértékkel beállítják, és bejelölik a csavarok helyét.
4. Kifúrják a lyukakat, behelyezik a tipliket, és a csészét mindkét oldalon egyenletesen lecsavarozzák.
5. A tartályt a tömítéssel a csészére ültetik és meghúzzák.
6. A flexibilis bekötőcsövet rákötik a sarokszelepre, feltöltik a tartályt és beállítják az úszót.
7. Ezután jön az öblítés és a tömítettség próbája, végül a szilikon a csésze körül.

Mielőtt új WC-t veszel, nézd meg, merre megy a lefolyód. Ez a legfontosabb információ az egész szereléshez.

• a hátsó (vízszintes) kifolyás a falból jön ki, ma ez a legelterjedtebb, a csésze gumi mandzsettával vagy könyökkel csatlakozik hozzá,
• az alsó (függőleges) kifolyás egyenesen a padlóba vezet, inkább régebbi lakásokban, házakban találkozni vele, a csészét közvetlenül a nyílás fölé ültetik,
• a ferde kifolyás ritkább, ehhez erre kialakított csésze vagy idom kell.

Ha a csésze kifolyása nem egyezik az otthonival, gyakran megoldható excentrikus bekötővel vagy könyökkel. Ha viszont a lefolyót át kell helyezni, az falbontással vagy padlóbontással és a burkolat javításával jár. Társasházban egy ilyen beavatkozás akár a közös strangig is elérhet, ez már egyértelműen vízszerelőnek való munka.

Választáskor érdemes a kétfokozatú öblítésre is figyelni (például 3 és 6 liter, típustól függően), a csendesebb töltőszelepre és a perem nélküli csészére, amelyet könnyebb tisztán tartani.

A legegyszerűbb eset a darabra darab csere: ugyanolyan kifolyás, sík járólap, működő sarokszelep. Ilyenkor a szerelés gyors és meglepetésektől mentes.

Hosszabbá és ezzel drágábbá főleg ezek teszik a munkát:

• a lefolyó más helyen van vagy más irányba néz, mint amit az új csésze igényel,
• régi öntöttvas lefolyó megkeményedett kittel, amelyet nehéz kitisztítani,
• egyenetlen vagy repedt járólap a csésze alatt,
• rozsdás vagy csöpögő sarokszelep, amelyet cserélni kell, ez lakásban gyakran azzal jár, hogy az egész lakás vagy a felszálló vezeték vizét el kell zárni,
• padlófűtés vagy a padlóban futó vezetékek, amelyek miatt óvatosan és pontosan kell fúrni,
• új burkolat, ha a burkoló a WC cseréjével együtt dolgozik.

Ha a fürdőszoba új burkolatot kap, a WC csak a kész járólapra kerül fel. Így a csésze sík felületen áll, és körülötte semmit nem kell utólag vágni.

Ha ugyanolyan kifolyású típusra cseréled a WC-t, és a csövekhez nem kell hozzányúlni, a munkát magad is elvégezheted. Készíts elő vízmértéket, fúrógépet csempefúróval és betonfúróval, csavarhúzót, villáskulcsot, szaniter szilikont, valamint vödröt és rongyot.

1. Elzárni a sarokszelepet, lehúzni a WC-t, és felitatni a maradék vizet a tartályból és a csészéből.
2. Leszerelni a bekötőcsövet, kicsavarni a régi csészét, és óvatosan kiemelni a lefolyóból.
3. A lefolyót ideiglenesen ronggyal letakarni, hogy ne áradjon szag, és semmi ne essen bele.
4. Megtisztítani a padlót és a lefolyó csonkját a régi szilikontól és kittől.
5. Behelyezni az új mandzsettát a lefolyóba, és próbaképp a helyére illeszteni a csészét.
6. A csészét vízmértékkel mindkét irányban beállítani, és ceruzával bejelölni a csavarok helyét.
7. A fúrás helyét ragasztószalaggal leragasztani, a járólapot ütvefúrás nélkül, csempefúróval átfúrni, az ütvefúrást csak a betonban bekapcsolni.
8. Behelyezni a tipliket, a csészét a mandzsettába illeszteni, a csavarokat felváltva húzni, csak addig, amíg a csésze stabilan ül.
9. Felhelyezni a tartályt a tömítéssel, a csavarokat egyenletesen, erőltetés nélkül meghúzni.
10. A flexibilis csövet rácsatlakoztatni a szelepre és a tartályra, először kézzel, majd érzéssel kulccsal.
11. Lassan kinyitni a szelepet, hagyni a tartályt feltöltődni, és minden csatlakozást száraz papírtörlővel ellenőrizni.
12. Többször lehúzni, és figyelni, nem jön-e ki víz a lefolyónál vagy a tartály alatt.
13. A csésze alját a padló mentén szaniter szilikonnal lezárni, és a gyártó által megadott ideig hagyni kikeményedni.

Ha kiderül, hogy a lefolyót át kell helyezni, vagy a sarokszelep nem zár el, bízd a munkát vízszerelőre.

A gyakorlatban sokszor nem azonnal jelentkezik a gond, hanem néhány hét használat után. A leggyakoribb okok:

• túlhúzott csavarok, amelyek előbb-utóbb megrepesztik a csésze vagy a tartály kerámiáját,
• vízmérték nélkül felrakott csésze, amely billeg, és ezzel lassan kilazítja a lefolyó tömítését,
• régi vagy rosszul behelyezett mandzsetta, amely öblítéskor szivárog és szagot enged,
• teflonszalag olyan csatlakozáson, ahol gumitömítés zár, ide a szalag nem való, és a kötés emiatt szivároghat,
• megtört vagy feleslegesen hosszú bekötőcső,
• ütvefúrás közvetlenül a járólapba, amitől a lap megreped,
• fúrás anélkül, hogy megnéznék, fut-e a padlóban fűtéscső vagy más vezeték.

A körbefutó szilikonnál egyes szakemberek hátul kis rést hagynak szabadon. Ha a lefolyó egyszer szivárogni kezdene, a víz elöl jelenik meg, és nem folyik évekig észrevétlenül a csésze alatt.

Átvételkor kérd, hogy mindent mutassanak meg működés közben. Az ellenőrzés néhány perc, és megspórolja a későbbi vitákat.

• a csésze egyenesen áll, és oldalirányú kézi nyomásra sem billeg,
• a kerámián nincs repedés, főleg a csavarok körül,
• a lefolyónál és a csésze alatt néhány öblítés után is száraz minden,
• a tartály és a csésze találkozásánál öblítéskor nincs szivárgás,
• a bekötőcső nincs megtörve, a csatlakozásai szárazak,
• a sarokszelep könnyen elzárható és kinyitható,
• a tartály feltöltődik, utána a szelep teljesen elzárja a vizet, a csészébe nem csorog semmi,
• a kis és a nagy öblítés is egyszerre leviszi a tartalmat,
• a szilikon folytonos és sima, a környezet pedig ki van takarítva.