Kisfeszültségű külső csatlakozás felülvizsgálati jegyzőkönyve

A csatlakozás felülvizsgálata nem udvariassági lépés. Az elosztó a bekapcsolás előtt rendszeresen kéri. Tipikus helyzetek:

• új bekapcsolás: új családi ház, hétvégi ház vagy műhely, ahol új felhasználási hely jön létre,
• csere vagy áthelyezés: új kábel, más nyomvonal, új mérőhelyi szekrény,
• javítás sérülés után: például ha egy kotrógép földmunka közben elvágta a kábelt. Ilyenkor nem elég összetoldani, a javítást méréssel is igazolni kell,
• teljesítménybővítés, vagyis nagyobb főkapcsoló vagy más változás, amelyhez az elosztó friss igazolást kér a csatlakozás állapotáról,
• régebbi épületek, ahol új tulajdonos vagy felhasználó jön, és nincs kéznél igazoltan friss jegyzőkönyv.

Magyarországon a területileg illetékes elosztó saját műszaki előírásokat ad ki a csatlakozásra. Ezek meghatározzák például a mérőhelyi szekrény típusát és helyét, valamint azt, hol ér véget az elosztó hálózata és hol kezdődik a te részed. Érdemes ezeket még a kivitelezés előtt elolvasni, vagy legalább megkérdezni a villanyszerelőt, ismeri-e őket.

A felülvizsgálat ennél jóval több, mint egy gyors pillantás a kábelre. A szakember átnézi a dokumentációt, ellenőrzi a szerelést, és kalibrált műszerekkel méri az elektromos értékeket. Általában így néz ki:

1. Bekéri az iratokat: a csatlakozás tervét vagy vázlatát, a kábel és a készülékek adatait, a nyitott árokról készült fotókat a visszatöltés előttről, és ha van, a korábbi jegyzőkönyveket.
2. Végigjárja a nyomvonalat a mérőhelyi szekrénytől a ház főelosztójáig. Megnézi, hogy az elosztók egyeznek-e a dokumentációval, zárva vannak-e, fel vannak-e feliratozva, és megfelel-e a védettségük a kültéri körülményeknek.
3. Ellenőrzi, hogy a kábel földbe fektethető típus-e, és hogy a keresztmetszete illik-e a főkapcsolóhoz. A látható helyeken megnézi a védőcsöveket, az átvezetéseket és a tömítéseket.
4. Megméri a vezetők szigetelési ellenállását, vagyis azt, hogy nem sérült vagy nem ázott-e be a szigetelés.
5. Ellenőrzi a védővezetők folytonosságát, és azt, hogy a PEN-vezető szétválasztása PE- és N-vezetőre a terv szerinti helyen, helyesen történt.
6. Megméri a hurokimpedanciát. Ebből derül ki, hogy hiba esetén a kismegszakító vagy biztosító elég gyorsan lekapcsol-e.
7. Megméri a földelési ellenállást, és ha az elosztóban van áram-védőkapcsoló (FI-relé), annak a működését is kipróbálja.
8. Elkészíti és aláírja a jegyzőkönyvet az eredményekkel, a minősítéssel és az esetleges hiányosságokkal.

A külső csatlakozást nedvesség, fagy és mechanikai sérülés éri. Ezért a felülvizsgáló olyan dolgokra is figyel, amelyek a házon belül kevésbé számítanak: homokágyba fektetett kábel, figyelmeztető szalag a kábel fölött, védőcső a beállók és utak alatt, és a házba lépés tömítése.

A felülvizsgálat az MSZ HD 60364 szabványsorozatra épül. Ennek 6. része foglalkozik a létesítmények ellenőrzésével, a 4-41. része pedig az áramütés elleni védelemmel. A jegyzőkönyvben legyen benne:

• az épület és a felhasználási hely azonosítása, valamint a felülvizsgálat fajtája (új csatlakozásnál első felülvizsgálat),
• a csatlakozás leírása: a kábel típusa és keresztmetszete, a nyomvonal hossza, a fektetés módja, az elosztók és a főkapcsoló értéke,
• a hálózat rendszere és az áramütés elleni védelem módja,
• a mért értékek és a használt mérőműszerek,
• a talált hiányosságok listája és a javítási javaslatok,
• egyértelmű minősítés arról, hogy a berendezés biztonsági szempontból üzemeltethető-e,
• a felülvizsgáló neve, a képesítését igazoló adatok, a dátum és az aláírás.

Ha a minősítés nem megfelelő, az elosztó nem kapcsolja be a felhasználási helyet. A javítás után a felülvizsgálatot meg kell ismételni.

A munka nehézsége, és így az időigénye és a költsége is, főleg attól függ, mit talál a szakember a helyszínen. Egyszerűbb a helyzet, ha:

• a csatlakozás új, van hozzá terv és fotó a nyitott árokról,
• a nyomvonal rövid és áttekinthető, az elosztók könnyen hozzáférhetők,
• a szerelést olyan cég végezte, amely ismeri a helyi elosztó előírásait.

Nehezebb viszont egy hosszú vagy bizonytalan nyomvonal, a hiányzó dokumentáció, egy régi, ismeretlen típusú kábel, egy nehezen elérhető földelés vagy egy sürgős határidő. Ha a szakember hibát talál, jön a javítás és az ismételt felülvizsgálat. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy senki nem fotózta le az árkot, és a kábel már a föld alatt van. Ilyenkor a fektetést nincs mivel igazolni, és a felülvizsgáló kutatóárkot vagy a szerelő cég írásos nyilatkozatát kérheti.

• Rossz vagy hiányzó földelés. A földelő nincs bekötve, a kötések korrodáltak, vagy a földelési ellenállás nem megfelelő. Így az érintésvédelem nem működik úgy, ahogy kellene.
• Alulméretezett kábel. A keresztmetszet nem illik a főkapcsolóhoz és a nyomvonal hosszához. A kábel melegedhet, és a hurokimpedancia sem jön ki.
• Nem megfelelő kábel vagy fektetés. A kábel nem földbe való, hiányzik a homokágy, a figyelmeztető szalag vagy a védőcső a kocsibeálló alatt.
• Szakszerűtlen kötések. Régi elosztóra kötött kábel megszakító nélkül, ideiglenes toldás, vagy javítás után olyan kötőelem, amely nem földbe való.
• Hiányzó dokumentáció. Csak annyi van, hogy „villanyszerelő csinálta". Ez nem elég.

Egy ismerős villanyszerelő szóbeli véleménye, felülvizsgálói képesítés nélkül, az elosztó szemében semmit nem ér. A felülvizsgáló személyesen felel a jegyzőkönyv tartalmáért. Ezért érdemes, ha nem ugyanaz az ember vizsgálja felül a csatlakozást, aki szerelte.

Mielőtt beadod a jegyzőkönyvet az elosztónak, nézd át pontról pontra:

• egyezik-e a cím, a felhasználási hely és a csatlakozás leírása a valósággal,
• szerepel-e a kábel típusa, keresztmetszete és a főkapcsoló értéke,
• vannak-e benne mért értékek, nem csak általános megállapítások,
• a minősítés egyértelműen kimondja-e, hogy a berendezés biztonságosan üzemeltethető,
• ha hiányosságokat írt, igazolva van-e a kijavításuk,
• szerepel-e a felülvizsgáló neve és a képesítésére vonatkozó adatok,
• van-e dátum, sorszám és aláírás,
• megvan-e papíron és elektronikusan is, a nyomvonalról készült fotókkal együtt.